Eddig 57 egészségügyi dolgozó halt meg koronavírusban
A Magyar Orvosi Kamara közölte az oldalán annak az 57 egészségügyi dolgozónak a névsorát, akik koronavírus okozta betegség miatt vesztették életüket.
A Magyar Orvosi Kamara közölte az oldalán annak az 57 egészségügyi dolgozónak a névsorát, akik koronavírus okozta betegség miatt vesztették életüket.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
– írta Zelenszkij.
Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.
Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.
Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért
Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.
A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.
Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt amerikai útja miatt. A képviselő szerint az államfő már 12 napja az Egyesült Államokban tartózkodik, és „végigrepüli az országot keresztül-kasul, a keleti New-York, az északi Cleveland és a déli New-Orleans, majd Houston voltak az eddigi állomások.” Hadházy azt állítja, az elnök
A képviselő szerint nem nagyon látszik, hogy a városnézésen kívül mi értelme van az útnak. Hadházy bejegyzésében kiemelte:
A képviselő szerint az út költsége „összességében egészen biztosan 100 millió forint feletti lesz”, mivel az elnök a „honvédségi luxusjettel” utazik. Hadházy érthetetlennek nevezte, hogy miért nem jó Sulyoknak a menetrendszerinti járat. A képviselő egy videót is megosztott, ami szerinte a vége felé a gép clevelandi landolását mutatja.
A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás hivatalos körúton vett részt az Egyesült Államokban, ahol a magyar diaszpóraközösségeket kereste fel. A program részeként március 15-i megemlékezéseken vett részt New Yorkban és Clevelandben, utóbbi helyen a Magyarok Múzeumát is meglátogatta. Később a Louisiana állambeli, történelmi magyar településen, Árpádhonban is járt. Houstonban az Axiom Space központjában a magyar űrprogramról tárgyalt, ahol Kapu Tibor 2025-ös küldetése is szóba került.
Korábban Sulyokról azért cikkeztek, mert bírósági úton kikért iratokból derült ki, hogy az párizsi olimpia idejére 15 hotelszobát foglaltak le hivatalának mintegy 228 millió forint értékben.
A Sándor-palota azzal védekezett, hogy a foglalásokat még az előző államfő hivatali ideje alatt kötötték, és már nem lehetett ésszerűen lemondani.
Zárt ajtók mögött tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság hétfőn egy külföldi titkosszolgálati jelzésről, mely szerint oroszok érkeztek Magyarországra a választás befolyásolására. A magyar elhárítás azonban, miután ellenőrizte az információt, arra jutott, hogy a megnevezett személyek nincsenek az országban – írta a Telex egy, a nevét elhallgató bizottsági tagra hivatkozva.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró múlt héten írt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember jött Budapestre, hogy a moldovai mintához hasonlóan avatkozzanak be a magyar választásokba. Panyi szerint az Egyesült Államok bizalmas hírszerzési információkat is megosztott a szövetségeseivel a Budapestre küldött csapatról.
A bizottsági ülésen nem ez volt az egyetlen forró téma, napirendre került a múlt héten lekapcsolt ukrán pénzszállító autók ügye is. Március 6-án derült ki, hogy a magyar hatóságok az M0-s körgyűrű alacskai pihenőhelyénél két ukrán pénzszállítót állítottak meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz az ügyben. Az ukrán takarékbank vasárnap közölte, visszaköveteli a járművekben lefoglalt pénzt és aranyat. A bizottság egyik tagja szerint az ügyben rengeteg a megválaszolatlan kérdés, és jogilag sem világos, miért pénzmosás miatt indult eljárás.
A javaslat azt célozza, hogy a múlt héten lefoglalt vagyon a hatósági eljárás végéig lefoglalás alatt maradjon. A bizottság fideszes tagja szerint azt vizsgálják, hogy a szállított vagyon célja és felhasználása hogyan hat a nemzetbiztonságra, de kijelentette, hogy a szállítás módja és a személyek kiléte önmagában is nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
A javaslatot a képviselők rendkívül gyorsan megvitatták. Az MSZP-s Molnár Zsolt a sietséget és az időzítést kifogásolta, a bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy felmerül a visszaható hatályú törvényhozás aggálya. Ugyanakkor mindketten egyetértettek abban, hogy az ügynek lehet nemzetbiztonsági kockázata. Kocsis Máté azzal indokolta a sürgősséget, hogy a parlament a választások előtt már csak hétfőn és kedden ülésezik. A javaslatot a bizottság végül négy igen és két tartózkodás mellett megszavazta, a jobbikos Sas Zoltán és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodtak. A testület azt is javasolta az Országgyűlésnek, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot.