HÍREK
A Rovatból

Eurostat: tavaly 147-en haltak meg az EU területén az uniós országokban lajstromozott légi járművek balesetében

2022-ben a legtöbb, összesen 112 halottal járó légibaleset a korábbi évekhez hasonlóan a kisrepülőket, a para- és motoros vitorlázókat, a mikrokönnnyű repülőket, a kisméretű helikoptereket, valamint a hőlégballonokat érintette.


Tavaly 147-en vesztették életüket az Európai Unió területén az uniós országokban lajstromba vett légi járműveket érintő közlekedési balesetekben, 26-tal többen, mint 2021-ben - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

A jelentés szerint

2022-ben a legtöbb, összesen 112 halottal járó légibaleset a korábbi évekhez hasonlóan az úgynevezett általános célú repülés kategóriába tartozó, 2250 kilogrammnál kisebb maximális felszálló tömegű (MTOM) repülőgépeket érintette. Ez az alkategória a kisrepülőket, a para- és motoros vitorlázókat, a mikrokönnnyű repülőket, a kisméretű helikoptereket, valamint a hőlégballonokat foglalja magában.

Egy ember halt meg az EU-ban lajstromozott, 2250 kilogrammot meghaladó felszálló tömegű repülőgépeket érintő általános repülési balesetben 2022 folyamán. Tavaly a kereskedelmi légi közlekedésben 17 ember halt meg, míg 2021-ben nem volt ilyen haláleset, 2020-ban három, 2019-ben pedig 21 haláleset történt.

Tavaly a légi munkával - például mezőgazdasági tevékenység, fényképezés, földmérés, megfigyelés és járőrözés, kutatás és mentés, valamint légi hirdetések céljából végzett - repülésekkel kapcsolatosan 7 ember vesztette életét - írták.

A 2012-22-es időszakban egy esetben regisztráltak súlyos, az EU-ban lajstromozott légi járművekkel folytatott kereskedelmi közlekedés során bekövetkezett balesetet: 2015-ben 150-en vesztették életüket egy német repülőgép lezuhanásakor a francia Alpokban.

Felidézték, hogy 2015-ben a már említett német légikatasztrófa mellett az egyiptomi Sínai-félszigeten egy Írországban lajstromozott repülőgép szenvedett balesetet, ami 224 halálos áldozattal járt. 2014 júliusában, Maliban lezuhant egy Spanyolországban lajstromozott, de algériai üzemeltető által bérelt repülőgép, a szerencsétlenség 116 halálos áldozatot követelt.

2009-ben az Atlanti-óceán déli részén egy Brazíliából induló francia repülőgép zuhant a tengerbe 228 utassal a fedélzetén. Egy évvel korábban egy spanyol repülőgép zuhant le a madridi Barajas repülőtérről való felszállás közben, a baleset 154 halálos áldozattal járt. 2006-ban az oroszországi Irkutszkban egy francia bejegyzésű, de egy orosz cég által üzemeltetett repülőgép zuhant le, ami 125 halálesetet követelt. 2005-ben 121 halálos áldozata volt egy Cipruson lajstromozott repülőgép Athén közelében történt katasztrófájának.

Az uniós statisztikai hivatal kitért arra is, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) legfrissebb jelentése szerint az európai légiforgalom jelenleg a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szint 93 százaléka körül van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Kétmilliárd forintot is kaphat a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina, aki élete végéig havi 3,5 milliót kap kártérítésként
A bíróság pénteken pontot tett az ügy végére, és jóváhagyta a peren kívüli egyezséget. A felelős cégek felszámolása sem akadály, a hatalmas összeget a biztosítóknak kell kifizetniük.


Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.

Az áldozat ügyvédje szerint a teljes összeg, amit a táncművész kaphat, idővel a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.

A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”

A most jóváhagyott egyezség szerint Tóth Nikolett és édesanyja 15-15 millió forint sérelemdíjat kap. Ez azon a több mint 40 millió forinton felül értendő, amit az építtető cég már korábban kifizetett. A táncművész ügyvédje, Ikanov Gábor a Híradónak elmondta, hogy a járadék és a kártérítés együttesen biztosítják az áldozat jövőjét.

„200 millió forint kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezték a kárért felelős jogi személyeket, ezen felül pedig további havi 3,5 millió forintos járadék megfizetésére is, véghatáridő nélkül, vagyis amíg a jogosult meg nem hal” – magyarázta az ügyvéd. Bár a balesetért felelős cégek mindegyike felszámolás alatt áll, a kifizetést ez nem veszélyezteti, mert azt a biztosítóknak kell állniuk.

A korábbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a statikus tervezőmérnök, a műszaki vezető, a generáltervező és a kivitelező is hibázott, ezek a mulasztások együttesen vezettek a katasztrófához. A rendőrségi nyomozás során több szakembert is meggyanúsítottak, de ők nem ismerték el bűnösségüket.

A jogi hercehurca mellett Tóth Nikolettnek a mindennapokban is súlyos küzdelmet kell vívnia. A baleset óta kerekesszékben él, és az állapota az utóbbi időben jelentősen romlott.

„Rengeteg problémát okoz: nagyon erős fejfájást, vérnyomás-ingadozást, kézzsibbadást, arcpirosodást, ilyesmiket. Az elmúlt időszakban nagyrészt ki kellett hagynom a gyógytornákat és a munkát is” – mondta Tóth Nikolett. Orvosai szerint a panaszai megszüntetéséhez további műtétekre lesz szükség.

A tragédia 2022. június 27-én történt a VI. kerületi Jókai utca 1. szám alatti háznál, amikor a felújítás alatt álló épület homlokzati díszfala és tetőszerkezeti elemei az utcára zuhantak. A leomló törmelék négy járókelőt sebesített meg, a legsúlyosabban az Operettszínház táncművészét, aki többek között koponya- és gerincsérülést szenvedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelentette be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2), Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) és Tarr Zoltán (Budapest 16) is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – a minisztérium szerint azért háborodott fel Pintér Sándor mondatán Grecsó Krisztián, mert nem ismeri a válasz folytatását
„Aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut” - fogalmazott az író.


„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – így reagált Pintér Sándor, amikor a Telex a kórházban hagyott babákról kérdezte a parlamentben. A belügyminiszter szavain felháborodott Grecsó Krisztián író, aki - ahogy a közösségi oldalán fogalmazott: abban bízik, hogy „a pokol legmélyére jut, aki olyasmiket mond”. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint, ha az emberek nyomorban és mélyszegénységben élnek, az a kormány felelőssége. Szilvási Léna szerint a kormány ígérete, hogy csecsemőotthonokba kerülnek ezek a babák, látszatmegoldás.

„Ilyesmit egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nemhogy valamiféle miniszter”

– fakadt ki közösségi oldalán Grecsó Krisztián író, aki szerint

„aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A Belügyminisztérium közleményben vágott vissza, mondván, Grecsó nem ismeri a miniszter válaszának folytatását.

„Grecsó Krisztián érthető indulattal fűtött reakcióját a Belügyminisztérium annak tulajdonítja, hogy a költő nem ismeri a belügyminiszter kórházakban hagyott csecsemőkkel szembeni felelősségéről bekiabált kérdésre adott válaszának folytatását: »Meg is oldjuk! Ígérem«”

- fogalmaztak a tárca közleményében,

Egyúttal bejelentették: Miskolcon egy 72 férőhelyes csecsemőotthont december 3-án, Karcagon egy 32 férőhelyeset pedig december 12-én adnak át. A tervek szerint 2026 első félévében Miskolcon további 40, Mátészalkán pedig 80 férőhelyet hoznak létre.

A botrány azután robbant ki, hogy a Telex a parlamentben szembesítette a belügyminisztert a legfrissebb adatokkal. „Hogy lehet, hogy még mindig 353 magára hagyott csecsemő van a kórházakban? Miért nem tudták ezt megoldani az elmúlt egy évben?” – hangzott a kérdés, amire Pintér Sándor annyit felelt: „Jó napot kívánok. Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk ott!”. A miniszter később, egy bizottsági meghallgatáson már arról beszélt, a csecsemőotthonok építésével „a pillanatnyilag még kórházban lévő csecsemők problémáját teljes egészében megoldjuk.”

Ezzel szemben Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője az RTL Híradónak azt mondta, a kormány terve csupán a probléma elnapolása.

„Most akkor elkerülnek a csecsemőotthonba, de onnan is el kell valahová kerülniük. Ez csak a probléma elnapolása, mert továbbra is az a kérdés, hogy hány csecsemő kerülhet haza, hány kerülhet nevelőszülőkhöz, és hány kerülhet örökbefogadó családhoz”

– magyarázta a szakember.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a gyerekek egy részét azonnal haza lehetne engedni.

„A jogsegélyszolgálatunkhoz érkező esetekből azt látjuk, hogy sok esetben jogtalanul választották el őket a szüleiktől. Ők otthon élhetnének, ha a gyámhivatal nem hozna ilyen döntést”

– nyilatkozta Boros Ilona, a szervezet programvezetője.

A TASZ bírósághoz fordult a kórházakban élő gyerekekkel kapcsolatos adatokért, és első fokon pert nyert: a kormánynak és a kórházakat felügyelő állami szervnek 15 napja van kiadni azokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk