Biden: A Trump vezette republikánusok veszélyt jelentenek a demokráciára

Tíz évre eltiltották a papi szolgálattól Pajor András zuglói plébánost, a döntést pedig a múlt vasárnapi mise végén olvasták fel a híveknek a Kassai téri templomban – írja a Kontroll. Az egyházi vizsgálat lezárult, a rendőrség azonban továbbra is nyomoz.

A Szentlélek Plébánia miséjének végén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményét olvasták fel a híveknek a Kontroll cikke szerint.

Horváth István, a zuglói templom plébánosa úgy fogalmazott: „Közösségünk fájdalommal és együttérzéssel fordul mindazok felé, akiket az ügy érintett vagy megsebzett. Hordozzuk őket imádságban, és kérjük a Jóistent a gyógyulás, az igazság és a lelki megújulás kegyelméért”. Hozzátette, a plébánia továbbra is elkötelezett a gyermekek biztonságának védelme és az átlátható egyházi szolgálat mellett. „Kérjük a testvéreket, hogy imádsággal kísérjék közösségünket ebben az időszakban is” – közölte.

Az ügyben a rendőrség továbbra is nyomoz. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tavaly októberi tájékoztatása szerint tíz hónap után sem volt gyanúsított az ügyben.

2024 decemberében a VálaszOnline megírta, hogy Pajor András lehet az a pap, aki ellen az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi eljárást indított. A lap akkor „ministránsfiúk szisztematikus betöréséről, megalázásáról; hatalommal, tekintéllyel való visszaélésről” írt, „aminek volt szexuális dimenziója is.” A nyilatkozó áldozatok azt mondták, ifjúsági táborokban rendszeresen meztelenre kellett vetkőzniük az atya előtt „kullancsvizsgálat” címén, és olyan is előfordult, hogy meztelen felsőtesttel ölelgetett gyerekeket. Pajor András a cikkre úgy reagált Facebookon: „Súlyos lejárató kampány folyik ellenem. Nem magyarázkodom, mert nincs miért. Aki ismer, kérem, aszerint ítélje meg mindezt”.

Az egyházi vizsgálat egy bejelentés alapján indult Pajor ellen, ami után a plébánost azonnal eltiltották a papi tevékenységtől. Később saját kérésére, korára és egészségi állapotára hivatkozva felmentették beosztásai alól és nyugállományba helyezték. A vizsgálat egy év után zárult le a most ismertetett döntéssel.

Húsz százalékpontra nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a választani tudó biztos szavazók körében, miközben a gödi Samsung-gyár körüli botrány és a rejtett kamerás felvétel belengetése uralja a kampányt. A jelek szerint a februárban kifizetett 13. és 14. havi nyugdíjak sem adtak lendületet a kormánypártoknak – derül ki a HVG megbízásából február 18-a és 23-a között készült Medián-kutatásból.

A részvételi szándék eltérése magyarázza, miért a biztosan szavazók körében a legnagyobb a távolság: míg a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka biztos a részvételében az április 12-i választáson, addig a Fidesz táborának csupán 85 százaléka az. Január közepe óta a Tisza 2 százalékpontot javított, a Fidesz pedig ugyanennyit gyengült.

A két nagy párton kívül a Mi Hazánk erősödött, és már minden mért csoportban a parlamenti küszöb fölött áll. A hónapok óta 1-2 százalékon álló Kétfarkú Kutya Párt és Demokratikus Koalíció mellett a többi kisebb párt szavazói összesen sem érik el az 1 százalékot.

A pártpreferenciák elmozdulásához hozzájárulhatott a gödi Samsung-gyár ügye, amelyről a közönség 89 százaléka hallott.

A kampányt a Magyar Pétert támadó, rejtett kamerás felvétel belengetése is tematizálja. Ennek hatása megosztó: 23 százalék szerint a Tiszának, 24 százalék szerint a Fidesznek árt, míg minden második válaszadó szerint nem befolyásolja az esélyeket.

A fideszesek 84 százaléka az utóbbi véleményen van, míg a tiszások 78 százaléka elfogadhatatlannak tartja a módszert.

A kampány hangulatát jelzi, hogy november óta 69-ről 74 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a mostani kampány minden korábbinál durvább.

Magyar Péter a Facebook-oldalán kommentálta a Medián friss közvélemény-kutatását, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A felmérés alapján ugyanis a biztos szavazó pártválasztók között 20 százalékkal vezet a Tisza, míg a teljes népesség körében 11 százalékkal verik a kormánypártokat.

Magyar Péter így reagált a felmérésre:

A pártelnök emlékeztetett, hogy a választás 46 nap múlva lesz, és a kampány szerinte a „maraton végső befutója”. Bejegyzésében azt ígérte, hogy fokozzák az országjárás intenzitását, és úgy fogalmazott, „jön a rendszerváltás utáni legfontosabb és legnagyobb március 15.”

A poszt végén Magyar Péter mozgósításra szólított fel: „Kapaszkodjunk össze, emeljük fel a fejünket, tegyünk meg minden pillanatban mindent a rendszerváltásért! Április 12-én pedig hullafáradtan, de derűsen, összekapaszkodva és hazaszeretettel a szívünkben lépjünk be együtt a győzelem kapuján!”

Aggasztó eredményekkel zárult egy friss magyar kutatás, amely a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító környékén vizsgálta a folyó vizét és üledékét – számolt be róla a Telex.

Az elmúlt években nem csupán a gyáron belüli szennyezések miatt kerültek a figyelem középpontjába a magyarországi akkumulátorgyárak. Négy évvel ezelőtt a gödi talajvízben, majd két éve a gödi kommunális szennyvízben és a szántóföldön is kimutatták az akkugyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-t. A Greenpeace pedig az SK komáromi akkugyáránál azt tárta fel, hogy a hatóságok szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyeztek a cégnek.

A most vizsgált PFAS-vegyületcsaládba több ezer, különböző mértékben fluorozott szerves vegyület tartozik, amelyek tartósak, az élőlények szöveteiben felhalmozódnak és mérgezőek. Rendkívül nagy kémiai stabilitásuk miatt az ipar kedveli őket, de a környezetbe kerülve éppen ez a tulajdonságuk válik hátrányossá. Míg a hosszú szénláncú PFAS-vegyületeket vízlepergető anyagokhoz, például esőálló textíliákhoz használják, addig az akkumulátorgyártásnál a rövid szénláncú változatokat adalékolják az elektrolitokhoz. Ezek a vegyületek a kezelt ipari szennyvízzel a folyóba jutva az üledékben feldúsulnak.

A HUN-REN kutatói az eredményeiket a Journal of Environmental Chemical Engineering című folyóiratban megjelent közleményükben foglalták össze. A kutatócsoport a PFAS-szennyezőforrásokról az úgynevezett adszorbeálható szerves fluorvegyületek (AOF) összkoncentrációjának mérésével tájékozódott.

„Az így keletkező fluorid anionokat kapcsolt ionkromatográffal mérjük. Az üledékek esetében ezt megelőzi egy metanollal végzett és ultrahanggal támogatott extrakciós lépés” – mondta Záray Gyula professzor emeritus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a kutatás egyik szerzője. Hozzátette, hogy a módszer nemcsak költséghatékony, de jelezheti új, ismeretlen szennyezők megjelenését is. „Az általunk alkalmazott AOF-méréstechnika azonban nemcsak a kisebb költségvonzat miatt előnyös, a szerves vegyületekhez kötött fluortartalom megnövekedése már utalhat egy új, ismeretlen célvegyület, egy új PFAS-komponens technológiai alkalmazására is.”

A legmagasabb üledéki koncentrációt a komáromi akkugyár környezetében találták, és a vizsgálati adatok szerint a folyómeder üledékében néhol százszor nagyobb volt a szennyezőanyag-koncentráció, mint a vízben. Az akkumulátorgyáraknál a rövid szénláncú PFAS dominált, ami a parti szűrésnél jelenthet nagyobb környezeti kockázatot. Bár a kutatás nem tudta közvetlenül a gyárak tevékenységéhez kötni a kibocsátást, a koncentráció csökkenése a gyáraktól távolodva erős közvetett bizonyítékot jelent.

– mondta Záray Gyula.

A PFAS-vegyületek a táplálékláncban felhalmozódnak, így a halak és a potenciálisan szennyezett ivóvíz fogyasztásával az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A problémát különösen aktuálissá teszi a január 12-én bevezetett új, európai uniós ivóvízirányelv, ami a PFAS-szennyezők összkoncentrációját 0,5 mikrogramm/liter értékben határozza meg. „Tekintettel arra, hogy az ívóvízellátás több Duna menti településen, így Budapesten is, döntő mértékben parti szűrésű kútrendszereken alapul, és hogy a frissen publikált eredmények szerint számolnunk kell azzal, hogy az akkumulátorokban használt PFAS-komponensek (például GenX vagy ADONA) átjutnak a szűrőrétegen, gyors intézkedésekre van szükség az új előírásoknak megfelelő ívóvízminőség biztosításához” – hangsúlyozta a kutató.

A szakember szerint a megoldást a parti szűrésű kutakból nyert vizek hatékony utókezelése jelenthetné, például granulált aktív szénen való adszorpcióval, ioncserével vagy reverzozmózissal.

– fogalmazott Záray Gyula. A helyzetet nehezíti, hogy egyes cégek titkolóznak. „Sajnos vannak olyan gyárak hazánkban, ahol üzleti titokként kezelik a kétségtelenül jelentős költségű kutatások eredményeként alkalmazást nyert adalékanyagokat, de ezekről nem adnak kellő információt. Biztonsági és környezetvédelmi szempontok miatt azonban tudni kellene, hogy milyen anyagok érkeznek be egy gyár területére, és azt milyen molekulákból álló anyagok hagyják el. Ennek a megvalósítását hatósági szinten biztosítani kell, és ehhez kell adaptálni a hatékony víztisztítási technológiákat” – mondta a professzor.