KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egy fotó, amelynek láttán ezrével osztják meg szülőszobás történeteiket az anyák

Szeretethullámot indított el egy bejegyzés és a hozzá tartozó fénykép, amelyen egy szülésznő segít egy kismamának a szülés után.
BoredPanda - szmo.hu
2017. szeptember 18.



Egy jó szülésznő rengeteget segíthet a nagy esemény során és abban is, hogy később milyen emlékeket őriz róla a kismama. Jill Krause, a Baby Rabbies blog szerzője nemrég a Facebookon fejezte ki nagyrabecsülését a szülésznők és dúlák iránt, amellyel jókora szeretethullámot indított el.

Krause megosztott egy bámulatos képet Katie Lacer fotóstól, melyen egy szülésznő segít a vécén ülő kismamának, aki éppen csak megszült, mellékelve szívhez szóló történetét a szülésznőről, aki neki segített ugyanígy a szülése után.

szuleszno cover

Arra senki sem számított, hogy hálás édesanyák sorra osztják majd meg történeteiket és képeiket, ahogy arra sem, hogy Lacer és elképesztő munkássága ilyen elismerő figyelmet kap.

A bejegyzés már több mint 65 ezer megosztásnál jár.

A poszt szövege:

"Sosem fogom elfelejteni a szülésznők arcát, akik a mosdóba kísértek a gyermekeim születése után. Akkor, mikor oly törékeny, fáradt, rémült és erőtlen az ember lánya. Hatalmas pocakom leapadt, szégyenlősségnek már rég nyoma sincs. Jóindulattal és méltósággal gondoskodtak rólam. Számomra ezek a pillanatok adtak erőt és megerősítést, hogy egy egész közösség a segítségemre van, még ha csak arra a röpke pár percre is a mosdóban, a vécén ülve, míg egy türelmes nővérke megmutatja, hogyan rakjam be a hűtőbetétet az eldobható bugyimba. A barátom, MommaKT Shoots fotója ide repített vissza. Szinte most is érzem a sebtapasz illatát. Szóljon ez minden szülésznőnek és dúlának, és mindenkinek, aki megmutatja, hogyan használjuk a hűtőbetétet (vagy segít lezuhanyozni a császár után)."

A bámulatos képet Katie Lacer készítette, akinek a többi fotóját is rengetegen megosztották.

Krause eredeti bejegyzése komoly szeretethullámot indított el a szülésznők iránt, akik az anyukákat segítették, rengeteg történetet kaptak:

Leigh Kathleen

"Mikor már a kitolásnál tartottunk, emlékszem, elhúztam a fejem a szülésznő mellkasától, és láttam, hogy az agyonmosott felsője ÚSZIK a könnyeimtől és a verejtékemtől. Nem győztem bocsánatot kérni, mire ő azt mondta: 'Ez itt az élet maga a felsőmön, kislány! Sehol máshol nem lennék szívesebben! És most nyomjuk ki azt a babát!'

"
Imádtam! Alig várom, hogy én is nővér lehessek!

Laure Self

"Imádtam a szülésznőimet! Két évvel ezelőtt a férjemmel elveszettünk egy kislányt a 23. héten, az ajándék kisfiunk pedig ugyanabban a kórházban született idén májusban. Minden szülésznő tudta, mi történt velünk, és mikor a fiam megszületett, de nem lélegzett, azonnal elvitték az újszülött intenzívre, (fél órával később foghattam meg őt először, úgy két percre,) én meg nem bírtam abbahagyni a zokogást.

"
A szülésznők velem sírtak. Simogatták a hajam, a hátam, és mindent megtettek, hogy fel tudjak kelni és átmehessek az intenzívre az édes kis csöppségemhez.

Hozták róla a fényképeket, egyszerűen fantasztikusak voltak. Ezen a képen először tartom őt a kezemben, mielőtt elvitték. Ezt a rengeteg képet is mind ők készítették nekem!"

