Aranykonvoj-ügy: megszólalt a Legfőbb Ügyészség, érdemi nyomozási eredményt ígérnek

Nem jogerősen hat év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék Joób Márton egykori szegedi képviselőt és világbajnok kenust. A bíróság bűnszervezet működését is megállapította, ami kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Az ítélet szerint a vádlottak 271 millió forintos költségvetési csalást követtek el. Joób és védője fellebbezett a döntés ellen, a volt képviselő a jogerős ítéletig szabadlábon maradhat.

– írja a Telex.

A bíróság több mint százmillió forintnyi, bűncselekményből származó vagyongyarapodást azonosított a volt képviselőnél.

A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe Joób büntetlen előéletét és azt, hogy korábban kárenyhítést teljesített.

Joób mellett további négy vádlottat is letöltendő szabadságvesztésre ítéltek bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt. Ők három és hat év közötti büntetéseket kaptak. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszták.

A bíró indoklása szerint több tanúvallomás, elektronikus dokumentum és a nyomozás során tett vallomások is alátámasztották, hogy Joób tisztában volt a szervezet működésével, sőt, vezető szerepet töltött be benne. A bíró szerint a vádlottnak észlelnie kellett volna a problémát.

A bíróság szerint a vádlottak egy olyan céghálót működtettek, amelynek célja az áfafizetési kötelezettség csökkentése volt. A szórólapterjesztési munkákat papíron különböző alvállalkozók végezték, a cégek egymásnak számláztak, a lánc végén azonban az áfát már nem fizették be. Az így szerzett összegeket készpénzben vették fel, majd visszaosztották egymás között.

Joób a teljes eljárás során tagadta bűnösségét. Védekezése szerint nem tudott a rendszer valódi működéséről, a pénzügyi és adminisztratív feladatokat pedig egy másik vádlott intézte.

Az ítélethirdetés után az ügyészség indítványozta Joób letartóztatását, a kiszabott büntetés mértéke miatti szökésveszélyre hivatkozva. A védelem azzal érvelt, hogy a kilencgyermekes apa végig együttműködött a hatóságokkal és minden tárgyaláson megjelent.

Idén év elején az ügyészség több tárgyalási napon nagy terjedelmű lehallgatási és elektronikus anyagokat ismertetett, amelyek a vádirat szerint a számlázási lánc működését támasztották alá. Márciusban az ügyészség letöltendő fegyházbüntetést indítványozott az elsőrendű vádlottra, hangsúlyozva a bűnszervezet-jelleget és a jelentős vagyoni hátrányt.

2024-ben Joób független polgármester-jelöltként indult a szegedi polgármesteri posztért, miközben a büntetőeljárás folyt ellene.

Az ügy a fellebbezések után másodfokon folytatódik.

Késő este, felügyelet nélkül maradt négy gyerek egy budai játszótéren, köztük egy kétéves, aki a hűvös nyári estében csak egy bodyt viselt. A rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt nyomozást indított.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint

A hatóságok azután léptek, hogy múlt szombaton este tíz óra után bejelentés érkezett, hogy egy újbudai játszótéren négy gyermek felnőtt nélkül tartózkodik.

Az RTL Híradó beszámolója szerint a gyerekek megadták az édesanyjuk telefonszámát, akivel a rendőrök beszéltek, majd a kicsiket hazaszállították.

Az eset kapcsán a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs törvényben rögzített életkori határ arra, hány éves kortól lehet egy gyermeket felügyelet nélkül hagyni.

Az, hogy ez megvalósul-e, mindig az adott helyzet kockázatainak mérlegelésétől függ.

Via Blikk

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség azzal a 17 éves fiúval szemben, aki tavaly márciusban egy józsefvárosi Lidlben többször mellkason és hasba szúrt egy szobafestőt. A fiút emberölés kísérlete miatt állítják bíróság elé, míg 15 éves rokonának garázdaság vétsége miatt kell felelnie – írta a 24.hu.

A két fiatal beismerte a bűnösségét, bár korábban még azt állították, hogy a sértett provokálta őket és agresszíven viselkedett.

A vádirat szerint a konfliktus 2025. március 13-án robbant ki, miután a szobafestőként dolgozó férfi, aki egy korábbi munka miatt ismerte a fiatalok társaságának egyik női tagját, egy tréfás megjegyzést tett. Azt mondta neki:

A 17 éves fiúnak ez nem tetszett, és vitatkozni kezdett a férfival, majd kétszer arcon ütötte. Ekkor csatlakozott a támadáshoz 15 éves társa is, aki hátulról ütötte meg a sértettet.

A támadásnak az vetett véget, hogy az áldozat védekezése közben a támadó elesett, majd a társaság egy másik tagja közéjük állt.

Az áldozat súlyosan megsérült, a támadás a hatóságok szerint akár halálos is lehetett volna.

Költségvetési csalás gyanújával rendeltek el nyomozást a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvánnyal szemben – írta meg a 444. A gyanú szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) formában működő szervezet szabálytalan szerződésekkel sokszor százmillió forintnyi adót mulaszthatott el befizetni.

Az eljárás egy névtelen feljelentés alapján indult, amely szerint az alapítvány több milliárd forintnyi támogatást adott hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen. Ez a forma áfamentességet biztosítana, csakhogy a feljelentő szerint a támogatottaknak kötelezően fel kellett tüntetniük az alapítvány nevét és logóját.

A lap birtokába került dokumentum szerint a tranzakciókat sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kísérte. Az alapítvány 2024 végéig mintegy hét és félmilliárd forintnyi, valamint több mint 10 milliárd forintnak megfelelő, euróban odaítélt támogatásról döntött.

A MOL – Új Európa Alapítványt a Mol és a magyar állam hozta létre 2021-ben, célja a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. A vezetésben kormányközeli szereplők kaptak helyet: a kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes (képünkön), mellette tagként ül a testületben Schmidt Mária és Demeter Szilárd is. A felügyelőbizottságban többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség korábbi közigazgatási államtitkára található.

Ezeket az intézményeket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül szintén milliárdokkal segítette. Emellett az alapítvány 2025-ben egy 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést írt ki, amelyet Balásy Gyula cégei nyertek el.

Nem ez az egyetlen eset az utóbbi időben, ahol állami vagy ahhoz köthető források elosztását vizsgálják. A Nemzeti Kulturális Alapnál például szintén költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás, miután a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett a támogatások átláthatatlan elosztása miatt. Az ügyben idén májusban házkutatást is tartottak.

Az Állami Számvevőszék eközben a Tett és Védelem Alapítványnál tárt fel súlyos szabálytalanságokat, és a gyanú miatt a hatóságokhoz fordult.