HÍREK

Alaposan átdolgozták a bérlakástörvény módosításáról szóló javaslatot - itt vannak a részletek

Az új tervezet szerint a lakás megvételéhez szükséges legalább 5 éves bérleti jogviszony, megvásárlása után pedig 4 évig nem lehet eladni.

Link másolása

Egy nappal a Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülése előtt küldték ki a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban benyújtott módosításának újabb változatát, amelyből kiderül, hogy jelentősen átdolgozták az eredeti javaslatot - írja a Népszava.

A lap szerint az új verzióban erősen szűkítették a vételi jogot: egyrészt már csak kizárólag olyan lakások esetén áll fenn amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet. Ugyakkor az is szerepel benne, hogy „a vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti."

A tervezetben azt is rögzítették, hogy akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek.

A módosítás szerint a lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Bárki is vásárolja meg a lakást, négy évig nem adhatja el.

A vételárakat illetően meghatározták, hogy akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért. 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5-15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. Ezt azzal indokolták, hogy ezzel ismerik el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés esetén további 5 százalék kedvezmény érhető el. A részletfizetés idejét viszont 25 évről 15 évre csökkentették.

Azoknak a bérlőknek, akik csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot szintén csak a forgalmi érték felét kell megfizetni, mivel ezek a bérlők az előterjesztő szerint a cserekor már kifizették a forgalmi érték 50-60 százalékát a tulajdonjog átadásával. A vételi joggal hat hónapig lehet élni, kivéve a fent említett esetet.

A lakások eladásából származó bevételt az önkormányzatok a későbbiekben kizárólag saját tulajdonú lakóingatlanok, illetve bérlakások felújítására, továbbá lakáscélú állami támogatáshoz pályázati önrész finanszírozására költhetik.

A javaslatban azt külön is meghatározták, hogy a Budai Várnegyedben csak a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen belüli ingatlanokat vásárolhatóak meg a fenti feltételekkel. Külön kitétel, hogy a Várban az államon, az önkormányzaton és a magyar állampolgárokon kívül csak valamely uniós tagország, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai szerezhetnek tulajdonjogot, de ők is csak két lakást, kivéve az öröklést.

Böröcz László eredeti módosítóindítványa azt tartalmazta, hogy a bérlakásokat az önkormányzatoknak kötelezően el kellene adni a bérlőknek a piaci ár legfeljebb 30 százalékáért, de lehet, hogy még ennél is jóval kevesebbért.

Ez nagyjából 100 ezer lakást érintett volna az országban, és az önkormányzatok komoly vagyonvesztést szenvedtek volna el - mintegy 800 milliárdos vagyon került volna magánkézbe tőlük.

Mi is megírtuk, hogy a módosítást fideszes polgármesterek is bírálták, Kovács Péter, a főváros 16. kerületének kormánypárti polgármestere egyenesen marhaságnak nevezte, de sem Papp László debreceni, sem Cser-Palkovics András székesfehérvári, de a győri városvezető Dézsi Csaba András sem tartotta jó ötletnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: ököllel vertek egy DK-s jelöltet, mentőt kellett hívni
Aláírásgyűjtés közben támadtak a párt képviselőjelöltjére Jászapátiban. Dobrev Klára online sajtótájékoztatón mondta el a részleteket.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

Megtámadták a Demokratikus Kolaíció (DK) képviselőjelöltjét Jászapátiban – írja közleményében a párt. Mint részletezik, április 28-án vasárnap egy férfi a nyílt utcán esett az éppen ajánlásokat gyűjtő Ungvári Istvánra.

„Az Orbán-rendszer már nemcsak esetenként, hanem a választási kampány szerves részeként, az ország egész területén hajlandó politikai erőszakot alkalmazni”

– áll a közleményben. A párt szerint Ungvárit már napok óta fenyegetették, ami végül odáig fajult, hogy támadója ököllel olyan erővel mért ütést a képviselőjelölt fejére, hogy mentőknek kellett őt kórházba szállítani.

Dobrev Klára a közlemény kiadása után online sajtótájékoztatójában arról beszélt: minden egyes hasonló eset csak erősíti a pártot abban a meggyőződésben, hogy a mostani rendszernek buknia kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megint változik az üzemanyagok ára – mutatjuk, mennyit kell fizetni szerdától
Néhány forinttal kevesebbet kell fizetni majd a benzinért és a gázolajért. Ez még nem az a csökkentés, amit a kormány akar kieszközölni a kutaknál.

Link másolása

Szerdán a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, írja a holtankoljak.hu.

Bruttó 3-3 forinttal kerül majd kevesebbe mindkét üzemanyag beszerzési ára, így a hét közepén az alábbi átlagárakat tapasztalhatjuk a kutakon:

A kormány a hetekben nagy nyomást helyet a kutakra, hogy csökkentsék áraikat. Legutóbb a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy ha a kereskedők önként nem csökkentik az üzemanyagok szintjét, akkor „a kormány lépni fog”. Ez egyes hírek szerint az ársapkák visszatérését is jelenthetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Szexuális zaklatás miatt őrizetbe vették Gérard Depardieu-t
Újabb két nő vádolta meg Gérard Depardieu-t szexuális zaklatással. A színészt a francia rendőrség vette őrizetbe.

Link másolása

Őrizetbe vették Gérard Depardieu-t hétfőn a francia nyomozók – idézi a francia Le Figaro hírét a 444.hu. A 75 éves színészt két nő azzal vádolta meg, hogy két filmforgatáson szexuálisan zaklatta őket.

Az első panasz egy 2014-es forgatáson történtek miatt érkezett. Az események idején 24 éves asszisztenstől azt mondta:

Depardieu „a tenyerével végigsimította a testét”, mielőtt „illetlen szavakkal” beszélt hozzá.

A nő tavaly januárban tett feljelentést olyan szexuális támadás miatt, mely elkövetője a pozíciójából fakadó hatalmával élt vissza.

A második feljelentést idén februárban tette szexuális támadás, szexuális zaklatás és szexista sértegetés miatt egy 53 éves díszletező. Azt mondta:

A színész megragadta őt egy folyosón, a lábai közé szorította, és azt mondta neki, hogy „feldugom a nagy napernyőmet beléd”.

Az esetről értesülve a filmes stáb állítólag bocsánatkérésre szólította fel a színészt, amit az meg is tett. Ezt követően vizsgálat indult – közölte a párizsi ügyészség márciusban.

A lap hivatkozik a Mediapart által egy éve publikált tényfeltáró cikkre, mely szerint Depardieu-t addig összesen 13 nő vádolta meg szexuális visszaélések miatt, zaklatás mellett szexuális erőszakkal is. A színész mindent tagad.


Link másolása
KÖVESS MINKET: