HÍREK
A Rovatból

Direkt 36: Balog Zoltán azt állítja, ötször beszélt mostanában Orbán Viktorral, és ha lemondana, azt jelezné, hogy a reformátusok egy gyáva banda

A volt miniszter szerint az LMBTQ-lobbi is felsejlik a támadása mögött. A tényfeltáró portál szerint a lelkész folyamatosan küzd, hogy pozícióit megtarthassa.


A kegyelmi botrány megrengette Balog Zoltán pozícióját a református egyházon belül, de az utóbbi hetekben sikerült stabilizálnia a helyzetét, és ebben szerepet játszott, hogy a püspöknek sikerült elhitetnie, hogy az egész egyház áll támadás alatt, továbbá arról is biztosított mindenkit, hogy állítása szerint Orbán Viktor rábízta ennek az ügynek a kezelését – írja a Direkt36 a legújabb, Telexen megjelent cikkében.

Novák Katalin lemondása után hamar elterjedt – elsőként épp a Direkt36 és a Telex közös cikke nyomán – hogy Balognak meghatározó szerepe volt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányához vezető kegyelmi döntésben. Balog volt ugyanis az, aki lobbizott Nováknál – korábbi beosztottjánál és régi mentoráltjánál –, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit a bíróság jogerősen bűnösnek talált pedofil bűncselekmények eltussolásában.

A Direkt36 az elmúlt hetekben közel húsz olyan forrással beszélt, akinek rálátása volt arra, miként küzd Balog azért, hogy az egyházon belüli befolyását legalább részben megtarthassa. A reformátusok között előbb felzúdulást okozott az, ahogy Balog kezelte az ügyet, és többen visszásnak tartották, hogy a püspök az egyházat maga elé tolva igyekezett megvédeni magát.

Azóta azonban változott a helyzet, és ma már Balog egyre szélesebb körű támogatást élvez.

Ennek az egyik oka, hogy a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és közben megszűntek a nyílt támadások a kormányzati körök részéről is. Balog zárt körben arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök rábízta, hogyan dönt a jövőjéről.

Balogot részletes kérdéssorral kereste meg a Direkt36, de ő érdemben nem reagált ezekre. A református egyház kommunikációs osztálya a Balog által is aláírt és március 6-án kiadott, a Zsinat Elnöksége által jegyzett böjti körlevél szövegét elküldve annyit válaszolt, „a református egyházban testületek döntenek az egyház álláspontjáról.”

Balog a kegyelmi ügy elején lemondott az egyház zsinati elnöki tisztségéről, de maradt fontos posztja az egyházon belül: ő vezeti a Dunamelléki Egyházkerületet, a négy hazai református kerület egyikét. Az elmúlt hetekben arra koncentrált, hogy itt bebiztosítsa a pozícióját, és ennek érdekében intenzív kampányba kezdett.

Egyházi tisztviselőkkel folytatott találkozóinak egyikén Balog arról is beszélt:

vannak politikusok, akik a kegyelmi ügy kirobbanása óta nem akarnak vele mutatkozni, ugyanakkor állította, az utóbbi hetekben ötször is beszélt Orbán Viktorral.

És arról biztosította a hallgatóságot, a miniszterelnök meghagyja neki, hogy belátása szerint cselekedjen. Balog és Orbán kapcsolata régre nyúlik vissza: a püspök egy 2007-es interjúban egyenesen úgy beszélt az akkori ellenzéki vezetőről, hogy hozzá „baráti hűség köti”.

A püspök egy találkozón kitért arra is, hogy szerinte miért van olyan nagy nyomás alatt az egyház. Balog a kiszivárgott információk szerint úgy fogalmazott, „ha nem én lennék itt, akkor is támadnák az egyházat.” A mostani helyzetért szerinte azok a felelősek, akik „a vihart okozzák”, utalva ezzel az egyházi szereplőkre, akik a nyilvánosságban fejtették ki a véleményüket az ügyről, illetve a médiára.

Emellett eszmefuttatásba kezdett arról, hogy ha a püspökségről is lemondana, „az LMBTQ képviselői rájönnek, hogy mindig csak meg kell támadni az egyházat, ha változást akarnak elérni.”

A forrás szerint Balog hozzátette, hogy ha az egyházkerület vezetéséről is lemondana, azzal csak azt jelezné, hogy „a reformátusok egy gyáva banda, akik nem képesek megvédeni a vezetőiket.”

„Mit csinálunk majd, amikor olyan hatalom jön, amely meleg lelkészeket akar felszenteltetni, vagy meleg párokat akar összeadatni a templomokban?”

– tette fel a kérdést a találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint.

Balog zsinati elnöki lemondásáról formálisan a zsinat áprilisban dönt, ez megerősítheti a döntését, de akár úgy is határozhat, hogy nem fogadja el azt. „Ha azt mondja a nép, hogy kedves püspök úr, maradjon, akkor lehet, hogy ő ezt elfogadja” – magyarázta egy, a református vezetéshez közel álló forrás, aki szerint jelenleg olyan a közhangulat az egyházban, ami kedvez Balog maradásának. Hozzátette azonban, hogy „másfél hónap nagyon hosszú idő, lesz közben a húsvét, lesznek politikai események, napirendre kerülhet a gyermekvédelmi törvény”, és így változhatnak a körülmények.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szabó Andrea politológus: Közel kétszer annyian lehettek a Tisza, mint a Fidesz rendezvényén
A politológus és hallgatói tömegfigyeléssel mérték a csütörtöki rendezvényeket. A számításokat online modellezéssel is megerősítették.


Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy

a különbség akár kétszeres is lehetett.

Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.

A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.

Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek

Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Medvegyev: A budapesti békecsúcs lemondása Oroszország elleni háborús cselekmény
A volt orosz államfő szerint az amerikai elnök voltaképp teljesen Európa mellé állt. Ez azt jelenti, hogy ezzel Oroszország ellen foglalt állást.


Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:

a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.

Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy

Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.

Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: