KÉK HÍREK
A Rovatból

Kirúgták, mert magyarul beszélt?

Egy felvidéki magyar nőt elmondása szerint azért rúgtak ki a somorjai cipőüzletből, mert magyarul szólt a vásárlókhoz.


A Pozsonytól nem messze fekvő 12 ezer lakosú Somorján 7 ezer magyar él, a településen a közelmúltban nyitott új üzletet a Deichmann cipőkereskedés. Ebbe az üzletbe helyezték át Judyt is, aki egyébként somorjai születésű magyar nő. Nem csoda, hogy magyar kollégájához az anyanyelvén szólt, és a telefonjait is magyarul intézte.

Az arab üzletvezető védte meg a magyar beosztottját

Egyik munkatársa azonban vitába keveredett vele, mondván: ebben a boltban mindenkihez szlovákul kell szólni. Judy nem hagyta magát, pedig ez a munkatársa még azzal is megfenyegette, hogy ha a területi képviselő jelenlétében beszél majd magyarul, megnézheti magát. Érdekesség, hogy Judy mellett az arab származású üzletvezető állt ki. Mint mondta, az ő gyerekét is megtanította a szlovák mellett a saját anyanyelvére is, s mindenkinek joga van a saját anyanyelvét használni.

Judy azt gondolta, ezzel az ügy el van intézve. Vasárnap a területi képviselő is az üzletben volt, és a magyar nő elmondása szerint végig Judyt figyelte. A somorjai születésű eladó mindenkiről tudta, aki belépett az üzletbe, hogy szlovák vagy magyar származású, és ennek megfelelően köszöntötte, illetve szolgálta ki őket: a magyarokat magyarul, a szlovákokat szlovákul.

1"Nem köszönhet az eladó automatikusan magyarul"

Estig nem is volt semmi gond, a munkanap végén azonban a területi képviselő behívta az irodájába, és felszólította, hogy írja alá a felmondását. Mivel még nem telt le a háromhónapos próbaidő, ehhez a vezetőnek indoklás nélkül joga volt.

Judy aláírta a papírt, s miközben adta le a dolgait, rákérdezett: „Nagy baj volt, hogy magyarul szolgáltam ki a vevőket?". A területi menedzser válasza az volt, hogy miután belép valaki a boltba, nem köszönhet az eladó automatikusan magyarul, csakis szlovákul. Az érv, miszerint két somorjai magyar, ha ismeri egymást, a világ legtermészetesebb dolga, hogy magyarul beszélnek egymással, nem hatotta meg. Mint ahogy az sem, hogy Somorján több magyar lakik, mint szlovák. A magyarok ittlétét még a város eleji kétnyelvű tábla is jelzi azoknak, akik nem ismerik a helyet.

A magyar nő azonban nem nyugszik bele az ügybe, ezért a cég német tulajdonosánál tett panaszt, ahol azt ígérték neki, hogy foglalkozni fognak az ügyével. Közben a Facebookon is elindult egy mozgalom, tiltakozásul a felvidéki magyar nő elbocsátása miatt.

Bojkottfelhívás a Deichmann ellen a Facebookon

„Elegünk van abból, hogy miközben az egész nyugati világ a multikulturalizmustól, a rasszizmus elítélésétől hangos, az őshonos magyar kisebbségek életét folyamatos megaláztatás, diszkrimináció kíséri!

"
Hol vannak ilyenkor a felháborodott hangú, rasszizmust kiáltó cikkek, megosztások? Miért nem látjuk az Amnesty International szóvivőjét, ahogy kiáll az elnyomott kisebbségek mellett?

(...) Hol vannak a tüntetők, a civil szervezetek?!” – teszik föl a kérdést a Facebook-közösség alapítói, akik szerint ha magyar vagy, „érted nem harcol senki, nincsenek mögötted nemzetközi szervezetek, civil hálózatok, vagy egy erős állam, amelyik megvédene”.

Az oldal - ahogy a címe is mondja: "Ne vásárolj a Deichmannban - tégy a rasszizmus ellen" - arra szólítja fel a tagjait, hogy mindaddig ne vegyenek semmit a Deichmann üzleteiben, míg az igazságtalanul elbocsátott somorjai asszonyt vissza nem veszik.

2

Deichmann: ha egy alkalmazott magyarul beszél, az számunkra előnyt jelent

A trafik.sk megkereste a Deichmann cseh- és szlovák divíziójának marketingvezetőjét. Radovan Fojt elmondta, hogy a magyar nyelv használata természetesen sosem lehet ok az elbocsátásra, épp ellenkezőleg, a magyarul beszélő alkalmazottaik anyanyelvükön beszélhetnek a magyar ügyfelekkel. Párkányban, Dunaszerdahelyen vagy Komáromban is ez a gyakorlat, ahol sok magyar él.

"Ha alkalmazottaink nyelvi készségei lehetővé teszik, hogy a vásárlót anyanyelvükön, ez esetben magyar nyelven szólítsák meg, az számunkra előnyt jelent, újabb pluszszolgáltatást ügyfeleink számára” – tette hozzá Fojt.

Hozzátette, hogy Judyt nem amiatt bocsátották el, mert magyarul beszélt. „Egészen más oka volt” - mondta a marketingvezető, ezt azonban a a munkajogi szabályokra és a személyes adatok védelmére hivatkozva nem árulta el.

A Deichmann Magyarország közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, amiben a fentieken túl azt közlik, hogy cégük elkötelezett a nemzetiségek és a helyi kultúrák tisztelete iránt. A cégcsoportban több mint 80 nemzetiségű munkatárs dolgozik, az üzleti érdekük pedig az, hogy vásárlóikkal a saját nyelvükön alakítsanak ki szoros viszonyt. Íme a hivatalos állásfoglalás:

"Senkinek nem mondunk fel soha azért, mert egy bizonyos nyelvet beszél, hiszen üzleti és társadalmi értékeinkkel teljes mértékben ellentétes bármiféle nyelvhasználatra, nemzetiségre, kulturális értékre vonatkozó diszkrimináció. Nem felel meg a valóságnak, hogy bárkit is diszkriminálnánk.

A próbaidő alatti felmondás egy vállalatnál sem szokatlan. A próbaidő célja, hogy a felek megnézzék, tudnak-e együtt dolgozni. A Somorja.sk portálon megjelentetett esetben a munkaviszony a próbaidő alatt szűnt meg, nem nyelvhasználati vagy nemzetiségi okokból.

Az esetről volt munkatársunk beleegyezése nélkül a személyes adatok védelme miatt nem mondhatunk többet. Természetesen, ha volt munkatársunk és az érintett kollégák írásban lehetővé teszik számunkra, hogy az üggyel kapcsolatban tájékoztassuk a sajtót, akkor több részletet adunk közre.

A Deichmann 25 országban működő multikulturális szervezet, sikerének egyik titka az elkötelezettség a nemzetiségek és a helyi kultúrák tisztelete iránt. A vállalatcsoportban több mint 80 nemzetiségű munkatárssal dolgozunk együtt. Minden országban, régióban tiszteletben tartjuk a kulturális, vallási meggyőződésüket, életmódjukat és nemzetiségi, etnikai hovatartozásukat is. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy szervezeti kultúránkat gazdagítja, kommunikációnkat és munkánkat színesebbé teszi beágyazottságunk a helyi közösségekbe.

A Deichmann-nak nem csak társadalmi felelősségvállalása, de üzleti érdeke is, hogy helyi vásárlóinkkal a saját nyelvükön alakíthassunk ki minél szorosabb és őszintébb viszonyt. Ezért minden olyan munkavállaló nagy értéket hoz multikulturális csapatunkba, aki több nyelven is közvetíti a Deichmann termékeit, szolgáltatásait, értékeit, különösen az olyan többnemzetiségű régiókban, mint Szlovákia déli része."

via Felvidék.ma; hvg.hu, mandiner

Oszd meg a hírt a faladon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
A Rovatból
„Nem tudom, mi jöhet még…” - a Huszti ikrek édesapja újabb családi tragédiáról számolt be
Tragikus örökség lett abból a pénzből, amit egy új, magyarországi életre gyűjtöttek: lezárult a Skóciában elhunyt Huszti ikrek hagyatéki eljárása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 24.



A lányok félretett pénzét három egyenlő részre osztották az édesanya, az édesapa, Huszti Miklós, valamint a temetést intéző egyik testvér között – írta a Borsonline. A családnak korábban nem volt pénze a földi maradványok hazaszállítására, ezt végül a kint élő magyar közösség adományaiból fedezték.

A megtakarítás összege a lap szerint a hazahozatal „néhány millió forintos” költségének több mint háromszorosa lehetett.

Az édesapa most a pénzből a jövőjüket tervezi.

„Hogy mit csinálok ezzel a pénzzel, nem tudom. Bár ne kellene rajta gondolkodni. Azt beszéltük a feleségemmel, hogy eladjuk a tornyospálcai otthonunkat és egy másfél szobás lakást vennénk Kisvárdán. Nekünk nagy ez a 110 négyzetméter. De nem tudom…” – mondta Huszti Miklós.

A gyászoló apa nemcsak a feldolgozhatatlan fájdalomról beszélt, hanem egy újabb családi tragédiáról is.

„Nem vagyunk jól. Ezt nem lehet elgondolni, erre nem lehet felkészülni. Nem segít az idő sem. Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rájuk.

Közben a feleségem is elvesztette a kislányát, meghalt tüdőgyulladásban. Őt is eltemettük. Nem tudom, mi jöhet még...”

A hagyatéki eljárás során a lányok személyes tárgyainak sorsáról, így a megtalálásukkor viselt ruházatról nem esett szó, és a telefonjaik sem kerültek elő. Egyik készülékükről küldték utolsó üzenetüket a folyópartról skót főbérlőjüknek, amiben közölték, hogy nem mennek többé vissza az albérletükbe.

A 32 éves Henrietta és Eliza eredetileg Skóciában akartak letelepedni, de haláluk előtt már meggondolták magukat

„Haza akartak költözni. Lakásra gyűjtöttek, de már itthon akartak ingatlant venni” – nyilatkozta az édesapa. A testvérek egy évtizede éltek a skóciai Aberdeenben, albérletben, és minden megkeresett pénzüket félretették. Henrietta egy kávézóban volt felszolgáló, Eliza pedig takarítóként dolgozott, nem sokkal eltűnése előtt váltott munkahelyet.

A Huszti ikrek 2025. január 7-én hajnalban tűntek el, testüket január 31-én adta vissza a folyó. A skót hatóságok közlése szerint a halál hivatalos oka mindkét esetben fulladás volt, bűncselekmény gyanúja nem merült fel.

A holttesteket 2025. február 11-én azonosították hivatalosan. A térfigyelő kamerák felvételei szerint a testvéreket utoljára január 7-én, hajnali 2 óra 12 perckor látták a Market Street–Victoria Bridge környékén, ahol már előző nap délután is megfordultak. A rendőrség a keresésük során kutyákat, vízi egységeket és drónokat is bevetett, a kutatás a River Dee folyóra összpontosult. A hamvakat 2025 áprilisában hozták haza, és júniusban Monoron helyezték végső nyugalomra. A közel 2,8 millió forintos hazaszállítási költséget közösségi adománygyűjtésből fedezték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÉK HÍREK
A Rovatból
Anyja feltételezett gyilkosának családja neveli Amerikában a Budapesten megölt japán nő árváit
A két kisgyerek felügyeleti jogát az apai nagybácsi kapta meg. A meglepő döntésbe a Japánban élő anyai nagyszülők is beleegyeztek, így az árvák elutazhattak hozzá.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 24.



Az Egyesült Államokban kezd új életet az a két kisgyerek, akiknek az édesanyját a gyanú szerint a saját apjuk ölte meg Budapesten. A Budapesten meggyilkolt japán nő, Megumi árváinak felügyeletét az apai nagybácsi kapta meg, amibe a Japánban élő anyai nagyszülők is beleegyeztek – írta a Blikk. A gyerekek utazása azért késett, mert nem voltak meg a szükséges irataik.

„A gyámhatósági határozat már megszületett arról, hogy a kicsik a nagyszülőkhöz kerüljenek, de egyelőre nem tudták beszerezni az ehhez szükséges okmányokat: nincs útlevelük, nincs vízumuk.

Annak idején ugyanis az apjuk elvette az édesanyától a gyerekek okmányait, nehogy az Japánba vigye őket” – nyilatkozta még májusban Spronz Júlia, az áldozat ügyvédje.

A Los Angeles-i születésű gyanúsított később az édesanyja révén lett ír állampolgár.

A férfi nemcsak volt feleségét fenyegette, hanem saját szüleit is: halállistát készített, amin az édesapja és a mostohaanyja is szerepelt.

Megumi 2025. január 29-én halt meg V. kerületi otthonában.

A gyanú szerint volt férje egy párnával fojtotta meg, majd felgyújtotta a lakást, hogy a bűncselekményt balesetnek álcázza. A rendőrség kezdetben valóban balesetnek hitte a történteket, és csak napokkal később, civil szervezetek felháborodása után kezdett gyilkosságként tekinteni az ügyre.

A férfit február 4-én őrizetbe vették, két nappal később pedig elrendelték a letartóztatását, amit a legutóbbi hírek szerint június 6-ig meghosszabbítottak.

Az áldozat 2024-ben és 2025 elején többször is a hatósághoz fordult segítségért, de több feljelentése ügyében sem indult nyomozás. Az eset után több rendőr ellen is fegyelmi eljárás indult. Spronz Júlia szerint „a rendőrök mégis ‘lekezelő, pökhendi módon’ söpörték le az asszony segítségkérését.”

A pár tíz évig élt Budapesten, válásuk után a férfi Hollandiába költözött. Rendszeresen látogatta a gyerekeit, a szomszédok gondoskodó apának ismerték.

Mindeközben a nő többször is jelezte az ismerőseinek, hogy retteg a volt férjétől, aki életveszélyesen megfenyegette.

Az ügyre a kormány is reagált, Vitályos Eszter kormányszóvivő szerint „egyetlen segélykiáltás sem maradhat válasz nélkül”, és a kormány zéró toleranciát hirdet a nők elleni erőszakkal szemben. A jogvédők ezzel szemben rendszerszintű mulasztásokról és a hatósági fellépés hiányáról beszéltek.

Megumi barátai a gyilkosság után emlékhelyet hoztak létre a nő otthona előtt. Egy kis padot és táblát helyeztek ki közösségi adakozásból, a köré ültetett virágokat azonban időnként ismeretlenek ellopják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÉK HÍREK
A Rovatból
16 kilósra éheztették és bezárva tartották a 14 éves amerikai lányt, miközben webkamerán figyelték
Az orvosokat sokkolta a gyerek állapota, több szervével is súlyos gondok voltak. A lány azóta csodával határos módon gyógyul, míg bántalmazói a börtönbüntetésükre várnak.


Már a duplájára nőtt a testsúlya és centimétereket nyúlt az a 14 éves wisconsini lány, akit augusztusban alig 16 kilósan, halálközeli állapotban mentettek ki otthonából. Míg a kamaszlány szépen gyógyul, és a támogatására indított közösségi adománygyűjtés is sikeres, az ügy gyanúsítottjai hamarosan a bíróság elé állnak: a mostohatestvér partnere, Kayla Stemler december 2-án, az apa, Walter Goodman pedig január 5-én, írta a People magazin.

A lányhoz az apja hívta ki a mentőket augusztus 21-én. Az orvosok több szervi működési zavart, köztük légzési és szívműködési problémát, hasnyálmirigy-gyulladást, valamint hepatitiszt is diagnosztizáltak nála.

A vád szerint a gyereket legalább két évig éheztették, miközben kórosan elhízott családja webkamerán keresztül figyelte.

Az ügyben négy embert tartóztattak le: a 47 éves apát, Walter Goodmant; feleségét, az 50 éves Melissa Goodmant; a lányát, a 29 éves Savanna LeFevert; valamint a mostohatestvér partnerét, a 27 éves Kayla Stemlert. Mindannyian egy fedél alatt éltek az áldozattal.

A hatósági iratok szerint

a gyereket a hálószobájába zárták, az ajtajára riasztót szereltek, a szobában pedig kamerát üzemeltettek. Alig fért hozzá élelemhez, vízhez és mosdóhoz, a padlón kellett aludnia. A családtagok korlátozták a beszédét is.

A feltárt üzenetváltásaikból kiderült, hogy a lányt gyakran nevezték butának, a mostohatestvér párja pedig övvel is bántalmazta. Egy idő után már ők maguk is megijedtek a lány vékonyságától, de enni továbbra sem engedtek neki.

Az apa a mentőknek azt állította, hogy a lánya autista és nem beszél. Ezzel szemben egy korábbi tanára barátságos, beszédes diákként emlékezett rá, és a kórházi személyzet is ezt tapasztalta.

Amikor a férfit az édesanyáról kérdezték, csak annyit mondott: „az egy k.rva”.

A lány 2020-ban költözött az apjához, miután édesanyja börtönbe került. A saját bevallása szerint tíz-tizenkét éves kora óta nem járt a szabadban. 2020 óta orvos sem látta, és az iskolából is kivették, előbb távoktatásra, majd „otthonoktatásra” hivatkozva.

A gyanúsítottakat súlyos testi és lelki sérülést okozó, hosszan tartó gyermekelhanyagolással vádolják.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
Megtalálták a szombaton eltűnt szentendrei nőt
A rendőrség megerősítette, hogy az 51 éves asszony előkerült. Hogy hol járt és miért nem adott életjelet magáról, egyelőre rejtély.


Előkerült az az 51 éves szentendrei nő, aki szombaton tűnt el otthonról – tudta meg a 24.hu. A portál értesülései szerint

a nő egyszerűen hazament, azt követően pedig értesítették a rendőröket arról, hogy előkerült.

Váraljai Anita Kamilla, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense megerősítette, hogy megtalálták az eltűntként keresett nőt.

Ahogy már írtunk róla, a nő november 22-én, szombat délelőtt tűnt el szentendrei otthonából, ahonnan autóval ment el, mobiltelefont pedig nem vitt magával. A rendőrség vasárnap kérte a nyilvánosság segítségét a megtalálásához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk