„Nem ezért a szarért fizettek a nézők” – Videón a kettős állkapocstöréssel végződő Anthony Joshua–Jake Paul bokszmeccs
A youtuber az első menetekben csak táncolt a ringben, amiért a bíró is rászólt. A hatodik menetben aztán egy brutális ütés vetett véget a miami meccsnek.
Kettős állkapocstöréssel és a mérkőzésvezető keresetlen szavaival ért véget a péntek esti profi bokszgála főmérkőzése Miamiban. A nehézsúlyú összecsapáson a korábbi kétszeres világbajnok Anthony Joshua a hatodik menetben kiütötte a youtuberből lett öklözőt, Jake Pault, a meccs után pedig kiderült, hogy az amerikainak két helyen is eltört az álla.
A találkozó nemcsak a befejezés keménysége miatt marad emlékezetes, hanem a ringben uralkodó feszült hangulat miatt is. A közönség többször hangosan kifejezte nemtetszését a látottak miatt, és a mérkőzésvezető türelme is elfogyott, amikor Paul passzivitását látva egy ponton a ringben szólt oda neki: „A nézők nem ezért a szarért fizettek” – írta a 24.hu.
A nyolcmenetesre tervezett küzdelem előtt sokan egyenlőtlen feltételekről beszéltek, hiszen a mérlegelésen Joshua 110 kilogrammal, míg Paul csak 98 kilóval mérlegelt. Paul a felvezetés során verbálisan próbálta kompenzálni a fizikai hátrányt, csirkelábúnak nevezte ellenfelét, és azt állította, félelmet lát a szemében.
A szorítóban azonban már óvatosabb taktikát választott, folyamatos lábmunkával próbált eltáncolni a brit elől, aminek következtében az első három menetben mindössze háromszor találta el.
A végkifejlet az ötödik menetben kezdődött, amikor Joshua kétszer is padlóra küldte ellenfelét. A hatodik felvonásban aztán egy megrendítő erejű ütéssel végleg lezárta a találkozót. A statisztikák is a brit fölényét igazolták: a 36 éves klasszis 146 ütéséből 48 talált be, ezek közül 31 az utolsó két menetben landolt Paul fején és testén. Ezzel szemben a januárban 28. születésnapját ünneplő Paul 56 próbálkozásából mindössze 16 volt sikeres.
A vereséget szenvedő influenszer a súlyos sérülés ellenére bizakodóan nyilatkozott a jövőjéről. „Már így is nyertem az élet minden területén. Vissza fogok térni, és a saját súlycsoportomban, cirkálósúlyban küzdök majd, valamikor pedig megcélzom a világbajnoki címet. Most tartok egy kis szünetet. Hat éve nyomom keményen, szóval kiveszek egy kis pihenőt” – mondta Paul.
Joshua, aki több mint egy év után tudott ismét nyerni, értékelte a teljesítményét. „A végcél az volt, hogy sarokba szorítsam Jake Pault és fájdalmat okozzak neki. Valamivel tovább tartott a vártnál, de a jobbkezes végül célba talált” – fogalmazott a győztes.
Joshuának ez volt a 29. győzelme a 33. profi meccsén, míg Paul 12 siker mellett a második vereségét könyvelhette el. A brit öklöző a siker után azonnal üzent a már visszavonult Tyson Furynak, hogy hozzák össze a régóta levegőben lógó mérkőzésüket. A gálának a miami Kaseya Center adott otthont, az eseményt a Netflix közvetítette világszerte.
Kettős állkapocstöréssel és a mérkőzésvezető keresetlen szavaival ért véget a péntek esti profi bokszgála főmérkőzése Miamiban. A nehézsúlyú összecsapáson a korábbi kétszeres világbajnok Anthony Joshua a hatodik menetben kiütötte a youtuberből lett öklözőt, Jake Pault, a meccs után pedig kiderült, hogy az amerikainak két helyen is eltört az álla.
A találkozó nemcsak a befejezés keménysége miatt marad emlékezetes, hanem a ringben uralkodó feszült hangulat miatt is. A közönség többször hangosan kifejezte nemtetszését a látottak miatt, és a mérkőzésvezető türelme is elfogyott, amikor Paul passzivitását látva egy ponton a ringben szólt oda neki: „A nézők nem ezért a szarért fizettek” – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.
Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.
„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.
Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.
Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.
Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.
Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.
A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.
Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.
Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:
„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”
Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”
Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.
„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.
Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.
A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”
Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.
Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:
„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”
Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.
Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.
A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.
A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.
A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.
A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.
Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.
A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.
A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.
A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.
A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.
„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.
A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.
A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.
A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kissé megijesztettek minket, aztán jött a magyar henger: Eb-elődöntőbe jutott a női pólóválogatott
A magyar női vízilabda-válogatott a szoros első negyed után 22–6-ra legyőzte Izraelt a funchali Európa-bajnokságon. A győzelemmel a csapat bejutott az elődöntőbe, ahol Görögország vagy Olaszország lesz az ellenfél.
