„Hátba szúrás” – kínaiak és a franciák is elítélik a brit-amerikai-ausztrál megállapodást

Kormányra kerülése esetén Magyarországot visszavezetné a nyugati fősodorba, tiszteletben tartaná a nemzetközi kötelezettségeket, és napirendre tűzné az euró bevezetését, amint a gazdaság teljesíti a feltételeket – erről beszélt Magyar Péter a Financial Timesnak. A Tisza Párt elnöke szerint

Ezzel szemben ő kormányfőként helyreállítaná a kapcsolatokat Brüsszellel, hogy felszabadítson 20 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást.

Magyar Péter bírálta a kormány gazdaságpolitikáját is, mondván:

Úgy látja, a kormányzati korrupció és pazarlás megszüntetésével évente több milliárd euró szabadulhatna fel. Ukrajnával kapcsolatban kijelentette, hogy kormányra kerülve Moszkvát agresszorként ismerné el, és az EU-szövetségesekkel összhangban azonnali tűzszünetet szorgalmazna. Ugyanakkor

Magyar elutasította a fideszes propagandagépezet állításait, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bábja lenne. Erről azt mondta:

„Bármilyen ukrán-magyar kapcsolatnak azon kell alapulnia, hogy a magyar etnikai csoportok hogyan tudnak ott boldogulni” – mondta.

Donald Trump amerikai elnökről pedig úgy nyilatkozott:

Az orosz energiafüggőséget a következő évtizedben felszámolná, de az orosz importot opciónak tartaná. „Ha véget vetünk a függőségünknek valakivel szemben, az nem jelenti azt, hogy többé nem vásárolunk tőle” – magyarázta.

Orbán Viktor washingtoni útját Magyar Péter úgy értékelte, hogy a miniszterelnök „eladta Magyarországot”. Szerinte

Az interjú hátterét Orbán Viktor és Donald Trump novemberi találkozója adja, amelynek legvitatottabb pontja az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alóli mentesség. Míg a magyar kormány kommunikációja „teljes” és „határozatlan idejű” felmentésről szól, a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztviselője szerint a mentesség egy évre vonatkozik. A megállapodás részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG), és nukleáris területen is együttműködik az amerikai Westinghouse vállalattal.

A kormányoldal a washingtoni megállapodást a magyar érdekek érvényesítéseként és az ellátásbiztonság garantálásaként kommunikálja. Orbán Viktor szerint az egyezség nélkül súlyos gazdasági károk érték volna az országot, a diverzifikációt pedig az amerikai LNG- és nukleáris fűtőanyag-beszerzés is szolgálja.

via 24.hu

„Hosszú, fájdalmas út végén érkező pillanat” – így írta le Pető Attila a közösségi oldalán azt, amikor találkozott Erdő Péter bíborossal. Az RTL Híradónak arról beszélt, több mint 10 évet várt erre a megbeszélésre.

– mondta Pető Attila.

A férfi története hét évvel ezelőtt, a Házon kívül című műsorban került a nyilvánosság elé, ahol elmondta, hogy 13 éves korában egy fiatal pap molesztálta. Bár 17 évesen bejelentést tett az egyházmegyénél, nem hittek neki. Az ügy akkor vett drámai fordulatot, amikor évekkel később az egyház vezetői jelentették fel őt zaklatásért, amiért szórólapokon követelt bocsánatkérést, és személyesen is megjelent a bazilikában egy bíborosi szentmisén. A feljelentést követően a rendőrök megbilincselve vitték el. Bár egy hónappal később a katolikus egyház általánosságban bocsánatot kért az áldozatoktól, Pető Attilának viszont továbbra sem hittek.

Az egyik feljelentője Süllei László érseki helynök volt, aki a bíróságon azzal védekezett, hogy „nem tudtunk címeket, neveket; nem tudtunk egyértelműen az ügy mellé állni, hogy valóban támogatható legyen az ő igazsága.” A mostani találkozón Süllei László is jelen volt.

– nyilatkozta a történtekről Pető. Hozzátette, nem érte váratlanul a bíboros meghívása, és a célja nem a múlt újraélése volt.

Pető Attilát az egyházi feljelentés nyomán 2022-ben megrovásban részesítették, amit 2023-ban másodfokon is helybenhagytak, ezután úgy döntött, nem viszi az ügyet a Kúriára. A mostani találkozó előzménye, hogy 2025 márciusában a SNAP nevű nemzetközi áldozatvédő szervezet a Vatikánnál több bíboros, köztük Erdő Péter ellen is panaszt nyújtott be az egyes ügyek kezelése miatt.

A találkozóról az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye is kiadott egy közleményt, amelyben az érintettek iránti figyelem, együttérzés és segítő szeretet fontosságát hangsúlyozták. A megbeszélés a hírek szerint közös imádsággal zárult.

Menedékjogot kért az Egyesült Államokban a 25 éves Naomi Seibt arra hivatkozva, hogy nem érzi magát biztonságban szülőhazájában, Németországban – írja a Washington Post.

Elmondása szerint „hírszerző megfigyelés” és „az állami média rágalmazásának célpontja”, emellett „halálos fenyegetéseket kapott az Antifától”. Állításait egy német belföldi hírszerzési levéllel támasztotta alá, amely szerinte a tevékenységének nyomon követését dokumentálja.

arra hivatkozva, hogy egyedi esetekről nem adnak tájékoztatást. A BfV ugyanakkor korábban szélsőjobboldali szervezetnek minősítette az AfD több struktúráját, és megfigyelés alá is vonta a pártot, bár a minősítést bírósági eljárások keretében vitatják. Németország történelmi okokból szigorúbban lép fel a gyűlöletbeszéd ellen, mint az Egyesült Államok.

A Trump-adminisztráció már több tucat fehér dél-afrikai állampolgárnak adott menedéket, akik azt állították, hogy hazájukban üldözik őket.

A kormány emellett a menekültügyi szabályozás átalakítását fontolgatja, amely egy külügyminisztériumi dokumentum szerint az „európai szólásszabadság-védők” érdekeit is figyelembe venné. Szakértők szerint ugyanakkor rendkívül ritka, hogy egy stabil nyugati demokráciából érkező kérelmező politikai menedékjogot kapjon.

Nevéhez fűződik az X-en tartott élő csevegés megszervezése Musk és Alice Weidel, az AfD társelnöke között a februári német szövetségi választások előtt. A nő tavaly ősz óta amúgy is elsősorban az Egyesült Államokban él.

via 24.hu

A jövő héten napos és tartósan ködös tájak is előfordulhatnak az országban: az éjszaka képződő köd és rétegfelhőzet többfelé megmaradhat napközben is, itt szitálás és kisebb eső is előfordulhat, míg ott, ahol a köd, rétegfelhőzet feloszlik, napos idő várható. A csúcshőmérséklet a borult, párás vidékeken 6-10, míg ott, ahol kisüt a nap, 11 és 15 Celsius-fok között valószínű. A hét végén feltámad a szél és megszűnik a köd - írja az MTI a HungaroMet vasárnapi előrejelzése alapján.

Hétfőn a sűrű köd csak lassan oszlik fel, valamint a rétegfelhőzet szakadozik, gomolyosodik, és a legtöbb helyen hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. A keleti, délkeleti határszélen tartósan borult időre van kilátás, itt gyenge eső is előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz. A maximum-hőmérséklet általában 10 és 14 fok között várható.

Keddre virradóra nagyobb területen köd, rétegfelhőzet képződése, illetve terjeszkedése valószínű. Napközben ezek helyenként csak lassan zsugorodnak, másutt oszladozásukat alapvetően napos idő követi. Legfeljebb a köddel, rétegfelhőzettel borított tájakon fordulhat elő szitálás. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 7, a csúcsérték 9 és 15 fok között várható.

Szerdára virradóra nagy területen terjeszkedik, illetve újraképződik a köd, valamint a rétegfelhőzet, ezek egy része napközben is tartósan megmaradhat. Másutt a látási viszonyok javulását követően kisüthet a nap. A tartósan borult tájakon szitálás, emellett néhol kisebb eső előfordulhat. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt marad. A minimum hőmérséklet mínusz 1 és plusz 7 fok között alakul. A csúcshőmérséklet a borult, párás vidékeken 6 és, 10, míg ott, ahol kisüt a nap, 11 és 15 fok között valószínű.

Csütörtökre virradóra ismét nagy területen újraképződik, illetve terjeszkedik a köd, és a rétegfelhőzet, amelyek egy része napközben is makacsul tarthatja magát. Másutt zsugorodásukat, oszladozásukat követően naposra fordul az idő, erre nagyobb esély a déli tájakon van. Legfeljebb a tartósan borult, ködös tájakon lehet szitálás. A délies szél inkább csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg néhol. A minimum mínusz 1 és plusz 7 fok között alakul. A maximum a tartósan borult, párás területeken 6 és 10, míg ott, ahol naposra fordul az idő, 11 és 16 fok között valószínű.

Péntekre virradóra az ismét terjeszkedő, illetve újraképződő köd, rétegfelhőzet napközbeni zsugorodását, oszladozását napos idő követi. Tartósabban borult, párás helyek elsősorban az Északi-középhegység térségében maradhatnak és legfeljebb a borongós vidékeken fordulhat elő szitálás. A délies szél a Dunántúlon többfelé megélénkül. Hajnalban mínusz 2 és plusz 7, délután a napos területeken 11 és 18, míg a tartósan borult, párás tájakon 6 és 10 fok között valószínű.

Szombatra virradóra ismét kissé terjeszkedhet a rétegfelhőzet, illetve a köd, amelyek döntően feloszlanak, ezt követően pedig gyengén vagy közepesen felhős időre van kilátás napsütéssel. A csapadék esélye kicsi. A jellemzően délnyugati, déli irányú szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. Hajnalban mínusz 2 és plusz 8, délután 10 és 19 fokra van kilátás.

Vasárnap erősen vagy közepesen felhős idő valószínű, helyenként eső, zápor is előfordulhat. A jellemzően délies irányú szelet helyenként élénk, erős lökések is kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és plusz 9, míg a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 16 fok között várható.