EGÉSZSÉG
A Rovatból

Favipiravir: mit kell tudni a háziorvosok által is felírható gyógyszerről és mikor alkalmazható?

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője magyarázza el a legfontosabb tudnivalókat a koronavírus elleni gyógyszerről.


Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a napokban döntött arról, hogy a koronavírus-fertőzöttek kezelésére alkalmazható favipiravir tablettát már a háziorvosok is felírhatják a betegeknek. Ezt a gyógyszert eddig ugyanis csak a kórházakban kezelt betegeknél alkalmazták, és igen hatásosnak bizonyult, mert a tapasztalatok szerint megakadályozhatja a tünetek súlyosabbra fordulását.

Mostantól az otthonukban gyógyuló enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató betegeket is lehet vele kezelni, ezzel elősegítve a betegség könnyebb lefolyását és csökkentve a kórházi kezelést igénylő betegek számát. A gyógyszer alkalmazásának szükségességéről a háziorvos dönt, azt a patikákban recept ellenében ingyenesen lehet kiváltani.

A minisztérium tájékoztatása szerint a gyógyszeres terápia javasolt hossza öt nap, alkalmazásához beleegyező nyilatkozat és a betegtájékoztató megismerése szükséges. A tablettát magzatkárosító hatása miatt várandós nők nem szedhetik.

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a koronavírus-kutató akciócsoport tagja az mta.hu-nak nyilatkozva mondta el a legfontosabb tudnivalókat a favipiravirrel kapcsolatban.

– Honnan indult a favipiravir, milyen betegség ellen fejlesztették ki eredetileg?

– A favipiravirt még 2014-ben Japánban engedélyezték először influenza A és B-vírusfertőzés kezelésére.

Nagyon fontos, hogy tabletta formában, szájon át lehet alkalmazni.

Egy évvel ezelőtt először Kínában, a COVID-járvány kitörésének helyszínén kezdték alkalmazni a favipiravirt a SARS-CoV-2 koronavírus ellen is, mivel egy széles spektrumú antivirális szerről van szó, amely általában hatékony lehet az RNS-vírusok ellen. Az új típusú koronavírus is RNS-vírus, ezért került a kínai orvosok látókörébe a favipiravir is. A korai kínai klinikai vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy e vizsgálatok vészhelyzeti forgatókönyv szerint zajlottak. Vagyis nem alkalmaztak kontrollcsoportot a kezelt csoporttal szemben, így a levonható következtetések is korlátozottak.

– Milyen hatást mutattak ki a klinikai vizsgálatok a favipiravir alkalmazásakor?

– Fontos megjegyezni, hogy etikai megfontolásból e vizsgálatok nem placebót alkalmaztak a kontrollcsoport esetén, hanem a bevett kezelést. Ez általános eljárás a súlyos betegségek ellen fejlesztett gyógyszerek vizsgálatakor, hiszen egy beteget sem lehet kitenni annak, hogy semmilyen hatásos kezelésben ne részesüljön. A vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy

a favipiravir átlagosan hat nap alatt vírusmentességet eredményezett. Jelentősen javította a klinikai tüneteket, csökkentette a lázat, és a kórházban töltött napok száma is kevesebb volt a favipiravirt kapott betegek esetében.

– Önök mikor kezdtek el foglalkozni a favipiravirral?

– Mi már a legelső klinikai vizsgálatok után, tavaly márciusban javaslatot tettünk az operatív törzsnek három projekt elindítására. Ezek egyike a favipiravir hatóanyagú gyógyszer magyarországi gyártóeljárásának kifejlesztését célozta, a második a majdani magyar készítmény klinikai vizsgálatáról szólt, míg a harmadik a japán gyártású, favipiravir hatóanyagú Avigan referencia-gyógyszer vizsgálatát javasolta. Így az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában megkezdődött a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előkészítése. A fejlesztéssel a Természettudományi Kutatóközpont által vezetett konzorcium tagjai, az Első Vegyi Industria Zrt., a Richter Gedeon Nyrt. és a Meditop Gyógyszeripari Kft. foglalkoztak. A konzorcium immár befejezte a favipiravirgyártás fejlesztését, vagyis

rendelkezésre áll az eljárás, amelynek segítségével hazánkban is előállítható a szer.

Jelenleg tárgyalások folynak az eljárás gyártásba vételéről, addig is a külföldről származó hatóanyag tablettázása és kiszerelése folyik Magyarországon. A klinikai vizsgálatokat Kovács L. Gábor akadémikus vezetésével a klinikai vizsgálatokra szakosodott HECRIN konzorcium végzi.

– Kijelenthető-e a klinikai vizsgálatok alapján, hogy a favipiravir hatékony gyógyszer a COVID-19 ellen?

– A kezdeti vizsgálatok jelentős része megfigyelésen alapult. Ahol alkalmaztak kontrollcsoportot, ott is a vészhelyzet idején érthető forgatókönyv alapján történtek a kísérletek, és a gyógyszert sokszor súlyos állapotú betegeknek adták. Ugyanakkor már meglehetősen sok vizsgálat zajlott világszerte, Japánban, Oroszországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is. E vizsgálatokban a favipiravir hatékonynak bizonyult, de csak a fertőzés korai stádiumában. A fertőződést körülbelül ötnapos inkubációs szakasz után követik a tünetek. A tünetek megjelenése után fordulnak a betegek orvoshoz, és ezután lesz általában pozitív a PCR-tesztjük. Ettől számítva hét-tíz nap áll rendelkezésre arra, hogy a favipiravirt hatékonyan alkalmazzák. Ez az az időablak, amikor a favipiravirkezelésnek létjogosultsága van.

– Vagyis a favipiravir a súlyos eseteken nem segít?

– Pontosan.

A favipiravir a betegség gyulladásos szakaszában, amikor a betegek rendszerint már súlyos tüdőgyulladással küzdenek, sajnos már nem elegendő. Ezért nagyon fontos, hogy az igazolt COVID-fertőződést követően azonnal elkezdődjön az antivirális kezelés. Ebben az időablakban a favipiravir hatékonynak bizonyult: csökkenti a vírusterhelést, és mérsékli tüneteket.

Hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb beteg kerüljön súlyos állapotba, kevesebben szoruljanak kórházi ellátásra, ami jelenleg rendkívül fontos lenne az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő hatalmas nyomás enyhítése érdekében. A klinikai kísérletek adatai szerint a favipiravir alkalmazásával átlagosan hat nap alatt javulnak a klinikai tünetek, így kevesebb beteg kerül súlyos állapotba.

– A favipiravir SARS-CoV-2-ellenes hatásmechanizmusa azonos azzal a mechanizmussal, ahogy az influenza ellen hat?

– Igen. A favipiravir (a remdesivirhez hasonlóan) a vírus RNS-örökítőanyagának a sokszorozását, magyarul a vírus szaporodását gátolja. A szer egy hamis kódot illeszt be a virális RNS-be, ezzel leállítja a másolást. Ennek köszönhető, hogy számos RNS-vírus ellen hatékonynak bizonyult.

– Már a járvány legelején felröppentek olyan hírek, miszerint a favipiravir az állatmodellekben születési defektusokat okozott. Ez mennyiben korlátozza az emberi alkalmazhatóságát?

– Az antivirális szereket, így a favipiravirt is csak megfelelő elővigyázatossággal szabad alkalmazni. Japánban is így járnak el, emiatt az állatkísérletekben megfigyelt születési rendellenességek emberen soha nem fordultak elő.

Várandósság és szoptatás esetén a gyógyszer nem alkalmazható. A gyógyszeres kezelés ideje alatt, valamint a rá következő hét napig kettős fogamzásgátlás szükséges (vagyis mindkét partnernek védekeznie kell).

A favipiravirt több mint harminc országban alkalmazzák COVID-19-fertőzöttek kezelésére, az elmúlt egy évben sok millió ember használta, a tapasztalt mellékhatások enyhék. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai a patikákba kerülő favipiravir csomagolásába erről külön tájékoztatót készítettek a betegeknek, de tájékoztatás készült a gyógyszerészek és az orvosok számára is.

– Az utóbbi hónapokban szinte minden a vakcinákról szól, és mintha a tudományos figyelem is áttevődött volna a koronavírus-ellenes oltóanyagokra a COVID-19 betegség kezelésére szolgáló gyógyszerekről. Ebben a helyzetben mi adja a gyógyszerfejlesztés létjogosultságát?

– Még csak egy év telt el a COVID-19 világjárvánnyá szélesedése óta. Ebben a helyzetben kellett az orvosoknak gyors megoldást találniuk a betegség kezelésére. Egyelőre két olyan terápia áll a rendelkezésünkre, amely a klinikai vizsgálatok során bizonyos fokú hatásosságot mutatott: az infúzióként adott remdesivir és a tablettaként szedhető favipiravir. Előbbi értelemszerűen csak a kórházba került súlyos betegeknél alkalmazható (hiszen infúzióról van szó), utóbbit viszont akár otthonában is szedheti a beteg. Való igaz, hogy egyre több hatékony vakcina jelenik meg, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kialakult betegség kezelésére alkalmas gyógymódok keresését fel szabadna adnunk. Az eddig kipróbált szereket nem a SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztették ki, ezért továbbra is szükség van arra, hogy a világ kutatói közössége kifejezetten az új típusú koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszen.

Nem lehet a védekezést egyedül a vakcinákra alapozni. Ez már most is hatalmas logisztikai kihívást jelent, és az oltási hajlandóság is elmarad a várttól. Az újabb és újabb vírusvariánsok pedig további problémát jelenthetnek. Mindezek a tényezők rontják az oltási program hatékonyságát.

Az RNS sokszorozódását gátló antivirális gyógyszerek minden vírusvariáns ellen hatékonyak. Ennek oka, hogy a vírus mutációi leginkább a felületi fehérjéket érintik, hiszen ezek alapján ismeri fel a vírust az immunrendszer, vagyis ezekre nehezedik nagy szelekciós nyomás. Ellenben az RNS másolását végző mechanizmusok konzervatív jellegűek, vagyis lényegesen kevésbé változnak az evolúció során. A vírusnak nincs esélye arra, hogy ilyen rövid idő alatt teljesen átalakítsa az örökítőanyaga másolómechanizmusait, és ezzel kicselezze a gyógyszer hatását.

Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató, az MTA kormányzati kapcsolatokért felelős vezető munkatársa, aki maga is orvos kommentárja:

A mostani döntés a kormány támogatásával működő favipiravirfejlesztési programokban együtt dolgozó egyetemi, kutatóközponti és ipari kutatók, valamint fejlesztők közös eredménye.

Keserű György Miklós, Kovács L. Gábor és Makara B. Gábor akadémikusok már a járvány kezdetén átfogó elképzeléssel álltak elő a rendelkezésre álló gyógyszerkincs gyors áttekintését és hasznosítását illetően. Akadémikusainknak meghatározó szerepük volt abban, hogy Magyarországon nagyon gyorsan megindult azoknak a gyógyszereknek az azonosítása, majd elérhetővé tétele, amelyekkel a COVID-19-fertőzés egyes fázisaiban be lehet avatkozni.

Az MTA a szakpolitikai döntéshozatalt támogató tudományos tanácsadói szerepvállalásának megfelelően kezdettől fogva segítette a hatóságok és illetékes minisztériumok közötti kapcsolatépítést, a szakértői és intézményi együttműködések kialakítását. A favipiravirprogram illeszkedik abba a szakmai-tudományos műhelymunkába, amely a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban az Akadémián folyik. Az Akadémia szakértőivel, testületeivel tudományszervezői képessége és kapcsolatrendszere révén továbbra is minden lehetséges módon segíti a közegészségügyi célokat és a közjót szolgáló tudományos programok sikerét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 29.



Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.

Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.

A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.

Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.

Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.

Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.

A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.

A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.


Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.

A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell

– írta a Semmelweis.hu

A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.

A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.

A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.

A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.

„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”

– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.

A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.

A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.

Még több információt ebben a videóban láthatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni
A délutáni szundikálás hatása szinte kizárólag annak időtartamától függ, ez választja el a jótékony pihenést a kockázattól. A rövid, 10-20 perces alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, míg a hosszú alvás már meglévő problémákat jelezhet.


Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.

Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.

A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.

Egy spanyol kutatás hasonló következtetésre jutott: akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki metabolikus szindróma, magas vérnyomás, magas vércukorszint.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.

Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.

James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.

„Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”

Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.

Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évekkel korábban kiderülhet a halálos rák egy rutin CT-vizsgálatból
Egy új AI képes lehet rutinszerű CT-felvételeken évekkel a diagnózis előtt kiszúrni a hasnyálmirigyrák korai jeleit. A kutatók szerint ez áttörést hozhat a betegség időben történő felismerésében.


Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.

„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”

– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.

A REDMOD (radiomikai alapú korai detekciós modell) nem egy nyilvánvaló daganatot keres, hanem úgynevezett radiomikai mintázatokat: a szöveti textúrában és szerkezetben bekövetkező zavarokat, amelyek gyakran túl aprók ahhoz, hogy az emberi szem észrevegye őket.

Sok rákos megbetegedés úgy indul, hogy a sejtekben évekkel a daganat láthatóvá válása előtt DNS-mutációk halmozódnak fel, ezeknek a korai nyomait kutatja a rendszer.

A betanítást követően a REDMOD-ot egy olyan CT-készleten tesztelték, amely 63, később rákosnak diagnosztizált beteg diagnózis előtti, „negatívnak” minősített felvételét, valamint 430 egészséges kontrollszemély felvételét tartalmazta.

Az MI a 63 esetből 46-ot helyesen jelölt meg gyanúsként, ami 73 százalékos arány. Ugyanezeken a felvételeken két, a rendszertől függetlenül dolgozó radiológus csupán az esetek 38,9 százalékában azonosított korai jeleket.

A modellnek azonban vannak korlátai is: a 430 egészséges kontroll közül 81-et tévesen jelölt meg gyanúsként, vagyis ha az MI-t valós környezetben vetették volna be, ezek az emberek felesleges, további vizsgálatokon estek volna át, mielőtt megnyugtató eredményt kaptak volna.

A kutatók szerint a rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy hasonló teljesítményt nyújtott különböző kórházakban, eltérő berendezésekkel készült felvételeken is. Goenka szerint az új technológia egy kulcsfontosságú problémára adhat választ.

„Ez az MI most már képes azonosítani a rák jellegzetes mintázatát egy normál megjelenésű hasnyálmirigyben, mégpedig megbízhatóan, időben és különféle klinikai környezetekben is”

– tette hozzá a szakember.

A kutatók következő lépésként nagyobb, sokszínűbb csoportokon szeretnék tesztelni az MI-t, és megvizsgálni, mennyire könnyen illeszthető be az orvosok meglévő folyamataiba. A végső cél az, hogy a más okból készült CT-felvételeken is lefuttassák a rendszert, így még abban a stádiumban kiszűrve a hasnyálmirigyrákot, amikor a gyógyító kezelés még lehetséges.

Via Mayo Clinic News Network


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk