HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: 30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére.


Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.

A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.

Műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Akkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.

2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.

A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.

Térdprotézis-műtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.

Szürkehályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.

Tavaly tavasszal a lap azt is megnézte, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkük alapján más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

A lap megjegyzi, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Mészáros Lőrincet egy vadonatúj, 180 milliós Ferrariban fotózták le Felcsúton
A felcsúti milliárdosról Hadházy Ákos osztott meg több fotót. A politikus szerint Mészáros egy hibrid hajtású, Ferrari 296 GTS-ben libbent át Felcsúton.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 04.



Lassan több a Ferrari Felcsúton, mint Monacóban - állapította meg Hadházy Ákos vasárnap reggeli bejegyzésében a Facebookon. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy kedves ismerősétől kapott fotókat Mészáros Lőrinc állítólagos vadonatúj luxusautójáról.

„Hopp, egy újabb Ferrari Felcsúton. Az ifjabb után most az eredeti Mészáros Lőrinc luxizós sportautójáról kaptam képeket. A Gázos feje ugyan elmosódott, de a fotó készítője kedves ismerősöm, a helyszín pedig beazonosítható ("Puskás" Sport Hotel parkolója és az odavezető út)” - olvasható Hadházy posztjában, aki ezután azt is megosztja, hogy mit kell tudni a kocsiról.

„A típus amúgy a Ferrari 296 GTS. Bagatell 140-180 millióba kerül. 663 lóerős, állítólag újdonság, hibrid hajtású (gondolom, konnektorról tölti Lőrinc). 2023 októberében helyezték forgalomba.”

A politikus azzal zárja a bejegyzést, hogy „semmi baj nem lenne, hogy gazdag, ha nem ilyen csalásokkal szerezte volna az ép ésszel fel nem fogható vagyont (Orbánnak)”.

A felcsúti milliárdosról készült fotókat a posztban lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Attól mert egy tolvaj bolondnak nevezi a hatalmára veszélyt jelentő honfitársait, nem lesz becsületesebb
A politikus azon elmélkedett vasárnapi bejegyzésében, hogy vajon mekkora előnye lenne pártjának, ha nem egy bolond vezetné. Ezzel Gulyás Gergely pénteki szavaira utalt, aki egy interjúban lebolondozta.


„Képzeljétek mennyire vezetne a TISZA a korrupt állampárt előtt, ha nem egy bolond vezetné” – írja vasárnap délelőtti posztja bevezetésében Magyar Péter. A politikus ezzel arra a két nappal ezelőtti interjúra utalt, amiben Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy amikor még beszélő viszonyban volt Magyarral „abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond”.

A Tisza Párt vezetője erre szombaton úgy reagált, hogy politikai közössége „elutasítja a honfitársaink címkézését, dehumanizálását, és feltétel nélkül tiszteletben tartja mindenki emberi méltóságát”.

A mi politikai közösségünktől sohasem fogtok másokat a személyükben, különösen a magánéletükben bántó állításokat vagy kifejezéseket hallani - írta még szombaton.

Vasárnapi bejegyzésében ismét elővette a témát Magyar Péter.

„Egyébként Orbánéknál mit jelent, hogy valaki bolond? Esetleg azt, hogy az illető nem kelt gyűlöletet magyar és magyar közt? Vagy nem nevezi a honfitársait eltaposandó rovarnak? Vagy nem rabolja ki a Nemzeti Bankot? Nem teszi tönkre az állami egészségügyet? Nem hagyja lerohadni a MÁV-ot? Nem nyúlja le az uniós pénzeket? Nem hagyja magára a magyar vidéket? Nem alázza meg az idős honfitársainkat 3,2 %-os nyugdíjemeléssel? Nem mutogatja kivagyi módon a magyar emberektől lopott közpénzt?” – sorolta kérdéseit a tiszás politikus.

„Attól mert egy tolvaj bolondnak nevezi a hatalmára veszélyt jelentő honfitársait, nem lesz becsületesebb, csak nyilvánvalóvá teszi, hogy retteg a lebukástól és a felelősségre vonástól”

– tette hozzá a végén.

A poszthoz egy grafikont is csatolt, amin a 21 Kutatóközpont áprilisi mérése alapján pártja 14 százalékkal vezet a Fidesz előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Senki sem garantálja, hogy Kijev megéri május 10-ét” - Így reagáltak az oroszok Zelenszkij fenyegetésére
A Győzelem napja előtt újra kiéleződött az ukrán-orosz szóháború. Medvegyev sértő kijelentésekkel reagált.


Ukrajna elutasította Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszüneti javaslatát, amelyet az orosz elnök a második világháború befejezésének évfordulója köré, május 9-re időzített. Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna továbbra is az Egyesült Államok által javasolt, 30 napos tűzszünetet támogatja. Szerinte ilyen időtartam alatt már van lehetőség érdemi tárgyalásra, míg a háromnapos fegyvernyugvás nem jelent valódi előrelépést a háború lezárása felé.

Az ukrán elnök egyúttal azt is kijelentette: Ukrajna nem tudja garantálni a Vörös téren tartózkodók biztonságát május 9-én,

írta a Telegtaph.

A mostani elutasítás illeszkedik a korábbi, sikertelen tűzszüneti kezdeményezések sorába. Putyin korábban részleges, tengeri térségekre vonatkozó tűzszünetet, illetve olyan megállapodást javasolt, amely kizárta a civil infrastruktúra elleni támadásokat. Ezeket ugyan elfogadták, de később mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy megszegte azokat. Az orosz elnök később húsvéti tűzszünetet is kezdeményezett, amit Ukrajna elfogadott, azonban két nappal később Zelenszkij jelezte, hogy az orosz erők a frontvonalon nem tartották be a megállapodást.

A mostani nyilatkozat előtt Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kirilo Budanov is figyelmeztetést küldött. Úgy fogalmazott: akik kilátogatnak a Vörös térre, „jobban teszik, ha visznek magukkal füldugót.”

Zelenszkij kijelentései után éles reakciók érkeztek Moszkvából. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova elutasította „a közvetlen fenyegetést.” Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, korábbi elnök és kormányfő pedig kemény hangvételű üzenetben reagált.

„A borostás zöld szemétláda közölte, hogy elutasítja Putyin javaslatát a háromnapos tűzszünetről, és nem tudja garantálni a világ vezetőinek biztonságát Moszkvában.

Kinek kell az ő biztosítéka? (…) Ez a nyomorult pontosan tudja, hogy a győzelem napján egy valódi provokáció esetén senki sem garantálja, hogy Kijev megéri május 10-ét” – fogalmazott Medvegyev.

Május 9-én Moszkvában, a Vörös téren tartják meg a Győzelem napi katonai díszszemlét. Az esemény a Szovjetunió és a náci Németország közötti háború végét idézi fel, amelyet a szovjet és orosz történetírás „Nagy Honvédő Háborúként” említ. Ennek hivatalos dátuma Oroszországban május 9.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Készülünk
Magyarország miniszterelnöke vasárnap újabb Facebook-bejegyzéssel jelentkezett az anyák napja kapcsán. Ezúttal személyesebb hangvételű a poszt.


„Készülünk” – mindössze ennyit írt vasárnapi posztjában Orbán Viktor a Facebookon. A miniszterelnök két unokájával látható egy fotón, miközben az édesanyák megünneplésére készülnek a gyerekekkel május első vasárnapján.

Orbán egy nappal korábban már közzétett egy bejegyzést az anyák napjával kapcsolatban.

„Aki gyermeket vállal, elismerést érdemel. Anyagit is. A családi adókedvezményt duplázzuk, és jön az élethosszig tartó adómentesség az édesanyáknak”

– írta akkor a Facebook-oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET: