KULT
A Rovatból

„Bobby egy rohadt kaméleon!" – Robert De Niro újra a vásznon

Mozinyitás De Niróval, aki 53 éve áll a kamera előtt. Még mindig nem unjuk meg az arcát, a gesztusait. És mi mindent nem tudunk róla!


A 77 éves Robert De Niro a mozi nagy öregje, aki már több mint öt évtizede, a Brian De Palma rendezte Üdvözletek című film bemutatása óta folyamatosan az egész világnak szerez örömet és kikapcsolódási lehetőséget lenyűgöző átalakulásaival. De Niro neve még mindig garancia egy filmplakáton arra, hogy színészileg rendben lesz a film, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben becsúszott néhány gyengébb vígjátéka is: például a Nagypapa hadművelet. Biztos úgy volt vele, hogy már megcsinálta, amit kellett, öregkorára hadd hülyéskedjen egy kicsit.

Az amerikai mozik az elmúlt két hétben ismét beindultak, egyelőre úgy tűnik, a mozizás nem fog eltűnni, így valószínűleg De Niro is fog még nekünk izgalmas perceket okozni a vásznon.

Múlt hétvégén mutatták be Magyarországon legújabb filmjét, A nagy visszatérőket, mely címével és témájával is pont rímel a mozi pandémia utáni helyzetére.

A film egy producer (De Niro) sztoriját meséli el, akinek éppen rosszul megy a biznisz, ráadásul tartozik egy maffiózónak (Morgan Freeman), ezért kitalálja, hogy csinál egy filmet, melyben egy biztosítási csalással fognak nagyot szakítani. Persze ez nem is olyan egyszerű, mint hitte.

Robert De Nirót leginkább a filmjei alapján ismerjük, a magánéletéről nem igazán szoktak cikkezni, a szakmai tudását azonban mindenki elismeri, sőt, ha megkérdeznénk tíz embert, hogy szerinte ki a legjobb színész a világon, tippem szerint legalább hárman az ő nevét mondanák. Neki ugyanis valóban a szakmai tudása miatt lett nagy neve, semmiféle celebkedés nem adott ehhez hozzá, a neve mára egy brand, méghozzá a legmagasabb fokú színészet brandje. Olyanokkal áll egy sorban ezzel az attitűdjével, akik még a régi iskolát képviselik: Al Pacinóval vagy Meryl Streeppel.

Karrierje gyorsan indult: alig jelent meg néhány filmben, gyorsan a legnagyobb rendezők kezei között találta magát. Bár akkor még nem volt egyértelmű, hogy ezekből a fiatal tehetségekből lesznek Hollywood legkiemelkedőbb rendezői, csak annyi látszott egyértelműen, hogy kivételes zsenik.

De Niróban pedig meglátták azt a szuggesztív filmes jelenlétet, ami egy igazán jó, karakteralapú filmhez elengedhetetlen.

Így játszott először Brian De Palma korai filmjeiben, sőt, mondhatjuk azt is, hogy ő fedezte fel a nagyközönség számára a színészt. Ezek a filmek még nem kavartak akkora port. Aztán a hetvenes évek elején jött élete legfontosabb szakmai találkozása: egymásra találtak Martin Scorsesével, aki a legfontosabb alkotótársa lett évtizedeken át.

Egymást követően, egy csokorban leforgatta Scorsesével az Aljas utcákat, A keresztapa II-t Coppolával, a Taxisofőrt ismét Scorsesével, Bertoluccival pedig a Huszadik századot. Ez a filmsor hozott neki két Oscar-jelölést és egy díjat is legjobb mellékszereplőként.

Pár évre rá a Dühöngő bikáért megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat is. Ezek után már nem volt miről beszélni: innentől a karrierje a mai napig ugyanazon a szinten mozog, minden rendező álma vele forgatni. Ha pedig jó filmet akartok látni az ökölvívásról, ami egyben zseniális dráma is, nézzétek meg a Dühöngő bikát, ami a mai napig olyan friss, mintha most készült volna. Aztán 1976-ban eljátszotta a Taxisofőr főszerepét, máig az egyik legmegrendítőbb alakítása.

De Nirót tényleg nem ismerjük annyira magánemberként, csak a szerepei ugranak be, amikor eszünkbe jut - na jó, kivéve egy kis affért Naomi Campbellel - , és úgy tűnik, ez nem véletlen, ezt ő így szeretné. Ahogy egy 1977-es interjúban fogalmazott a Time-nak : "Miután interjúkat adtam, állandóan azzal kellett foglalkoznom, hogy megpróbáljam elmagyarázni, hogy hogyan is gondoltam igazából, amiket mondtam. Az első filmjeim után még több interjút adtam, de aztán arra gondoltam, miért olyan fontos az, hogy hol jártam iskolába meg mi a hobbim? Mi köze ezeknek a színjátszáshoz? Semmi." Azóta is kerüli a rivaldafényt és az újságírókat, és ha vállal egy-egy beszélgetést, akkor is inkább igyekszik csak a munkára korlátozni a témát.

Pedig tartogatott a magánélete érdekességeket is, ugyanis sok nagy sztárhoz hasonlóan ő sem egyetlen nővel élte le az életét. Két feleségtől és két élettárstól összesen öt gyermeke született. Ráadásul ketten ikrek, akiket béranya hordott ki, s ez is elég érdekes téma lehetett volna a média számára.

1998-ban, amikor már tartott a második házassága, Párizsban a rendőrség meggyanúsította, hogy igénybe vette egy prostituáltakat közvetítő cég szolgáltatásait, azonban De Niro nem volt hajlandó vallomást tenni, mire kiutasították az országból.

Vagyis ha jobban beengedte volna az újságírókat az életébe, valószínűleg lett volna miről írniuk, de a színész tudatosan rejtegette a magánéletét a rivaldafény elől. Azt szerette volna, ha csak a színészi munkájáról esik szó a médiában.

A Vanity Fair egyik újságírója anno hetekig próbálta elérni, hogy egy alapos anyagot készíthessen vele az életéről, de egyáltalán nem sikerült, mire a sajtó lerázásában tapasztalt titkárnője elmagyarázta az újságírónak, hogy valószínűleg soha sem fogja elérni Bobot. Annyit azért sikerült nála elérnie, hogy "Bob" engedélyezi, hogy a barátaival beszélgethet róla, ha szeretne.

Az újságíró, bizonyos Patricia Bosworth így próbált egy cikket összehozni a színészről, ami alapján kicsit jobban megismerhetjük. Mivel a sztár a magánéletéről sosem volt hajlandó beszélni, így ezektől a barátoktól kellett valamit megtudnia. "Az ő élete igazából egyszerűen nem egy celeb-üzlet, nem egy showműsor" mondta róla egy rendező, Charles Maryan, akivel többször is dolgozott színházban.

Elmondása szerint az emberek azt hiszik, hogy Bob biztosan mindig valamerre mászkál a világban, "pedig ez még csak nem is igaz, legtöbbet itthon van és dolgozik, közben pedig megfigyeli az embereket a szerepeihez."

Burt Young színész, aki színházban dolgozott vele, azt mesélte De Niro-ról, hogy olyan érzékenységgel bír, hogy tökéletesen leveszi és átérzi mások érzéseit - ezért is védi magát az emberektől. Ugyanis minden olyan erős hatással van rá, hogy ha kitenné magát a folyamatos találkozásoknak a rajongókkal, akkor egyszerűen felfalnák élve, és nem bírná az érzékenysége miatt.

A beszélgetésekből végül az derül ki, amit sejthettünk is: hogy De Niro élete a színjátszás, a szakma. Mindenki arról számol be, hogy mennyire megszállottan készül fel egy-egy szerepére.

"Bobby egy rohadt kaméleon!" - ezt De Palma mondta róla, ezzel arra utalva, hogy egy nagy átalakulóművész. De Niro végletesen alapos felkészülése a szerepeire mára tényleg legendássá vált. Ezt az arcát ismerjük igazán. A hüvelykujján bőrkeményedés lett, annyit tanult szaxofonozni a New York, New York című film forgatása előtt. Az Oscar-díjas Dühöngő bika bokszolójának eljátszásához pedig egy egész évet töltött a ringben, amíg megtanult bokszolni, majd a filmben elhízott bokszoló ábrázolásához szikár testét alaposan felhízlalta, hogy hiteles lehessen a kiöregedett ökölvívó szerepében is. Az egyik első nagy átváltozó volt, aki egy szerep kedvéért a végletekig elment - és elmegy ma is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk