Oroszország továbbra is rendkívül súlyos veszteségeket szenved el az ukrajnai háborúban, de drámai különbségek vannak az egyes országrészek között a lakosság arányában mérve - áll a brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint a lakosságszámhoz viszonyítva a két leggazdagabb város, Moszkva és Szentpétervár viszonylag kevéssé érintett a harctéri veszteségektől, és különösen igaz ez az orosz elithez tartozó családok esetében.
A brit hírszerzési jelentés kiemeli, hogy amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én beszédet tartott az ország helyzetéről, a hallgatóság első két sorában magas beosztású orosz tisztviselők ültek, és nincs olyan értesülés, hogy bármelyikük gyerekei is a fegyveres erőknél szolgálnának.
A keleti régiókban ugyanakkor a helyi lakosságszám százalékában mérve valószínűleg 30-40-szer magasabb a halálozási ráta, mint Moszkvában. Sok helyen a nemzeti kisebbségek szenvedik el a legnagyobb veszteségeket:
Asztrahányban például a veszteségek 75 százaléka a kisebbségi kazah és tatár közösségeket érinti
- áll a brit katonai hírszerzés vasárnapi összefoglalójában.
A beszámoló szerint nagy valószínűséggel továbbra is komoly súllyal esik latba az a megfontolás, hogy az orosz társadalom tehetősebb és befolyásosabb tagjait elszigeteljék a háborútól, miközben az orosz védelmi minisztérium igyekszik megoldást találni a harcoló alakulatok folyamatos létszámhiányára.
Oroszország továbbra is rendkívül súlyos veszteségeket szenved el az ukrajnai háborúban, de drámai különbségek vannak az egyes országrészek között a lakosság arányában mérve - áll a brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint a lakosságszámhoz viszonyítva a két leggazdagabb város, Moszkva és Szentpétervár viszonylag kevéssé érintett a harctéri veszteségektől, és különösen igaz ez az orosz elithez tartozó családok esetében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nagyot mondott a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT): Moszkvával egyeztet az EU-ban vitatott, befagyasztott orosz vagyonok ügyében, és kemény üzeneteket küldött Kijevnek és Brüsszelnek – írta a 444.hu.
„Az oroszokkal fel is vettem a kapcsolatot (…), az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy ha ilyen döntés lesz az Európai Unióban, milyen ellenlépések lennének várhatóak, és az Oroszországban lévő magyar vállalatoknak a vagyonait el fogják-e kobozni vagy nem. Ha válaszlépésként ezek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találnom arra, hogy miért kellene Magyarországnak támogatnia az orosz vagyonok elvételét.”
A kormányfő azt is bedobta, hogy akár új határszomszédok is jöhetnek:
„Remélem nem hagytam ki senkit. Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk, azt egy másik alkalommal majd.”
Azt nem fejtette ki, hogy mit gondol pontosan, hol változnak majd meg a viszonyok.
Ukrajnáról szólva azt állította, ellenséges Magyarországgal, hálózataik „mélyen beépültek” ide, és a menekültek egy részét „feladattal” küldték:
„Tízegynéhány millió ukrán elment Nyugat-Európába, ezeknek egy része meghatározott feladattal távozott Ukrajnából, részben ide Magyarországra is.”
Az európai vezetőket sem kímélte: „Ha az európai vezetők nem hackelnék meg, nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketárgyalásokkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán-európai-amerikai nagy megállapodás.” Azt sürgette, hogy Európa külön üljön le Vlagyimir Putyinnal: „Európának is azt kellene tennie, mint Amerikának. Biztos, hogy lesz amerikai-orosz megállapodás, csak az a kérdés, hogy ehhez Európa hozzá tud-e majd szólni.”
Orbán gazdasági okokkal támadta a fegyverkezési versenyt, és politikai térképet is rajzolt: a „béke” mellett szerinte hárman állnak – Giorgia Meloni, Robert Fico és ő –, Andrej Babiš pedig kormányalakítás után csatlakozhat – közölte a 444.hu.
A miniszterelnök felidézte a kocsmában énekelt nóták körüli balhét is: „Az ember gyanútlanul elmegy kocsmába, ahol a cigány elénekel két dalt, és már baj van. Elénekli, hogy nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el, és akkor hirtelen a nemzetpolitikában ez mást jelent, mintha ez Budapesten történt volna. Ha meg ráfejel azzal, hogy megjöttek a fehérvári huszárok, akkor kész a baj.”
Orbán Viktor nagyot mondott a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT): Moszkvával egyeztet az EU-ban vitatott, befagyasztott orosz vagyonok ügyében, és kemény üzeneteket küldött Kijevnek és Brüsszelnek – írta a 444.hu.
„Az oroszokkal fel is vettem a kapcsolatot (…), az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy ha ilyen döntés lesz az Európai Unióban, milyen ellenlépések lennének várhatóak, és az Oroszországban lévő magyar vállalatoknak a vagyonait el fogják-e kobozni vagy nem. Ha válaszlépésként ezek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találnom arra, hogy miért kellene Magyarországnak támogatnia az orosz vagyonok elvételét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy megírtuk, Windisch László csütörtökön közzétett egy Varga Judittal készült szelfit a Facebook-oldalán, amihez csak ennyit fűzött: „Szerintem.....” A fotón egy asztalosműhelyben láthatóak, mindketten kötényt viselnek.
A Telex kérdésére, hogy mit és kinek kíván üzenni a fotóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke így válaszolt:
„Senkinek semmit. Mindenki tetszés szerint befejezheti a gondolatot, ha akarja. Én magam is többféleképp el tudom képzelni a mondatot. Például úgy, hogy szerintem a tisztességgel végzett kétkezi alkotómunka boldoggá tesz. Pláne, ha az ember ezt az örömöt a társával is meg tudja osztani.”
A lap arról is kérdezte Windisch Lászlót, mit szól ahhoz, hogy a bejegyzése alatt többen belinkeltek fideszes képviselőket, akik arról posztoltak, hogy várják vissza a politikába Varga Juditot. Erre szűkszavúan azt mondta, ez szerinte a szólásszabadság körébe tartozik. Arra, hogy a közelmúltban több vezető fideszes politikus is Varga Judit visszatéréséről beszél, azt reagálta: nem csodálkozik azon, hogy mennyien „szeretik és tisztelik” a volt igazságügyi minisztert, ő is közéjük tartozik.
„Judit döntését, bármi legyen az, támogatni fogom. Az biztos, hogy mindketten egy békés, nyugodt, valódi teljesítményre épülő, azt értékelő országban szeretnénk élni, ezért dolgozunk, ezért kiállunk értékeink mellett, akár az asztalos műhelyben is”
– válaszolta Windisch László arra a kérdésre, hogy támogatja-e, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába.
A kegyelmi ügybe belebukott volt igazságügyi minisztert sokan visszavárják a kormányoldalról. Lázár János viszont nincs köztük – a miniszter a napokban azt mondta, a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerinte kizárja annak a lehetőségét, hogy Varga Judit vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben.
Ahogy megírtuk, Windisch László csütörtökön közzétett egy Varga Judittal készült szelfit a Facebook-oldalán, amihez csak ennyit fűzött: „Szerintem.....” A fotón egy asztalosműhelyben láthatóak, mindketten kötényt viselnek.
A Telex kérdésére, hogy mit és kinek kíván üzenni a fotóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke így válaszolt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elsöprő többség az EP szakbizottságaiban: 2026. január 1-jétől teljes tiltás jöhet az orosz földgázra és az olajra
„Készen állunk alkalmazkodni az új valósághoz, ellentétben Fico és Orbán miniszterelnökökkel, akik egyszerre tagadásban és a múltban élnek” - mondta egy szlovák európai parlamenti képviselő. A Fidesz EP-delegációja tiltakozott.
Brüsszel odacsap az orosz energiának: két EP-s szakbizottság elsöprő többséggel rábólintott, hogy 2026. január 1-jétől teljes tiltás jöjjön a földgázra és az olajra. A csomag kivenné a szárazföldi országoknak járó könnyítést, betiltaná az orosz gáz ideiglenes uniós tárolását, és kemény bírságot helyez kilátásba a szabályszegőknek – közölték az Európai Parlament szakbizottságai - írta a hvg.hu.
A terv szerint a már élő rövid távú szerződések 2026. június 17-ig, a hosszú távúak 2027. január 1-jéig futhatnak tovább, de csak ha 2025. június 17. előtt kötötték és nem módosítják. Az energiaszolgáltatók vis maiorra hivatkozva kötbér nélkül kiszállhatnak az orosz gázimport-szerződésekből.
A szavazási arány is beszédes: 83–9–1 a jogszabályra, 84–7–1 a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokra. A javaslat már a jövő héten a plenáris elé kerülhet, a cél, hogy még idén véglegesítsék.
A mentességek kigyomlálását a Renew Europe tolta: „ezzel is bizonyítva, hogy a földrajzi elhelyezkedés nem mentség a folyamatos orosz energiafüggőségre.” Ľubica Karvašová keményen fogalmazott: „Mi, a Renew Europe és a Progresszív Szlovákia képviselői, készen állunk alkalmazkodni az új valósághoz, ellentétben Fico és Orbán miniszterelnökökkel, akik egyszerre tagadásban és a múltban élnek. Látunk sikeres eseteket az orosz gázról való átállásra Közép-Európában és a balti államokban is. Felkészültünk a jelenre és a jövőre – orosz gáz nélkül.”
Közben a Fidesz EP-delegációja tiltakozik. A közlemény címével üzentek: „Magyar Péter brüsszeli pártja elzáratná a Magyarországra vezető olaj- és gázvezetékeket!”
Gyürk András így fogalmazott: „Az EP javaslata példátlan támadás a magyar energiaellátás biztonsága ellen, és a rezsicsökkentés jogi-pénzügyi ellehetetlenítésére irányul. A javaslatot ennek ellenére teljes mellszélességgel támogatja Magyar Péter pártja Brüsszelben.”
Szerinte a csomag ára brutális lehet: „Magyarország esetében az IMF friss modellszámítása szerint ez az intézkedés akár 4%-os GDP-veszteséget okozhat. A magyar családok rezsiszámlái pedig akár évi ötszázezer forinttal is emelkedhetnének. Ez elfogadhatatlan.” Majd odaszúrt: „Magyar Péter pártja Európában a Magyarországra nézve káros javaslatok előterjesztői és határozott támogatói között van. Mi azonban nem engedünk a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, és határozottan kiállunk hazánk zavartalan energiaellátása mellett.”
A döntéssor minősített többséggel is átmehet a Tanácsban, így magyar vétó nem tudná megakasztani. Fideszes módosítóval megpróbálták külpolitikai jogalapra terelni az ügyet, de az EP szakbizottságai ezt lesöpörték.
A magyar közhangulat vegyes, de a felmérés szerint a többség hisz a leválás lehetőségében. A brüsszeli lendület ráadásul egy nappal az után jött, hogy Szijjártó Péter Oroszországban a szállítások fenntartása mellett érvelt.
Brüsszel odacsap az orosz energiának: két EP-s szakbizottság elsöprő többséggel rábólintott, hogy 2026. január 1-jétől teljes tiltás jöjjön a földgázra és az olajra. A csomag kivenné a szárazföldi országoknak járó könnyítést, betiltaná az orosz gáz ideiglenes uniós tárolását, és kemény bírságot helyez kilátásba a szabályszegőknek – közölték az Európai Parlament szakbizottságai - írta a hvg.hu.
A terv szerint a már élő rövid távú szerződések 2026. június 17-ig, a hosszú távúak 2027. január 1-jéig futhatnak tovább, de csak ha 2025. június 17. előtt kötötték és nem módosítják. Az energiaszolgáltatók vis maiorra hivatkozva kötbér nélkül kiszállhatnak az orosz gázimport-szerződésekből.
A szavazási arány is beszédes: 83–9–1 a jogszabályra, 84–7–1 a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokra. A javaslat már a jövő héten a plenáris elé kerülhet, a cél, hogy még idén véglegesítsék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a ChatGPT-ről: Most már valami géppel kell beszélgetni, akinek kérdést teszünk fel, aki válaszol nekünk
Én, mint a modern technológiát érdeklődve, de távolról figyelő ember mondom önöknek: voltak ilyen szavak, hogy „ki kell guglizni” valamit. Ha ma ilyet mondok, a gyerekeim kinevetnek – mondta.
A Várkert Bazárban a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenárisán Orbán Viktor mintegy egyórás beszédben sorolta a gazdasági, uniós és regionális üzeneteket – írta a Blikk. A kormányfő a határon túli magyarokat érintő ügyek mellett világpolitikai helyzetképet is adott, majd megköszönte a MÁÉRT-tagszervezetek 15 évét, és jelezte, folytatná a közös munkát az áprilisi választás után.
A technológiáról keményet mondott, és saját szokásáról is beszélt: „Én, mint a modern technológiát érdeklődve, de távolról figyelő ember mondom önöknek: voltak ilyen szavak, hogy "ki kell guglizni" valamit. Ha ma ilyet mondok, a gyerekeim kinevetnek.”
„Most már nem így van, hanem valami géppel kell beszélgetni, akinek kérdést teszünk fel, aki válaszol nekünk, és ha újabb kérdéseket teszünk fel neki, akkor újabb, finomított válaszokat ad. Most már mindent felgyorsít és megváltoztat”
– mondta, hozzátéve, ha gyorsan akar adatot, már nem a Google-t, hanem a ChatGPT-t hívja segítségül.
A magyar gazdaságról így fogalmazott: „A magyar gazdaságnak bajai nem strukturális természetűek, bár minden gazdaságban lehet mindig javítani, hanem alapvetően konjunkturális jellegűek, amik a háborúval függenek össze. Tehát ez a magyar gazdaság, amink van, ez is nagyságrendekkel teljesítene jobban, ha sikerülne elérni a békét meg a háborút, ami egy újabb békét és a tűzszünetet."
Az Európai Tanács október 23-i üléséről azt mondta, napirenden lesz a szankciók keretében zárolt orosz vagyon ügye, és jelezte: „Az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy ha ilyen döntés lesz az Unióban, akkor milyen ellenlépések várhatóak."
A V4-ekről azt mondta, a cseh kormányalakítás után megpróbálná az együttműködés újraindítását, és szerinte a formátum „amíg alapvetően brüsszeli és berlini közreműködéssel meg nem bénították, és szét nem szedték”, nagyon sikeres volt.
Ukrajnáról kemény értékelést adott:
„Határozott elképzelésük van arra nézve, hogy hogyan kell megváltoztatni a mostani magyar szuverenista külpolitikát olyan formában, hogy az Ukrajna számára kedvezőbb legyen. Nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a jelenséghez. Fordított helyzetben valószínűleg mi is pontosan ezt tennénk.”
A jövő évi választásokról így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy Magyarország abban a helyzetben van lelkileg és tudatát tekintve is, a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, [...] akik nem látják be, hogy minden egyes forint, amit ezeknek a határon túli közösségeknek a rendelkezésére bocsátunk, az határon belül élő magyaroknak is létkérdés, szerintem nem tudnak Magyarországon kormányra kerülni.”
A Várkert Bazárban a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenárisán Orbán Viktor mintegy egyórás beszédben sorolta a gazdasági, uniós és regionális üzeneteket – írta a Blikk. A kormányfő a határon túli magyarokat érintő ügyek mellett világpolitikai helyzetképet is adott, majd megköszönte a MÁÉRT-tagszervezetek 15 évét, és jelezte, folytatná a közös munkát az áprilisi választás után.
A technológiáról keményet mondott, és saját szokásáról is beszélt: „Én, mint a modern technológiát érdeklődve, de távolról figyelő ember mondom önöknek: voltak ilyen szavak, hogy "ki kell guglizni" valamit. Ha ma ilyet mondok, a gyerekeim kinevetnek.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
