HÍREK
A Rovatból

Először nyert pert egy magyar devizahiteles itthon az uniós ítélet alapján

A bíróság kimondta: a bank nem tájékoztatta megfelelően az asszonyt a devizahitel kockázatairól. Az ítélet szerint csak a felvett összeget kell visszafizetnie.


Az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben – értesült a 24.hu.

Az adós, egy inárcsi asszony 2008-ban vett fel 7 050 000 forint deviza alapú hitelt az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től. A törlesztőrészleteket egészen 2025 februárjáig fizette, összesen 13 414 511 forintot utalt vissza a banknak.

Az asszony a hitel miatt bírósághoz fordult, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig első fokon neki adott igazat.

Az ítélet szerint a devizahitel-szerződés érvénytelen, az adós csak a felvett összeget kell visszafizesse. Az árfolyam-különbözet teljes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak visszajár 6 414 461 forint és annak jegybanki alapkamattal azonos éves késedelmi kamata.

A PKKB ítéletében az szerepel, hogy a hibás árfolyamkockázati tájékoztató miatt az asszony nem tudta reálisan felmérni, milyen pénzügyi terhet vállal. A bíró szerint ez a szerződéses rész tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen.

A bíró az ítéletben utalt arra is, hogy az Európai Unió Bíróságának korábbi döntése szerint a tisztességtelen feltételeket úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének, és ezek nem fejthetnek ki joghatást a fogyasztóra. „Ennél fogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellegének bírósági megállapítása főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményezze, melyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne.”

Az ítélet kimondja, hogy a nemzeti bíróság nem orvosolhatja a szerződés tisztességtelen kikötését úgy, hogy érvényesnek nyilvánítja azt, és közben módosítja a pénznemet is. A bíró szerint ez uniós jogba ütközik, még ha a devizahiteles törvények ezt is írták elő.

A döntés indoklása szinte teljesen megegyezik Marczingós László ügyvéd érvelésével, aki korábban az EUB előtt képviselte a devizahiteles adósokat. Marczingós egy hónapja a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az EUB szerint a szerződéseket utólag nem lehet tartalmilag módosítani. Szerinte minden ilyen ügyben az eredeti állapotot kell helyreállítani, vagyis az adósoknak csak a kapott összeget kell visszafizetniük, árfolyam-különbözet, kamat és költségek nélkül. Hozzátette, több esetről is hallott, amikor a magyar bíróság nem alkalmazta az uniós döntést.

A PKKB bírája az ítéletében azt írta, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. „Ahogyan arra a bíróság utalt: a Legfelsőbb Bíróság már 2008-ban kimondta, hogy az uniós csatlakozással a közösségi jog a nemzeti jog részévé vált, és a már hivatkozott EUB-ítéletek az uniós jog elsőbbségét tartalmazzák a nemzeti joggal szemben.”

A bíró szerint az ítéletben az a régi polgári törvénykönyvet kell alkalmazni, amely kimondja, hogy érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítani. Ez eltér a devizahiteles törvény azon pontjától, amely szerint az érvénytelenség egyik következménye lehet a szerződés érvényessé nyilvánítása. A PKKB bírája úgy értékelte, hogy ez az uniós jogba ütközik.

A pernyertes asszony ügyvédje, Bihari Krisztina szerint köszönet jár a PKKB bírójának, aki elsőként kizárólag az uniós jogot vette figyelembe az ítélet meghozatalakor. Bihari 13 éve képvisel devizahiteleseket és lízingbevevőket. Azt mondta, örül, hogy végre alkalmazzák az uniós jogot, és hogy a bíró meghallotta, amit ők már több mint egy évtizede mondanak.

Szerinte a hazai bíróságoknak el kell fogadniuk, hogy ez az ítélet a helyes, és csak ez tekinthető jogkövető ítélkezésnek. Úgy fogalmazott, ez felveti a kérdést, mi lesz azokkal a devizahitelesekkel, akiknek korábban uniós joggal ellentétes ítéletet hoztak. Úgy véli, a legkevesebb, amit a jogalkotó tehetne, hogy módosítja a szabályokat, hogy ezek az ügyek újraindulhassanak.

Hozzátette: „Nem jogforrás a bírói gyakorlat, és nem mentesülhetnek a felelősség alól azok a bírók, akik ahelyett, hogy a kötelezően alkalmazandó uniós jogot alkalmazták volna, a hazai Kúriánk által közzétett »iránymutatásokat« másolták be az ítéleteikbe, amelyek alapján a tőkén felül nemcsak a kamatot, a költséget, hanem még az árfolyam-különbözetet is – utóbb annak csak egy részét – kifizettették a devizakárosult adósokkal.”

Az inárcsi asszony ügyében hozott ítélet még nem jogerős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós
Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.


Vége a Tényeknek, a csatorna teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. A hírt Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója a 444.hu-nak adott válaszában erősítette meg, bár azt egyelőre nem árulta el, pontosan mikor lesz látható az utolsó adás. A jelenlegi tervek szerint a Napló sem éli túl az átszervezést.

„Jelenleg is zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség. Célom, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – fogalmazott Vaszily.

A csatornánál nem neveznek ki új hírigazgatót, a megújulást pedig tanácsadóként az Index főszerkesztői posztjáról távozó Fekete-Szalóky Zoltán segíti.

A 444.hu szerint Vaszily a hét elején a Media Hungary konferencián arról is beszélt, hogy a csatornát érzékenyen érinti az állami hirdetési pénzek visszaesése. A Media1 szerint a TV2 Csoport 2024-ben 2 milliárd forintos profittal zárt, csakhogy 2025-ben 4,65 milliárd forint állami reklámbevételhez jutottak, aminek most vége. A forráscsökkenés miatt akár az állomány 15-20 százalékát is érintő elbocsátásokra lehet szükség.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, április közepén menesztették a tíz éven át pozícióban lévő Szalai Vivien hírigazgatót, a posztját pedig meg is szüntették. Ezt követően a Tények két meghatározó arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is eltűnt a képernyőről; utóbbi később azt nyilatkozta, hogy pihenőre vonultak, de a távozásuk nem végleges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Révész Máriusz államtitkár kitálalt: Évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, de nem járt sikerrel
A politikus megerősítette, hogy éveken át harcolt a Balásy Gyula-féle Lounge Group túlárazott szerződései ellen. Elmondása szerint a problémával egészen Gulyás Gergely miniszterig eljutottak, a rendszer azonban egy érvényes közbeszerzés miatt nem változott.


Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.

„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”

Elmondása szerint

többször is jelezték a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) és máshol is, hogy a rendszer tarthatatlan, de végül annyit tehettek, hogy megpróbálták a legkedvezőbb feltételekkel megvalósítani a feladataikat.

Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.

„Kreatív módon próbáltuk ezt kimozogni. Elmentünk elég sokszor a törvényesség határáig.”

Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.

A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:

„A konkrét számokon meglepődött. Azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan,

és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”

Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.

Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”

Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.

„Egy kormányban vagyunk, és az elég furcsán veszi ki magát, hogyha, mondjuk, egy kormány államtitkára nekiront egy másik miniszternek vagy egy másik területnek.”

Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.

„Ha valaki inkorrekt módon járt el, és úgy gazdagodott meg, ahogy az nem törvényes, annak felelnie kell ezért”

– jelentette ki.

Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy banános képpel reagált a Tények megszűnésére
A leendő miniszterelnök a magyar média valaha volt leghitványabb műsorának nevezte a Tényeket, amely hamarosan eltűnik a TV2-ről. Felidézte, hogy a hírműsor külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészének.


Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.

A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:

„Megszűnik az orbáni propaganda zászlóshajója: a TV2 »Tények« című műsora. A »híradó«, amely külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészemnek. Ezzel a képpel búcsúzom a magyar média valaha volt leghitványabb műsorától és a fideszes öntökönszúrás koronázatlan bajnokaitól.”

Végül utóiratként azt üzente: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”

A leendő miniszterelnök arra utalt a fotóval, hogy a Tényekben korábban külön riportot mutattak be arról, hogy Magyar Péter egy európai parlamenti ülésen megigazította a péniszét. "Sokatlátott szakértőként" Deák Dániel megafonos influenszert is megszólaltatták erről, aki a választás után egy interjúban elismerte, hogy hülyeség volt ezzel foglalkozni. A két és fél perces riportért később meg is büntették a csatornát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ugyanis a Tv2 megsértette a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó törvényi rendelkezést. Mivel a riportot később a Tények este című műsorban is leadták, majd a műsor online felületén háromszor is megosztották, öt alkalommal követtek el jogsértést. A TV2-t összesen 220 ezer forintra büntette a hatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.


Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Papp Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.

A beszélgetést itt nézheted vissza:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk