Magyar idő szerint hétfő délben kezdődött el a 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet temetése Londonban. A 70 évig uralkodó királynő szeptember 8-án hunyt el skóciai nyaralójában. Koporsója múlt kedden érkezett meg Londonba, szerda óta több százezren vettek végső búcsút a Westminster Hallban felállított ravatalon a néhai uralkodótól.
A temetést élőben közvetíti többek között a királyi család hivatalos YouTube-csatornája is:
10:12 - A temetés menetrendje
7:30 Az utolsó gyászolók is elhagyták a királynő ravatalát.
11:44 A koporsó ágyútalpon útnak indul a Westminster Hallból a Westminster-apátság felé.
11:52 A koporsó megérkezik az apátsághoz.
12:00 Elkezdődik a szertartás.
12:55 Két perc néma csenddel emlékezik az ország az elhunyt uralkodóra.
13:00 Véget ér a szertartás, elindul a londoni gyászmenet.
14:00 A királynő földi maradványai megérkeznek a Wellington-diadalívhez.
16:06 A koporsó a windsori kastélyhoz ér, ahol II. Erzsébet élete utolsó két évét töltötte.
17:00 Megkezdődik a gyászszertartás a Szent György-kápolnában.
20:30 Befejeződik a temetés.
Ezek az énekek és imák hangzanak fel a temetésen
A királyi család hivatalos honlapján megjelent a szertartás pontos menetrendje. Ez tartalmazza többek között a temetésen felhangzó imákat és egyházi énekeket is.
Egy tűt sem lehet leejteni az angol fővárosban
Elképesztő méretű tömeg gyűlt össze London utcáin:
Fotó: MTI/EPA/VINCE MIGNOTT
Fotó: MTI/AP/Getty Images/Pool/Stuart C. Wilson
Az utolsó gyászoló kétszer is kiállta a sort a királynő ravatalához
Chrissy Heerey volt az utolsó gyászoló, aki elbúcsúzhatott II. Erzsébet királynőtől a Westminster Hallban. A királyi légierőnél szolgáló nő a Telegraph beszámolója szerint kétszer is végigállta a többórás sort. A búcsút élete meghatározó élményének nevezte. Az utolsó főhajtásról videó is készült:
Magyar idő szerint hétfő délben kezdődött el a 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet temetése Londonban. A 70 évig uralkodó királynő szeptember 8-án hunyt el skóciai nyaralójában. Koporsója múlt kedden érkezett meg Londonba, szerda óta több százezren vettek végső búcsút a Westminster Hallban felállított ravatalon a néhai uralkodótól.
A temetést élőben közvetíti többek között a királyi család hivatalos YouTube-csatornája is:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lökdösődés a Parlamentben: Hadházy Hatvanpusztáról kérdezte Orbánt, a miniszterelnök „a falu bolondjáról” beszélt
Hadházy szerint „egy Szűcs Lajos nevű képviselő például bőszen lökdösött és konkrétan ki akarta venni a kezemből a telefont.” Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.”
Hadházy Ákosa parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.
Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.
A miniszterelnök a Hatvanpusztáról szóló kérdésekre ezen felül csak ennyit mondott: „kérdezzék meg a tulajdonost”. Erre korábban is így válaszolt. A tulajdonos az édesapja, Orbán Győző.
A végén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója odalépett Hadházyhoz, és megkérte, hogy tegye el a telefonját, „mert ez nem egy nyilvánosság előtti tér”. A parlament folyosóján korábban évtizedekig forgathattak a tévéstábok is, de Kövér László házelnök – egy szűk sáv kivételével – lényegében betiltotta ezt.
„Megkérdeztem Orbántól, hogy ha Hatvanpuszta egy mezőgazdasági üzem, akkor miért van szükség két medencére és kétmilliós fürdőkádakra…
Úgy tűnik, nincs még erre igazán jó válasza. Ezen mondjuk nem csodálkozom , mert nekem sincs. De azért annál kitalálhatna jobbat, mint hogy szegény, idős apja mögé bújjon. Az meg pláne lehangoló, hogy válasz helyett csak idióta módon ismételgetett sértegetésre futotta. Mint egy bolond ismételgette, hogy én bolond vagyok...
Tegnap valami „alapvető emberi jogok biztosának” kellett megválasztani valakit a „parlamentben”. A titkos személyi szavazásoknál a folyosón csak képviselők tartózkodhatnak, így Orbánnak is kint kell hagynia a smasszereit. Önkéntes fideszes csicskások azért a segítségére siettek, egy Szűcs Lajos nevű képviselő például bőszen lökdösött és konkrétan ki akarta venni a kezemből a telefont.
Orbán Balázs pedig arról próbált meggyőzni, hogy az embereket nem érdekli, hogy mezőgazdasági üzem, vagy luxuskastély áll-e Hatvanpusztán. Pedig ez egy fontos kérdés, ugyanis ha utóbbi, akkor a miniszterelnök hatalmasat hazudott. Ha pedig ebben hazudott, akkor másban is megtehette.
Ezért nagyon fontos, hogy minél többen el tudják dönteni, hogy mi épült Pusztaverszájban. Aki csak a saját szemének hisz, az legközelebb szombaton megteheti (A buszokra sajnos korlátozott a férőhely, várólistánk van már, de az autók kerekeit őrizni fogjuk...)”
A videó:
Hadházy Ákosa parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.
Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem javasolja Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP jogi bizottsága
Magyar ellen lopás és két rágalmazás, Dobrev ellen rágalmazás, Ilaria Salisnál pedig a budapesti antifa-támadások szerepelnek. A bizottsági javaslat még a plenáris elé kerül.
Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.
A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.
Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.
Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.
Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.
A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedden a Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A szövegben ez áll: „Határozottan elítéljük a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját. Elítéljük a szóbeli és fizikai agressziót, amely közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti az állampolgárok és közszereplők biztonságát.”
A bizottság tagja, Németh Szilárd „Lex Ruszin-Szendinek” nevezte a kezdeményezést. A testület hétfői ülésén felmerült a fegyvertartási szabályok szigorítása, miután kiderült: a Tisza Párt honvédelmi szakértőjénél lőfegyver volt a párt május 8-i szeghalmi rendezvényén. A Fidesz politikusai ezt elítélték, a kormányközeli sajtó rengeteg hírben beszámolt róla, a rendőrség múlt csütörtökön lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
A határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy „dolgozzon ki a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat”, és „tekintse át a fegyvertartással és fegyverviseléssel kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó szabályokat és szükség esetén szigorítsa azokat”.
A beterjesztők szerint a rendszerváltás óta nem történt hasonló eset, mint májusban Szeghalmon. „Egy nem parlamenti, ellenzéki párt nyílt választói gyűléseire, a párt egyik politikusa éles oldalfegyverrel ment el. Ez példátlan és teljességgel ellentmond a józan észnek” – írták. A szövegben ez is szerepel:
„Kifejezzük elkötelezettségünket a békés közélet és a higgadt politikai párbeszéd fenntartása mellett. Hiszünk az érvek erejében és a kölcsönös megbecsülésen alapuló vitában.”
Az elmúlt hetekben több cikk foglalkozott azzal, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt egyik fórumán fegyverrel jelent meg. A volt vezérkari főnök közleményében azt írta, engedéllyel tart fegyvert, és azért hordta, mert politikai nézetei miatt rendszeresen fenyegetés éri. Azt is közölte, hogy már nem tartja magánál, mióta a Tisza Párt fokozott védelmet biztosít neki. „Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik az engedéllyel tartott fegyverét, hanem védelmet biztosítanak neki” – reagált Magyar Péter, miután a rendőrség lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
Kedden a Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A szövegben ez áll: „Határozottan elítéljük a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját. Elítéljük a szóbeli és fizikai agressziót, amely közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti az állampolgárok és közszereplők biztonságát.”
A bizottság tagja, Németh Szilárd „Lex Ruszin-Szendinek” nevezte a kezdeményezést. A testület hétfői ülésén felmerült a fegyvertartási szabályok szigorítása, miután kiderült: a Tisza Párt honvédelmi szakértőjénél lőfegyver volt a párt május 8-i szeghalmi rendezvényén. A Fidesz politikusai ezt elítélték, a kormányközeli sajtó rengeteg hírben beszámolt róla, a rendőrség múlt csütörtökön lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a nyugdíjterveikről: nyugdíjas SZÉP-kártya, 120 ezres minimálnyugdíj, sávos emelések
A bemutatón elhangzott, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden huszadik nyugdíjas élt a létminimum alatt, ma pedig már minden negyedik. A Tisza tervei szerint az egészséges élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra csökkenne, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.
Magyar PéterKármán Andrással, a Tisza Párt gazdasági szakértőjével mutatta be az időseknek szánt csomagot. A párt olyan lépéseket keres, amelyeket elbír a költségvetés, és javítják a nyugdíjasok helyzetét.
„Hiába hazudták tavaly, hogy meggyalázták, letörték az inflációt, az »feltámadt a sírjából« ismét Európában a legmagasabbak közé tartozik” – mondta Magyar Péter. Felidézte, hogy volt időszak, amikor Ukrajnában alacsonyabb volt az infláció. Szerinte most már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt, sokaknak a hónap 15. vagy 20. napján választaniuk kell élelmiszer, rezsi vagy gyógyszer között.
A bemutatón elhangzott, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden huszadik nyugdíjas élt a létminimum alatt, ma pedig már minden negyedik. Akkor az átlagnyugdíj az átlagkereset 75 százaléka volt, a kormányzás 15. évének végén az átlagnyugdíj alig éri el az átlagbér 50 százalékát.
A Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be. Ez 280 ezer embert érintene, és az alapemelésen felül értendő. Külön emelést kapna a 120 és 140 ezer forint közötti sáv, összesen 160 ezer nyugdíjas: a 120–125 ezres nyugdíjak 12 ezerrel, a 125–130 ezresek 10 ezerrel, a 130–135 ezresek 8 ezerrel, a 135–140 ezresek 6 ezer forinttal nőnének.
Megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük. A közös háztartásban élők 35 870 forint helyett 71 710 forintot kapnának havonta, az egyedülálló 75 év alattiak 42 180 forint helyett 84 360 forintot, a 75 év felettiek 56 940 forint helyett 113 880 forintot.
A csomag része a nyugdíjas SZÉP-kártya is, évi legfeljebb 200 ezer forinttal. Erre 2,2 millió ember lenne jogosult; élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne költeni. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjak nem kapnák meg. A 250 ezer forint alatti nyugdíjak 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer közötti nyugdíjak 100 ezer forintot kapnának.
Húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. Ebből 10 ezer államilag támogatott, piaci alapon épülő nyugdíjasházakban jönne létre – jelentős részben EU-s forrásból –, további 10 ezer államilag finanszírozott szociális otthonokban. A bezárt, állami tulajdonú intézményeket átalakítanák és megnyitnák erre a célra. Magyar Péter szerint az államilag finanszírozott férőhelyek 40–85 százalékban EU-s forrásból megvalósíthatók, így 400 milliárd helyett körülbelül 140 milliárd forintba kerülnének a költségvetésnek. A program akár 13 ezer új munkahelyet is hozna, az üzemeltetésből évente nagyjából 26,1 milliárd forint közvetlen költségvetési bevétel származna.
Az otthoni ápolási díjakat 50 százalékkal emelnék. Ez közvetlenül 58 ezer embert érintene; közülük nagyjából 40 ezer nyugdíjas és a családjuk.
A párt szerint az Alkotmánybíróság egyik határozata kimondja, hogy nem lehet eltérően emelni a nyugdíjakat, ugyanakkor rögzíti, hogyan lehet ezt megoldani. Szerepel a tervek között az áfacsökkentés is: az egészséges élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra csökkenne, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.
A költségekről elhangzott, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya 350–400 milliárd forintos forrást igényelne; Kármán András szerint ez a leginkább forrásigényes elem. A 120 ezres minimálnyugdíj, a 120 és 150 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált emelése és az időskorúak járadékának duplázása együtt nagyjából 160 milliárd forintba kerülne.
Magyar PéterKármán Andrással, a Tisza Párt gazdasági szakértőjével mutatta be az időseknek szánt csomagot. A párt olyan lépéseket keres, amelyeket elbír a költségvetés, és javítják a nyugdíjasok helyzetét.
„Hiába hazudták tavaly, hogy meggyalázták, letörték az inflációt, az »feltámadt a sírjából« ismét Európában a legmagasabbak közé tartozik” – mondta Magyar Péter. Felidézte, hogy volt időszak, amikor Ukrajnában alacsonyabb volt az infláció. Szerinte most már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt, sokaknak a hónap 15. vagy 20. napján választaniuk kell élelmiszer, rezsi vagy gyógyszer között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotó: MTI/EPA/VINCE MIGNOTT
Fotó: MTI/AP/Getty Images/Pool/Stuart C. Wilson
