HÍREK
A Rovatból

Több százezres bírságot kaphatnak a magyar autósok is Ausztriában egy új törvény miatt

Péntektől lép életbe az a jogszabály, ami lehetővé teszi a kamerás behajtás-ellenőrzést az osztrák városokban. A rendszer kiépítése városonként eltérő ütemben halad, Bécsben például csak 2028 körül indulhat.


Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.

A szabályszegésért kiszabható bírság felső határa 726 euró, vagyis nagyjából 285 ezer forint lehet, ismételt vagy súlyosabb esetben az összeg 2180 euróra, átszámítva közel 860 ezer forintra is emelkedhet.

Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.

A változás lényege, hogy péntektől hatályba lép az osztrák közúti közlekedési szabályok, a StVO módosítása, amely lehetővé teszi a településeknek az automatizált, kamerás behajtás-ellenőrzést. Az ADAC német autóklub információi szerint

a rendszer a külföldi autósokat is érinti, tehát a magyar vagy szlovák rendszám sem véd meg a csekktől.

A kijelölt zónák bejáratánál kamerák a behajtó többnyomú gépjárművek rendszámát rögzíthetik; a motorkerékpárok és mopedek a minisztériumi ismertetés szerint nem tartoznak az automatikus rögzítés alá. A rendszer összeveti a leolvasott adatokat az engedéllyel rendelkező autók adatbázisával, amelyben a helyi lakosok, a mentők, a taxik és a külön engedéllyel közlekedők szerepelhetnek. A zónákat új táblákkal és útburkolati jelekkel jelölik majd.

A kamerás ellenőrzés iránt már most több osztrák nagyváros is érdeklődik, a legfontosabb érintett települések között van Bécs, Linz, Graz, Salzburg, St. Pölten és Leoben is. A cél mindenhol a dugók csökkentése, a levegőminőség javítása és az élhetőbb belvárosok kialakítása.

Az új szabályozás nemcsak a turistákat, hanem a nagy számban Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat is érzékenyen érintheti, akiknek egy ilyen bírság jelentős terhet róhat.

2025-ben átlagosan közel 130 ezer magyar dolgozott Ausztriában. Az autósoknak eddig is mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, Ausztria ugyanis a drágábbik végletnek számít a régióban az üzemanyagárak tekintetében.

A törvénymódosítást komoly politikai és szakmai vita előzte meg. Michael Ludwig, Bécs polgármestere és az Osztrák Városszövetség elnöke szerint a változás elengedhetetlen a modern városfejlesztéshez.

„Az európai szabványok szerinti elektronikus behajtásmenedzsment bevezetésével olyan városközpontot hozunk létre, amely teret ad a zöldítésnek, a hűtésnek, a vonzó gyalogos- és kerékpárutaknak, valamint a hívogató közösségi tereknek” – fogalmazott.

Ezzel szemben az osztrák autóklub, az ÖAMTC attól tart, hogy a városok visszaélhetnek a lehetőséggel. Bernhard Wiesinger, a klub érdekképviseleti vezetője szerint „ha ez a törvény jön, egész Ausztriában további és nagyobb behajtási tilalmi zónák burjánzása várható”.

Az osztrák városok évek óta sürgették a jogi háttér megteremtését. A törvénymódosítást idén március 25-én fogadta el a Nemzeti Tanács, és pénteken lép hatályba. Az autósoknak ezért azt javasolt tájékozódniuk Ausztriába utazás előtt az adott városban érvényes behajtási szabályokról. Ahol bizonytalanok, érdemes az autót egy P+R parkolóban hagyni, és a belvárost közösségi közlekedéssel megközelíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt, de a bántalmazott gyerekek és az orbáni hatalom üldözöttjei mellett egyszer sem állt ki
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk