Magyarországon nem kell attól tartani, hogy mérgezéssel kórházba kerülhetünk a Coca-Cola által forgalmazott szénsavas üdítőktől - írta a vállalat a Telex kérdésére, miután a szomszédos Horvátországban arról érkeztek hírek, hogy többen kórházba kerültek, mert az italok kimarták a nyelőcsövüket.
Az üggyel kapcsolatban a horvát rendőrség nyomozást is indított, és több megerősített esetről is érkezett információ.
Azóta pedig megszólalt az ügyben a Coca-Cola horvát és osztrák központja is, így már egyértelmű, hogy a szénsavas italokhoz köthetőek a mérgezéses tünetek. Az azonban egyelőre a belső vizsgálaton sem derült ki, hol mehetett félre a gyártási folyamat.
„Horvát vállalatunk megtette a szükséges intézkedéseket a lakosság biztonságának megóvása érdekében.
Kollégáink teljeskörűen együttműködnek a helyi hatóságokkal az esettel kapcsolatos hivatalos kivizsgálást illetően. A horvátországi események nem érintik a Magyarországon forgalomba hozott termékeket”
- írta a Telex érdeklődésére a Coca-Cola HBC Magyarország.
Magyarországon nem kell attól tartani, hogy mérgezéssel kórházba kerülhetünk a Coca-Cola által forgalmazott szénsavas üdítőktől - írta a vállalat a Telex kérdésére, miután a szomszédos Horvátországban arról érkeztek hírek, hogy többen kórházba kerültek, mert az italok kimarták a nyelőcsövüket.
Az üggyel kapcsolatban a horvát rendőrség nyomozást is indított, és több megerősített esetről is érkezett információ.
Azóta pedig megszólalt az ügyben a Coca-Cola horvát és osztrák központja is, így már egyértelmű, hogy a szénsavas italokhoz köthetőek a mérgezéses tünetek. Az azonban egyelőre a belső vizsgálaton sem derült ki, hol mehetett félre a gyártási folyamat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Újabb Fidesz-közeli vállalkozó követheti Balásy Gyula példáját
A Népszava értesülése szerint egy másik, Fideszhez köthető üzletember is kiugrást fontolgat. Az információjukat két nappal azután tették közzé, hogy Balásy Gyula bejelentette, cégeit az államnak adja, miután a hatóságok zárolták a számláit.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
A vállalkozó a cégcsoport értékét 80 milliárd forintra becsülte, és azzal indokolta lépését, hogy a hatóságok zárolták a bankszámláikat. Az RTL szerint a dolgozók fizetése késett, kedden délután azonban elkezdték folyósítani a béreket.
A rendőrség kedden közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. A közlemény szerint az eljárás része annak a rendezvényszervező cégcsoportnak az ügyletvizsgálata is, amelyről a sajtóban a cégvezető maga beszélt. A hatóságok pénzösszegeket foglaltak le és bankszámlákat zároltak. Emellett egy másik büntetőeljárás is zajlik a cégcsoport túlárazottnak vélt szerződései miatt.
A bejelentés után több üzleti partner is lépett: a Kifli.hu és a Használtautó.hu is jelezte, hogy befejezi az együttműködést a Balásy-féle Lounge-csoporttal. A Kifli.hu politikai semlegességre hivatkozott, a Használtautó.hu pedig egy korábbi belső döntéssel indokolta a lépést.
Balásy cégei az elmúlt években az állami kommunikációs piac meghatározó szereplőivé váltak, és szinte monopolhelyzetet alakítottak ki.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron szerint egy papírcetlivel elég igazolnia „Fásy Zsülikének, vagy Mága Zotyónak”, hogy az NKA-milliók célját megvalósította
Molnár Áron bírálta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásainak elszámolási gyakorlatát. A színész szerint egy egyszerű nyilatkozat helyettesíti a részletes szakmai beszámolót, ami ellentmond az NKA hivatalos szabályzatának.
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Szerinte ez egy olyan nyilatkozat, „aminek a kitöltésében még gondolkodni sem kell, csak a kipontozott részeket kell kitölteni.” Molnár rámutat, a támogatottaknak nem szükséges bemutatniuk az elkészült alkotást, legyen az film vagy bármi más.
Ehelyett elég ezt az egy dokumentumot benyújtani, amin például „lenyilatkozza pl. Fásy Zsülike, vagy Mága Zotyó, hogy a támogatási célt megvalósította.”
A színész azt is kifogásolta, hogy százmillió forintot is meghaladó közpénz elköltését követően a kedvezményezettnek „még a létrehozott produkciót, filmet sem kell beküldenie az NKA-nak, mint szakmai beszámolót.” Ezzel szemben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Általános Szerződési Feltételei előírják, hogy a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást is be kell nyújtaniuk.
„Hankó Te ezt nem tudtad? Vagy szándékosan hallgattad el az ATV-s interjúban, mint ahogy sok mást is?”
Molnár Áron emlékeztet a Zenei Kör Művészeti Kft. ügyére is, ami 2026 február közepén lett létrehozva és az NKA hivatalos listája alapján 500 millió forintot kapott márciusban. Szerinte ennél a félmilliárdos támogatásnál is „ugyanez a nyilatkozat lesz a bizonyíték, mint »szakmai beszámoló«”.
A színész azonnali és radikális változást sürget.
„Ezt a működést azonnal be kell szüntetni és egy átlátható, szigorú elszámoltatást kell bekérni minden egyes miniszteri támogatás szakmai beszámolójához” – követeli.
A posztban az NKA és az NKTK vezetését, valamint a minisztert is megszólítja, mondván, „ne nézzen minket hülyének, hogy ezekről nem tudtak.” Szerinte az eddigi megszólalások nem voltak megnyugtatóak, és „sajnos csak a felelősséghárításról szólt.” Bejegyzését egy ígérettel zárja:
„Ma nagy bejelentés.”
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kanári-szigetek felé tart a hantavírusos hajó, három beteget evakuáltak, ők úton vannak Hollandiába
Az MV Hondius szerdán útnak indult a spanyol szigetek felé, miután a Zöld-foki Köztársaság nem engedte kikötni. A helyi vezetés információhiányra hivatkozva tiltakozik a hajó fogadása ellen.
Három halott, egy kritikus állapotban lévő brit utas és a személyzet több, sürgős ellátásra szoruló tagja – drámai helyzet alakult ki az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén, amely napokig vesztegelt a Zöld-foki-szigetek fővárosa, Praia előtt. A hajó szerdán végül elindulhatott a Kanári-szigetek felé, miután a helyi hatóságok a járványtól tartva senkit nem engedtek partra szállni – írja a The Guardian.
A spanyolországi kikötés azonban máris vitát robbantott ki: a szigetek regionális kormányzata ellenzi a hajó fogadását.
Fernando Clavijo, a regionális kormány vezetője egy spanyol rádiónak arról beszélt, hogy a helyi egészségügyi hatóságoknak nincs elég információja a helyiek közegészségügyi védelmének biztosításához, és azonnali találkozót kért Pedro Sanchez spanyol kormányfőtől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 4-i összesítése szerint összesen hét esetet tartottak nyilván: két laboratóriumilag igazolt és öt gyanús esetet, közülük hárman meghaltak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a személyzet egyik brit és egyik holland tagja „akut légúti tüneteket” produkált, és sürgős orvosi ellátásra szorul.
Az utat szervező Oceanwide Expeditions közleménye szerint a fedélzeten mindent megtesznek a terjedés megállítására. A hajótársaság azt írta, „szigorú óvintézkedések vannak érvényben a fedélzeten, beleértve az elkülönítési intézkedéseket, higiéniai protokollokat és orvosi megfigyelést.”
A helyzet kialakulásáról a WHO azt közölte, hogy a hajó április 1-jén indult az argentínai Ushuaiából 88 utassal és 59 fős személyzettel a fedélzetén. Elsőként egy házaspár halt meg, majd április 27-én egy másik brit utas állapota is súlyosra fordult, őt is Dél-Afrikába szállították, ahol azóta is intenzív osztályon ápolják, állapota kritikus, de stabil. A harmadik halálos áldozat egy német állampolgár, aki május 2-án a hajón halt meg.
A legújabb igazolt beteg egy svájci férfi, aki azután jelentkezett egy zürichi kórházban, hogy e-mailt kapott a hajó üzemeltetőjétől a fedélzeten történt egészségügyi eseményről. A hatóságok szerint a férfit azonnal elkülönítették, és „jelenleg nincs veszély a lakosságra nézve”. A minisztérium szerint a férfi április végi útjáról való visszatérése után felvette a kapcsolatot háziorvosával, mielőtt a Zürichi Egyetemi Kórházba került volna - írja a BBC. Az egészségügyi minisztérium hozzáteszi, hogy "az átvitel csak szoros kapcsolat útján történik", ezért valószínűtlennek tartja a további eseteket Svájcban. „Alacsony a kockázat a svájci lakosságra nézve” - mondja.
A lap friss, szerda délelőtti információja szerint három hantavírusos beteget éppen most evakuálták az MV Hondiusról, és úton vannak Hollandiába, ahol orvosi ellátást kapnak - ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője közölte. Tedrosz Gebrejeszusz főigazgató szerint a szervezet továbbra is együttműködik a hajó üzemeltetőjével, valamint a Zöld-foki-szigetek, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Hollandia kormányával. „A WHO köszönetet mond mindenkinek, aki részt vett ebben. A mostani szakaszban az általános közegészségügyi kockázat továbbra is alacsony” – tette hozzá.
A fertőzés forrása egyelőre tisztázatlan. Szakértők szerint a vírus lappangási ideje akár nyolc hét is lehet. A holland Népegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet szerdán közölte, hogy a hajón a hantavírus egyik veszélyesebb változatát, az Andes-vírust azonosították.
Ez azért fontos, mert bár ritkán, de ennél a vírusnál már leírtak emberről emberre történő terjedést is.
A spanyol központi kormányzat humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeire hivatkozva engedélyezte a hajó fogadását, a Kanári-szigetek vezetése azonban a helyi lakosság védelmére és az információhiányra hivatkozva tiltakozik.
A WHO hétfőn közölte, hogy átfogó járvány kialakulásának veszélye nem merült fel, ezért pánikra nincs ok, és nincs szükség utazási korlátozásokra. A Hondius várhatóan 3-4 nap múlva érkezik meg a Kanári-szigetekre, ahol a tervek szerint megkezdik a betegek ellátását és a fedélzeten lévők hazaszállításának megszervezését.
Három halott, egy kritikus állapotban lévő brit utas és a személyzet több, sürgős ellátásra szoruló tagja – drámai helyzet alakult ki az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén, amely napokig vesztegelt a Zöld-foki-szigetek fővárosa, Praia előtt. A hajó szerdán végül elindulhatott a Kanári-szigetek felé, miután a helyi hatóságok a járványtól tartva senkit nem engedtek partra szállni – írja a The Guardian.
A spanyolországi kikötés azonban máris vitát robbantott ki: a szigetek regionális kormányzata ellenzi a hajó fogadását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid nekimegy a reklámtörvényeknek: vége lehet a városképet romboló óriásplakátok korszakának
A leendő miniszter szerint Budapest is folyamatosan jogi akadályokba ütközött, amikor az óriás reklámoktól próbálta megtisztítani a várost. A felülvizsgálat visszaadhatja az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörét - ígérte.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Leendő miniszterként ígéretet tett a helyzet rendezésére.
„Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni” – írja.
Hozzáteszi, a cél, hogy „ahol csak lehet, a Tisza programjával összhangban szeretnénk visszaadni az önkormányzatok jogköreit a saját városképük védelmére”. Vitézy szerint fővárosi képviselőként maga is tapasztalta, hogy a városvezetés milyen jogi akadályokba ütközött, amikor a reklámzajtól akarta megtisztítani a várost.
„Eddig fővárosi képviselőként is pontosan láttam, hogy hány mondvacsinált, mesterségesen kitalált veszélyhelyzeti kormányrendeletbe és egyéb jogi akadályba ütközött Budapest, amikor a világ egyik legszebb épségben megmaradt történeti városszövetét próbálta megtisztítani a mindent ellepő óriásplakátoktól, reklámhálóktól”"
- fogalmazott.
A politikus szerint a feladat kettős.
„Nem csak a kormányzati kommunikációs pénzek koncentrált kijátszása, túlárazása, a gyűlöletkeltés megszüntetése tehát a feladat, hanem az épített környezetünk megtisztítása is a folyamatos reklámzajtól és a hergelő propagandától.”
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