A tavaly vb-ezüstérmes magyarok az első szakaszban hétfőn 9-7-re múlták felül az olimpiai bajnok spanyolokat, kedden 28-3-ra a románokat, csütörtökön pedig 28-4-re a portugálokat.
A spanyolok elleni három pontjukat magukkal vitték a középdöntőbe, ahol a címvédő hollandoktól nagy küzdelemben 5-4-re kikaptak szombaton.
Fontos volt, hogy csak egy góllal maradtak alul, mert így hármas körbeverés esetén nem lehetnek harmadikak, s a továbbjutáshoz csupán be kellett gyűjteni a három pontot az izraeliekkel szemben.
A vasárnapi mérkőzés kicsit nehézkesen indult, de végül meglepetés nélkül zajlott le. A magyarok legjobbja Keszthelyi Rita volt, négy góllal.
Női Európa-bajnokság, középdöntő, F csoport, 2. forduló:
Az izraeliek 2018-ban szerepeltek először az Európa-bajnokságon, négy éve már a hatodik helyen végeztek, legutóbb pedig kilencedikek lettek.
A magyarok mind az öt egymás elleni meccsüket magabiztosan nyerték meg, bő egy éve a világkupa selejtezőjében volt a legszorosabb az összecsapás, az 18-9-cel ért véget a görögországi Alexandrúpoliban. Európa-bajnokságon eddig egy találkozóra került sor, 2022-ben 18-7-es magyar siker született.
A vasárnapi mérkőzésre Varró Eszter maradt ki a 15 fős keretből.
Az első támadásnál vezetéshez jutott a magyar együttes, a csapatkapitány Keszthelyi lőtt pontosan, aztán egy ejtéssel egyenlítettek az izraeliek.
Nem sokkal később Keszthelyi labdát szerzett és eredményesen fejezte be egyéni akcióját, majd előnyben Rybanska bombázott távolról a kapuba. Két gyors góllal váratlanul egyenlítettek az izraeliek, Aubéli azonban hamar válaszolt, majd labdaszerzés után Keszthelyi már a harmadik találatát szerezte. A szünet előtt még fórból megint faragott hátrányán az ellenfél.
A második negyed izraeli góllal indult, Neszmély helyére pedig Golopencza állt a kapuba. Faragó újfent a magyarokat juttatta előnyhöz, aztán lefordulásnál Tiba végigvitte a labdát és be is lőtte. Vályi megúszása ötméterest ért, Garda pedig ezt gólra váltotta.
Ekkor már jobban működött a szoros emberfogás, és az emberelőnyöket sem tudták kihasználni az izraeliek. Vályi kapásszélről lőtt határozottan, végül Faragó jobbról érkező passza után Dömsödi húzta be közelről a labdát. A szakasz elején kapott gólra sorozatban öttel válaszolt a magyar csapat.
A nagyszünet után előnyben Keszthelyi nagyszerűen játszotta meg Rybanskát, aki magasra kiemelkedve fordult kapura és eredményesen fejezte be az akciót. A következő támadásnál azonnal ismételt, ezúttal távolról lőtt a kapu jobb oldalába, aztán Szilágyi, majd Sümegi is kihasznált egy-egy fórt. Tirosh bal oldali lövése talált váratlanul utat a magyar kapuba, Golopencza több mint 12 perc után kapta az első gólt.
Tiba azonban gyorsan válaszolt, aztán Faragó egyedül zárt le jó megoldással egy akciót a bal szélről. Videózás után brutalitás miatt kiállították Tehit, ez azt eredményezte, hogy az izraeliek négy percig eggyel kevesebben játszhattak, Hajdú pedig értékesítette az ezzel járó ötméterest.
Az utolsó szakasz elején nem sikerült jól egy támadásbefejezés, Cseh Sándor időt kért, elmagyarázta hogyan kellene az ilyen helyzeteket megoldani, majd ezt végre is hajtották a magyarok, pontos passzok után Hajdú lőtt közelről a kapuba.
Csakhamar Szilágyi is betalált a védelem rendezettlenségét kihasználva, majd Keszthelyi növelte tovább az előnyt. A végéig még Szilágyi és Tiba ötméteresből talált be. Golopencza Szonja csaknem három negyed alatt egyetlen gólt kapott, 14-ből 13 lövést védett.
A magyar válogatott a spanyolok elleni 9–7-es győzelemért kapott három ponttal kezdte a középdöntőt a funchali Európa-bajnokságon, ahol szombaton 5–4-re kikapott a címvédő Hollandiától.
Az elődöntőben a görög vagy az olasz válogatott lesz a magyarok ellenfele a döntőbe jutásért. Az elődöntőket február 3-án, szerdán rendezik.
A tavaly vb-ezüstérmes magyarok az első szakaszban hétfőn 9-7-re múlták felül az olimpiai bajnok spanyolokat, kedden 28-3-ra a románokat, csütörtökön pedig 28-4-re a portugálokat.
A spanyolok elleni három pontjukat magukkal vitték a középdöntőbe, ahol a címvédő hollandoktól nagy küzdelemben 5-4-re kikaptak szombaton.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
