Eldugott szépségek - Térj le a főútról és fedezd fel a pázmándi vízimalmot és környékét
Ha szereted az eldugott szépségeket is felkutatni, akkor Pázmánd neked való hely. Fejér megye közepén, az M7 közelében található kis település fő látványossága a természeti környezte, és egy szépen újra megelevenedett malma. Útközben megér egy kitérőt és egy lazító sétát, túrát.
Már őseink is ismerték ezt a vidéket, erre utalnak a vaskorból származó leletek is. Később is lakott volt, és itt vezetett át a római hadi út.
A falut az államalapítás idején I. István adományozta Hontnak és Pázmánynak, akik később a Hontpázmány nemzetség megalapítói lettek, és róluk kapta a település a nevét. A történelem viharai ezt a vidéket sem kímélték, a törökök elpusztították, majd új betelepülők érkeztek. A falunak több tulajdonosa is volt, a 19. században a Kempelen család birtokolta, de egy tűzvészben a falu, a temploma és a kastély is leégett.
A mai Pázmánd arra törekszik, hogy megóvja kincseit. Ezért például 2013-ban az országban elsőként csatlakozott az Egyesült Államokban már negyven éve működő Earthship (földhajó) programhoz. Céljuk a környezettudatos gondolkodás terjesztése az újrahasznosítás, és a lakosokat is erre ösztönzik.
A település nevezetességei:
A katolikus templomuk, amit 1688-ban a törökök felgyújtottak, de a jezsuiták újjáépítették. A Jezsuita rendház épülete, amelyben ma iskola működik. A Nepomuki Szent János-szobor és a Jankovich kúria, amely a templom és a kastély után a falu harmadik legidősebb épülete. Összefogásból elkészült a múltjukat bemutató Tájház és egy lelkes új tulajdonos segítségével újjáépült a Vízimalom.
A Bágyom-ér (Bágyom-patak) Vereb közelében ered, áthalad Pázmándon, majd a Velencei-tóba ömlik. Ez a második legjelentősebb vízbefolyása a tónak.
Erre épült a vízimalom, amely régen is fontos szerepet játszott a falu életében.
A malmot a 17-18. században építették, ezt igazolja, hogy egy 1782-es térképen már szerepelt. Az épület átvészelt több évszázadot, utoljára a falu utolsó molnára, Arnold Kálmán vette meg és működtette 1951-ig. Az állaga ezt követően annyira leromlott, hogy 1970-ben elbontották.
A területet Hegyi János vette meg 1998-ban, és kutatni kezdte a malom múltját. Múzeumokból, levéltárakból előkerült dokumentumok, műszaki leírások, alaprajzok alapján kezdték meg az újjáépítését. Közben a patakmedret is rendezték, és a zsilip és gépház is elkészült, így újra láthatóvá vált egy régi ipari emlék. A vízimalom elkészült, működőképes, először 2001 novemberében fordulhatott meg a malomkerék.
A természeti környezet is nézelődésre csábít.
A déli oldalon látványos kvarcit szikla-alakzatok láthatók, amiket szintén érdemes felkeresni. A kirándulást, sőt a bort (pincészeteket) kedvelők is találnak maguknak bőven lehetőségeket, de jót lehet túrázni a Zsidókő-hegyhez és a Hármas-kereszthez. A Velencei-hegység keleti csúcsaira felérve pedig szép panorámában gyönyörködhetünk. Sőt, a kerékpáros turistákat is várják, egy hangulatos út halad át a vidéken. És itt van a közelben a nadapi szintezési ősjegy emlékműve. ez a pont a magyarországi térképészetben és építészetben a magasságmérés viszonyítópontja.
Bővebben ITT
