„Évek óta nem működik” - Hadházy Ákos a magyar vasút újabb durva biztonsági hiányosságait leplezte le
A független országgyűlési képviselő szerint egy fontos biztonsági rendszer sok éve nem működik a miskolci vasúti fővonal egy pontján. Ráadásul úgy, hogy erről a MÁV vezetői is tudnak.
„Egy újabb MÁV-os jegyzőkönyv egy egészen durva biztonsági hiányosságról:
a pár éve felújított miskolci vonal egy pontján évek óta nem működik a mozdonyvezetőt figyelmeztető (és ellenőrző) biztonsági berendezés”
– tárta a nyilvánosság elé az információt Hadházy Ákos.
A politikus Facebook-posztjában arról írt, hogy a jelentés egy súlyos, az utóbbi időben egyre gyakoribb incidens kivizsgálása után keletkezett. A miskolci fővonalon egy személyvonat meghaladt egy tilos jelzést (a mozdonyvezető későn fékezett és nem tudott megállni). A dokumentum szerint az egyik ok a mozdonyvezető figyelmetlensége volt. Nem figyelt oda a következő vörös jelzőre figyelmeztető sárga jelzésre, így amikor a vöröset észlelte, már nem tudott megállni.
„Csakhogy volt egy másik ok is. Ezen a helyen nem működött a biztonsági rendszer, az, amelyik az aktuális jelző állapotát a mozdony műszerfalán is megjeleníti” – emelte ki Hadházy.
Ha a mozdonyvezető valami miatt nem fékez időben, a rendszer automatikusan vészfékezéssel beavatkozik.
A világon mindenütt hozzátartozik a vasút biztonságához valamilyen hasonló biztonsági rendszer, amelyik beavatkozik, ha a mozdonyvezető figyelmetlen lett volna.
„A mostani dokumentum szerint ez a fontos biztonsági rendszer sok éve, a felújítás óta nem működik a miskolci fővonal egy pontján. Ráadásul úgy, hogy erről a MÁV vezetői is tudnak” – írta Hadházy, majd hozzátette: azok, akik erre az esetre felhívták a figyelmét, azt állítják, hogy ez egyáltalán nem egyedi eset.
„Állítólag az országban sok olyan pont van, ahol nem működik ez a fontos biztonsági rendszer.
Vannak olyan kis sebességű mellékvonalak, ahol eleve nincs kiépítve, de az információm szerint a fővonalak számos pontján pedig egyszerűen nem működik. A felső vezetés azonban nem tesz ez ellen semmit, ahogyan a mellékelt dokumentum is bizonyítja” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő.
„Végül még emlékeztetni kell arra, hogy ez a régi biztosító rendszer még mindig jobban működik, mint a 160-as sebességű pályákon elvileg kötelező ETCS (egységes európai vonatbefolyásoló rendszer). Ezt hosszú évek óta nem sikerült rendesen kiépíteni még a hegyeshalmi fővonalon sem.
Számos vonalon hiába újították fel a síneket 160-as sebességűre, mégsem mehetnek ennyivel a vonatok a biztosító berendezés hiánya miatt
(ez amúgy egy szimpla százmilliárdos Mészáros panama)” – zárta posztját Hadházy Ákos.
„Egy újabb MÁV-os jegyzőkönyv egy egészen durva biztonsági hiányosságról:
a pár éve felújított miskolci vonal egy pontján évek óta nem működik a mozdonyvezetőt figyelmeztető (és ellenőrző) biztonsági berendezés”
– tárta a nyilvánosság elé az információt Hadházy Ákos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:
a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint
az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.
A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.
Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”
A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:
„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”
A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.
A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.
Orbán mindig kampányol
A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”
A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.
Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”
A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”
Háborús hangulat Európában?
A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”
A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.
A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”
A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.
Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat
A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:
„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”
A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.
A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”
„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”
A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.
A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.
Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.
A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.
A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.
Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.
A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