Mandy Morrison

"A szülésznők angyalok! Miután úgy kaptam epidurált, hogy elfolyt a gerincfolyadék egy része, amitől brutálisan fájt a fejem és a nyakam, a nővérkének meg kellett pisiltetnie, különben jött volna a katéterfelhelyezés. Figyelmeztetett, hogy szülés UTÁN egy katéter az utolsó dolog, amit szeretnék, de az epidurál miatt a hólyagom meg sem moccant. Ott ültem sírva és próbáltam pisilni, miközben úgy éreztem, hogy a fejem és a nyakam mindjárt szétrobban. A nővér visszajött egy pohár vízzel, benne egy szívószállal, és megkért, hogy fújjam, hadd bugyborékoljon.

Valami olyasmit mondott, hogy bármiféle tevékenység beindítja az izmokat, hogy tegyék, ami a dolguk. És bejött! Kettőnk reakciójából meg simán azt gondoltad volna, hogy újabb gyerek született. Igazából senki se mesél azokról a szülés utáni pillanatokról, mikor már minden méltóságod elszállt, és olyan dolgok történnek a szervezeteddel, amiről nem is gondoltad, hogy lehetséges, ráadásul fáj az összes, téged meg elönt a csodálat, miközben legszívesebben inkább meghalnál. A szülésznőt mindezt tudják, és Beyoncé áldja meg őket!"

Tiffany Barnes

"Sosem felejtem el a nővért, aki kikísért a mosdóba a lányom születése után. Véreztem, ami rendkívül kínos volt, ahogy ott álltam… de az a drága lélek meg se rezdült.

Nem győztem bocsánatot kérni, ő meg csak biztatott, hogy ne aggódjak, ez semmiség. Sose felejtem el, ahogy a lábaim mosta, és közben arra gondoltam, ezt akarhatta a Jóisten, mikor azt mondta, szeresd felebarátodat."

Michelle Scott Lamb

"Az én szülésnőm egy angyal! A köldökzsinór előesett a fiamnál, de Jennifer egy pillanatra sem esett kétségbe. Megnyomta a nővérhívót és elkiáltotta magát, hogy előesés. Mondta, hogy ezren rohannak majd be, de ne izguljak, ő marad. Felemelte az ágyamat, majd megállt, a keze bennem, hogy eltartsa a fiam fejét a köldökzsinórtól, és számolta a szívverését.

Végig ott marad velem a fejet tartva, beöltözve a sürgősségi császárhoz. Megmentette a fiam életét, és a barátom lett."

És a szülésznők? Ők is megosztottak néhány sztorit:

Jeannette Rae Schmit

"Szülészeti nővér vagyok egy nagy kórházban. Az én feladatom, hogy segítsek a kismamáknak méltó módon regenerálódni. A szülés csodálatos, de ami utána jön, már nem annyira. :) Köszönöm, hogy méltányoljátok a szülészeti dolgozókat! Néha nincs köszönet a munkánkban, de mindig megéri. Nagyon sajnálom, ha valakinek szörnyű élményei vannak a szülés utáni időszakról.

Bárcsak az én betegem lettél volna! Nem hagytam volna, hogy így érezd magad. Azt érezhetted volna, hogy szeretnek, és törődnek veled."

Jessica Dlugasch

"Hahó, itt egy szülészeti nővér! Azért csináljuk, mert imádjuk a munkánk. Az a feladatunk, hogy mindenkit újra gatyába rázzunk, ne pedig letörjünk. Szóljon ez a több ezer erős asszonynak, akiket volt szerencsém ápolni!"

Melissa Miner Fridge

"39 éves vagyok és májusban végeztem el a nővérképzőt. Álmaim munkáját végzem egy csecsemőosztályon és egyszerűen imádok a kismamákkal és a babákkal foglalkozni.

"
Nem hinném, hogy jó nővér vagyok. Én SZUPER nővér vagyok!

És ebben megerősítenek az anyukák, akik második este megörülnek nekem váltáskor, vagy azt mondják, öröm volt, hogy én voltam a csecsemős nővérük. De részemről a megtiszteltetés, hogy életük nagy pillanatának kicsit részese lehettem!"

Címlapfotó: illusztráció


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk