SZEMPONT
A Rovatból

Botrányt okozott az UNICEF új kampányvideója a gyerekbántalmazásról

Sokak szerint apaellenesek, összezavaróak azok a kisfilmek, amelyekben egy kislány arról beszél, hogyan kell védekezni egy zaklató apával szemben. Több szervezet is az ombudsmanhoz fordult.


Trükköket fogok mutatni, amikkel bezárkózhattok a szobátokba - mondja egy kislány a vloggerek stílusában. A rózsaszín lányszoba súlyos titkokat rejt. Legalábbis ez derül ki a rövid filmből. A kislány pedig bemutatja, hogyan kell a komódot az ajtó elé húzni, vagy könyvekből és székből ajtótámaszt készíteni, és a szekrénybe elbújni. Mindezt azért, mert amikor az anyukája elmegy otthonról, akkor az apukája bemegy hozzá. A történet az UNICEF legújabb kampányfilmjében látható, amellyel a családon belüli erőszak ellen akarnak felszólalni.

unicef3

A film sokaknál kiverte a biztosítékot. Károsnak, apaellenesnek, a gyerekek számára összezavarónak minősítették. A szakértők és a civilek is úgy vélik, hogy ez inkább káros, mint hasznos a gyerekek számára, ezért az ombudsmanhoz fordultak. Az UNICEF azt mondja, hogy félreértették a film üzenetet.

VIDEÓ: az UNICEF idei, legfrissebb filmjel

Számos felkavaró, nagy gyermekbántalmazási ügyről értesülhetünk. Magyarországon évente mintegy 15 000 gyermek került ilyen helyzetbe, de az esetek nagy része titokban marad. Pedig az ártatlan gyermekek fájdalmai mellett nem mehetünk el szó nélkül - írta az UNICEF.

Toplak Zoltán mentálhigiénés szakember szerint

a kampányfilmek apaellenesek, ráadásul a családi erőszak elkövetői a filmekben minden esetben az apák

- írta a mno.hu.

Botrányt kavart, hogy a mozikban is vetítették a filmet, ahol gyerekek is láthatták. Ezért a Cinema City a kisfilmet kivette a 12 éven aluliaknak szóló filmek vetítése előtti reklámblokkból.

A szakember véleménye

Deliága Éva gyermekpszichológus összezavarónak és moziban vetítve kifejezetten károsnak tartja a filmet. Bár a cél nagyon fontos, de a kampány elhibázott - mondta az Origónak.

A szakértő is elképedve nézte a videót. „Úgy vélem, a videókat csak az UNICEF honlapján található szöveggel együtt lehet értelmezni, erre viszont a tévében vagy a moziban nincs lehetőség.”

A megcélzott 6–10 éves korosztály még fel sem fogja, hogy miről szól a videó, csak azt érzik, hogy valami rossz dolog történik. Mivel valószínűleg olyan gyerekek láthatták ezt a filmet, akik még soha nem találkoztak ezzel a problémával, így vélhetőleg fogalmuk sincs arról, hogy mire céloz a kislány a filmben.

Azt is elhibázottnak és kifejezetten károsnak tartja, hogy a kislány láthatóan jó körülmények között él, és mer beszélni a problémáról. Ráadásul azt mutatja be, hogy fizikailag hogyan lehet védekezni, miközben lelkileg is érhetik támadások. „Nem tartom valósnak, hogy az ábrázolt gyerekek ne szólnának például az édesanyjuknak, vagy az osztályfőnöküknek arról, mi történt velük.”

„Ez nagyon leegyszerűsített üzenet, a bántalmazásnak sokféle formája van. A videó például a lelki bántalmazást vagy a gyerek elhanyagolását meg sem említi.”

Szerinte, ha ezt a célcsoportot akarja az UNICEF elérni, akkor elsősorban hasznos tanácsokat kell adni, hová fordulhatnak a bántalmazottak, kit kereshetnek fel, ha baj van, milyen segélyvonalat érhetnek el.

Magyarországon élünk, a készítők vettek egy Amerikában megszokott gyerekvlogger-formátumot, és ezt használták fel itt. Ami nálunk viszont még nem elterjedt. A gyerekek egy az egyben, szó szerint veszik az egészet - mondta a Szeretlek Magyarországnak Deliága Éva.

Az is gond, hogy nem derül ki, hogy a bántalmazó apa édes- vagy nevelőapa. Jobb lett volna, ha a kampány a felnőttekhez szól, érthető módon. Ráadásul az 1 százalékot szeretnék megkapni, a mai kereseti átlagok miatt elsősorban a férfiak fizethetik be a nagyobb összeget. Ám a filmet látva nem biztos, hogy ehhez kedvet kapnak.

„Összességében úgy vélem, az UNICEF most bakizott, ezzel a kampánnyal ugyanis a célcsoportot nem tudják elérni, így biztosan nem számíthatnak a megsértett apukák támogatására.”

Lux Ágnes, a Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója szerint a hivatalos bűnügyi statisztikák alapján évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos bűncselekmény áldozatává Magyarországon.

A gyermekkori szexuális bántalmazásoknál a 90 százalék ismeri az elkövetőt, akik 62 százaléka családtag, 30 százalék ismerős, 8 százalék ismeretlen. Az elkövetők legalább 85 százaléka férfi. 8 ezer esetben lesz a gyermek férfi családtag áldozata.

A kisfilm üzenetét félreértették - állítja az UNICEF. A bántalmazásoknak négy fajtáját különböztetik meg: a fizikai erőszakot, a lelki bántalmazást, a szexuális abúzust és az elhanyagolást - írják a honlapjukon. Fizikai bántalmazásnak a pofon és a gyermek bezárása is, a pofont a felnőttek 16, a bezárást 9 százaléka nem tartja bántalmazásnak.

Deliága Éva szerint a hazai viszonyok közé kéne egy ilyen videót beágyazni. Főleg felnőttekhez kellene szólni, és nem feltétlen jól szituált, interneten kommunikáló gyermekekről van szó, hanem nagyon sok esetben rendkívül szegény körülmények közt élő, hátrányos helyzetű gyerekekről.

A szakember szerint a bántalmazásról szóló videó éppen ijesztget, traumatizálja, bántalmazza a gyereket.

Forrás: Origo

VIDEÓ: egy tavalyi UNICEF-kampányfilm, amely egyértemlű és világos volt

Ha hasznos volt az írás, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Távozása épp olyan kellemetlen, mint a jelenléte volt” – Magyari Péter Orbán búcsú nélküli távozásáról
Az újságíró egy Facebook-posztban kommentálta azt, hogy Orbán Viktor nem vesz részt az utolsó EU-csúcsán. Magyari szerint „Európa önjelölt fenegyereke” nem búcsúzik, „csak eltűnik csendben.”


Magyari Péter újságíró a Facebook-oldalán kommentálta a hírt, Orbán Viktor miniszterelnök nem vesz részt a következő európai uniós csúcstalálkozón.

Mint írja, a megszokott eljárás, hogy a Tanács a leköszönő tagjait kedves gesztusokkal búcsúztatják. Mivel Orbán a legrégebbi tagja a testületnek, normális esetben külön elköszönne tőle az elnök a csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón.

Példaként említi, hogy még Mateusz Morawieckitől is normálisan elköszöntek 2023 őszén, pedig Magyari szerint a Tanács tagjainak többsége nem titkolta, hogy megkönnyebbült a lengyel kormányfő választási veresége után. Az újságíró úgy fogalmaz, „a búcsú a szokásosnál fagyosabb volt, de méltóságteljes.”

Amikor Angela Merkel már leköszönő kancellárként az utolsó ülésén vett részt, Magyari felidézése szerint az akkori elnök többek között ezt mondta róla: „Olyan lesz nélküle a testület, mint Párizs az Eiffel-torony nélkül, de a lelke és a tapasztalata velünk marad”.

Hasonlóan méltóságteljes volt a holland Mark Rutte búcsúja is, aki 14 év után vett részt élete utolsó ülésén. Az újságíró szerint bár Rutte is „nagy vétózó volt, nagyon nehezen adott pénzt a közösbe, de méltósággal és tisztelettel búcsúztatták.”

Magyari Péter kiemeli, hogy Merkel és Rutte mellett ebben a században csak Orbán Viktor volt a Tanács tagja több mint 10 évig. Azonban, mint írja, a miniszterelnök „mégsem búcsúzik, csak eltűnik csendben.”

„Európa önjelölt fenegyereke, a fokossal a többiekre rontó, a Brüsszel elfoglalását ígérő harcos nem vállalta, hogy ott legyen az utolsó ülésén. Távozása épp olyan kellemetlen, mint a jelenléte volt hosszú éveken át”

– jegyezte meg posztjában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Dull Szabolcs: Orbán a tagadás fázisában van
A Telex korábbi főszerkesztője értékelte Orbán Viktor első, választási vereség utáni interjúját. Az újságíró szerint a miniszterelnök nem néz szembe a kudarc valódi okaival, például a korrupcióval.


Dull Szabolcs, az Index, majd a Telex korábbi főszerkesztője egy Facebook-posztban értékelte Orbán Viktor választási vereség utáni első nagyinterjúját.

Az Ötpontban podcastot vezető újságíró szerint a miniszterelnök gyakorolt önkritikát. Úgy látja, Orbán Viktor elismerte, hogy a Fidesz nagy vereséget szenvedett és teljes megújulásra van szükség, amiért ő a felelős. A folytatást illetően Dull azt írja, „Orbán ennek ellenére nem mond le az elnöki posztról, és vállalja a párt újjászervezését.”

Dull szerint a miniszterelnök jelezte, hogy szívesen „kivezeti a csapatot” újra a pályára, de más szerepet is elvállal, ha a párt úgy dönt.

„Kérdés, hogy ezek után, lesz-e kihívója Orbánnak”. A poszt kitér arra is, hogy a miniszterelnök nem látta előre a vereséget. Dull szerint „ez az üzenet abból a szempontból érdekes, hogy

Orbán a folytatásra úgy kér felhatalmazást, hogy az állítása szerint csúnyán benézte végig ezt a kampányt.”

Dull megemlíti, hogy Orbán Viktor egyfajta sorcserét is bejelentett.

Idézi a miniszterelnököt, majd hozzáteszi saját értelmezését: „»Akik most bejutottak az Fidesz frakcióba, azok nem azok az emberek, akikre szükségünk lesz« - vagyis Orbán megüzente jó pár embernek a felmondást, egyben támogatókat is gyűjt a Fidesz-listáról.”

A poszt szerzője szerint „valószínűleg az lesz képviselő, aki támogatja az elnöki folytatást.”

Végül Dull Szabolcs a szembenézés hiányáról ír. Úgy gondolja,

„a beszélgetésben érezhető volt, hogy Orbán a gyászmunkában meg a tagadás fázisában van.”

Példaként említi, hogy a miniszterelnök „Paks 2-t említette fő kormányzati kudarcként, erről szó sem volt a kampányban nagyon. És szerinte a hatóságok jól kezelték a korrupciós ügyeket.”

Dull Szabolcs ezzel szemben azt állítja, hogy a korrupcióról sok szó esett, és szerinte „alighanem a kétharmados vereségének ez az egyik fő oka, hogy ezzel nem nézett szembe eddig sem, és most sem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a NER-propagandistákról: „Nincs bocsánat, viseljék a következményeket”
Rácz András egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a NER-propagandistáknak nem jár megbocsátás a tetteikért. Szerinte a felelősségre vonás elmaradása azt üzenné, hogy a gyűlöletkeltésnek nincsenek következményei.


Rácz András a Facebookon fejtette ki véleményét arról, mi és hogyan legyen a NER után, különös tekintettel a megbocsátás és az elszámoltatás kérdésére. Álláspontja szerint azoknak, akik tudatosan vettek részt mások életének tönkretételében, nem jár bocsánat, mert ha a tetteik következmények nélkül maradnak, a történelem megismételheti önmagát.

Rácz András szerint egy új ország felépítése mellett „nem szabad elmulasztani a tanulságok levonását sem”. Úgy látja, a NER egy olyan propaganda-apparátust hozott létre, amely emberek tízezreinek életét tette tönkre megtervezett kampányokkal. Az aktuális ellenségkép változott, de a módszerek egyre durvábbak lettek, és egyformán sújtottak tanárokat, egészségügyi szakembereket, civil szervezeteket, CEU-s oktatókat, ellenzéki politikusokat, LMBTQ+ embereket vagy független újságírókat. Ennek következményeként szerinte „sok tízezren költöztek külföldre a mocsok elől. Százak szorultak pszichológiai segítségre, és olyan is volt, aki véglegesen megtört.” Konkrét példaként említi Szabó Zsolt alezredest, akinek halálában állítása szerint a lejáratásnak tevőleges szerepe volt.

Figyelmeztet, hogy ha az újrakezdés során, 1989-hez hasonlóan, elmarad a szembenézés, akkor mindez újra megtörténhet. „Ugyanis, ha mindazok megússzák, akik ebben az egész rettenetben nevüket-arcukat adva, és/vagy vezetőként részt vettek, akkor ez azt fogja üzenni, hogy mindezt újra meg lehet tenni.”

Személyes, egyéni választ ad arra, hol húzná meg a felelősség határát.

Véleménye szerint „aki NER-es propaganda-intézményben vezető volt, annak nincs bocsánat. Aki mindebben önként, tudatosan részt vett, mindezt irányította, fejlesztette, azzal többet nem lehet szóba állni civilizált helyen.”

Ugyanígy vélekedik azokról is, akik a propagandához nevüket és arcukat adták. „A 'megafonosok' és hasonlók sorsa legyen az intő példa a jövő generációk számára, hogy ilyesmit soha többet ne lehessen csinálni.” Álláspontja szerint ezekkel az emberekkel egy civilizált ember ne fogjon kezet, ne adjon nekik állást, mert ők kiírták magukat a civilizációból. Úgy fogalmaz, „senki sem tolt puskacsövet a szájukba, hogy ezt tegyék”. Kivételt talán azok esetében tenne, akik valódi megbánást mutatnak és aktívan közreműködnek a károk helyreállításában, de mint írja, ebben sem biztos.

Másként ítéli meg viszont azokat, akik nem exponált beosztásban, például adminisztratív vagy technikai munkatársként dolgoztak a rendszerben. „Akik viszont nem exponált beosztottként, közszolgaként, adminisztratív vagy technikai munkatársként tették a dolgukat, ott óvakodnék bármiféle általános ítélkezéstől.” Szerinte a többségük tisztességes ember, akikre az új Magyarországnak is szüksége lesz.

Rácz András személyes tapasztalatait is megosztotta, hogy adatokkal támassza alá, mit jelentett a propaganda célkeresztjében lenni. Elmondása szerint egy komoly fenyegetést kapott, amit a rendőrség korrektül kivizsgált. „Az elmúlt tizenhat évben kétszer veszítettem el kutatóintézeti állást egyértelműen politikai okokból.” Hozzáteszi, mindkét alkalommal heteken belül talált új állást, de ez külföldre költözéssel vagy ingázással járt, ami egy családos ember számára sokkal nagyobb nehézséget jelentett volna.

A személyes támadásokról szólva azt írja: „Gyalázkodó üzeneteket és kommenteket szó szerint ezrével kaptam.” Emellett „hétszáznál több olyan profilt tiltottam ki a saját Facebook-omról, amelyek anyáztak, személyeskedtek, szidtak, stb.” A lejárató cikkek számolását száznál hagyta abba, ezekben a NER-média brit, amerikai, német, ukrán és Soros-ügynöknek is nevezte.

Megjegyzi, hogy viszonylag védett helyzetben volt, mivel nem volt exponált politikai szereplő, egzisztenciálisan nem volt kiszolgáltatott, és finnországi tapasztalatai révén felkészült volt az orosz stílusú propagandára. Ennek ellenére a helyzetet egyáltalán nem élte meg könnyen. A posztot azzal a személyes zárszóval fejezi be: „Szerencsém van, mert kivételesen jó név- és arcmemóriával áldott meg a sors. Mindenkire emlékszem, tényleg mindenkire. És nem felejtek és nem bocsátok meg senkinek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ungváry Krisztián: Az Orbán-uralom a magyar történelem egyik mélypontja
A történész a német Die Zeitnek adott interjúban, arról beszélt, hogy az uniós tagság alatt az ország arányaiban több támogatást kapott, mint Németország a Marshall-terv idején. A választás eredményének úgy örült, mintha őt választották volna meg, hajnali négyig járta az utcákat és ölelgette az embereket. Elmondta azt is, hogy mit gondol Magyar Péterről.


A német Die Zeit készített interjút Ungváry Krisztián történésszel, amelyben Orbán Viktor rendszeréről és Magyar Péterről is kérdezték. A történész a választás hétvégéjéről azt mondta, hogy bár általában este 10-kor fekszik, most hajnal fél 4-ig járta Budapest utcáit.

„Lépten-nyomon megöleltem valaki, és köszönetet mondtam, mintha engem választottak volna meg képviselőnek, miközben én csak történelmi műsorokat készítek a YouTube-on. Az emberek majdnem sírtak, mindenhol fiatalok voltak, akiket áthatott a felszabadulás érzése! Engem ez az 1989-es rendszerváltásra emlékeztetett”

– mondta a történész.

Ungváry szerint az 1989-es átalakulás konszenzussal ment végbe, amikor az állampárt demokratikusan átalakult. Ezzel szemben a mostani helyzetről úgy fogalmazott: „Most viszont az állampárt egyre több burkolt és nyílt erőszakot alkalmazott a hatalom megtartása érdekében, beleértve Orbán politikai ellenfeleinek megfigyelését is.”

„Az Orbán-uralom a magyar történelem egyik mélypontját jelenti”.

A történész élesen bírálta az Orbán-kormány külpolitikáját, amely szerinte szembement Magyarország ezeréves nyugati orientációjával. Kiemelte, hogy az uniós tagság alatt az ország arányaiban több támogatást kapott, mint Németország a Marshall-terv idején.

„Az elmúlt 16 évnek aranykornak kellett volna lennie.”

Szerinte ehelyett „egy szisztematikus, államilag végrehajtott[kifosztáskorszaka lett egy politikai család szolgálatában. Ez a legnagyobb katasztrófa”. A Die Zeit újságírójának kérdésére, hogy Magyar Péter nem túloz-e, amikor győzelmét az 1848-as forradalomhoz és az 1989-es rendszerváltáshoz hasonlítja, Ungváry nemmel válaszolt. Szerinte „a választás történelmi fordulópontot jelent”.

„Sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Kína nem akarta, hogy Orbán uralma véget érjen.”

A történész a Tisza Párt fölényes győzelmével magyarázta azt is, hogy Orbán Viktor fenntartások nélkül elismerte a vereséget.

„Itt egy olyan rendszert szavaztak le, amely a klasszikus értelemben már nem volt demokrácia, hanem egy hibrid rezsim, amely alattomos módszereket alkalmazott a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására”.

Ungváry szerint a Fidesznek számítania kell arra, hogy sokan elszámoltatást követelnek majd a „szisztematikusan végrehajtott bűncselekményekért”.

„A »bűncselekmény« szót nem meggondolatlanul használtam, mivel ez a rendszer egyértelműen bűnöző módon gyakorolta a hatalmat.”

Ezt azzal indokolta, hogy a rendszer „bűnös módon szervezett választási csalásokat, állami alkalmazottakat fenyegetett meg, politikai ellenfeleket figyeltetett meg, és visszaélt a parlamentáris rendszer intézményeivel”. Magyar Péterről a történész úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjének előnyt jelent, hogy nem balliberális, mert azzal szerinte nem lehet többséget szerezni Magyarországon. Ungváry jelentős elmozdulásokat lát Magyar Péter retorikájában is. „Korábban még Wass Albertet idézte [...] most viszont a konzervatív-liberális írót, Márai Sándort.”

„Rengeteget tanult az elmúlt két évben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: