Durva túlárazásokra bukkant az EU a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél
Komoly kifogásokat támasztott az Európai Bizottság a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik projektjével szemben. A Bizottság levélben hívta fel a Lázár János vezette Miniszterelnökségen belül működő irányító hatóság figyelmét, hogy az ellenőreik
durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak az uniós pénzből, összesen 17,5 milliárd forintból finanszírozott projektben.
A 24.hu azt írja, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) összesen 17,5 milliárd forint állt rendelkezésre „a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatás technológiai fejlesztése” elnevezésű projektre.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az uniós pénzből közszolgáknak szerveznének képzéseket, tananyagot fejlesztenének az állami és önkormányzati hivatalnokok képzésére, valamint irányítanák a meghirdetett pályázatok végrehajtását.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tavaly nyáron nyerte el a támogatást, az év végén azonban vizsgálatot tartottak az Európai Bizottság ellenőrei, és alaposan áttanulmányozták a projekt elszámolási tervét. Az ellenőrök rengeteg indokolatlan kiadást találtak, amelyeket tételesen fel is soroltak az irányító hatóságnak küldött levélben.
A 24.hu szerint az ellenőrök a levélben leírták, hogy többek között túlzónak találták az előkészítésre tervezett költségeket, a projekt személyi költségeit, az oktatási helyszínek bérlési költségeit, a különböző berendezések beszerzésének költségeit, valamint az "immateriális eszközökre" fordítandó összegeket.
Kiderült például, hogy a projekt megvalósításának személyi költségeire 3,1 milliárd forintot fordítanának, ami kitenné az NKE összes alkalmazottjának (vagyis nagyjából 750 embernek) a 10 hónapos bérét. Ezen kívül 400 millió forintot szánnának a képzésen részt vevők élelmezésére, miközben - ahogyan azt a Bizottság is jelezte - a catering nem tartozik bele az egyetem magyar költségvetésből finanszírozott képzési programjaiba.
A képzési költségek 3,7 milliárd forintot tennének ki. Ennek az összegnek a felét tennék ki azon helyiségek bérlése, amelyekben a képzést tartanák, holott rengetegen elektronikusan kapják majd meg a képzést, illetve az egyetem állami tulajdonban lévő helyiségeket is használhatna - állítják az ellenőrök.
Kicsivel több mint 4 milliárd forintba kerülne a különböző berendezések beszerzése. A Bizottság azonban több olyan tételt is azonosított a tervezetben, amely egyáltalán nem, vagy csak nagyon érintőlegesen kapcsolódik magához a projekthez. Az NKE például digitális beléptetőrendszert, mozgásérzékelő kamerákat és digitális IP-alapú telefonrendszert szeretett volna az egyetemre. Ezeknek semmi köze nincs a képzéshez, de a Bizottság szerint még a tervezett IT-alkalmazások kifejlesztése sem igényel olyan magas összeget, mint amilyen az elszámolási tervben szerepel, mivel az Államreform Operatív Programból már kapott pénzt hasonló célokra az NKE.
Az "immateriális eszközökre" 4,5 milliárd forintot számoltak. Ide tartozik például a képzési portál fejlesztése, a szoftverlicencek vásárlása, a szoftverfejlesztés, és a tananyagfejlesztés. Az ellenőrök szerint az NKE ezekre is kapott már korábban pénzeket más operatív programokból.
A levélben az Európai Bizottság
felszólította az irányító hatóságot, hogy igazolják a felsorolt tételek indokoltságát.
A 24.hu szerint a megfogalmazás arra utal, hogy Magyarország vagy visszavonja a kifogásolt költségeket, vagy komoly büntetést kaphatnak a projektnél. A bizottság két hónapot adott a levél megválaszolására.
A 24.hu értesüléseit egyébként a Miniszterelnökség és az egyetem is megerősítette a lapnak. A Miniszterelnökség azt mondta, az irányító hatóság jelenleg is vizsgálatokat folytat az ügyben, és már készülnek is a válasszal. Az egyetem pedig azt mondta, folyamatosak az egyeztetések az irányító hatósággal, de ez nem befolyásolja a projekt lebonyolítását.
