„Ajtónyitáskor azt képzeli, meghalt lánya jöhetett haza” - máig szenvednek a West Balkán-tragédia miatt a családtagok
Szerintük a 160 milliós kártérítésből egy fillért sem kapnak majd. Két családban sem él már az egyik szülő, mindketten a tragédia után haltak meg súlyos betegségben.
Összesen 110 millió forint kártérítést, ennek mostanra több mint 52 millió forintot kitevő kamatát és további 1,5 millió forint költségtérítést kell megfizetnie a West Balkán-ügy három elítéltjének - derül ki a hvg360 birtokába került elsőfokú ítéletből. A HVG számításai szerint így összesen közel 163 millió forinttal tartoznak az áldozatok rokonainak.
A tragédiához az vezetett, hogy a résztvevők számához képest nagyon szűk lépcsőházban két irányba is áramlottak a fiatalok a különböző szinteken zajló műsorok miatt, eközben pedig a térről gyorsított ütemben engedték be az újabb embereket. Ezután - máig tisztázatlan körülmények között - pánik tört ki, és a közlekedőn feltorlódott tömegben szabályosan összepréselték a tizenéves Kingát és Emesét, illetve a 24 éves Ritát, akik megfulladtak.
„Akit elvesztettünk, pótolhatatlan, a trauma, amit átéltünk, pénzzel nem jóvátehető. Még akkor sem lenne az, ha ennek a tízszeresét ítélték volna meg. Ráadásul nem látom esélyét, hogy ebből bármit is megkapjunk, biztos igyekeznek lenullázni a vagyonukat. Így valószínű soha nem fogják behajtani rajtuk”
- mondta az egyik szülő a lapnak.
A HVG cikkében azt is megjegyzi, hogy két családban sem él már az egyik szülő, mindketten a tragédia után haltak meg súlyos betegségben. Az indoklásban az áll: ezeket „orvosi értelemben” nem lehetett „egyenes összefüggésbe” hozni azzal, hogy ilyen tragikus módon vesztették el a gyereküket, azonban figyelembe vették a kártérítés megállapításánál.
A lap idézi a Fővárosi Törvényszék ítéletének több mondatát is, amikkel az indokolásban a bíróság érzékeltette, hogyan élnek máig a tragédiában meghalt tizenévesek családtagjai:
„Mindmáig pillanatokra felismerni véli elhunyt gyermekét más fiatalokban”,
„ajtónyitáskor azt képzeli, meghalt lánya jöhetett haza”,
„lánya halála után elhanyagolta súlyos szívbetegségét, emiatt elhunyt, házastársa pedig a családi házat elnehezült anyagi helyzete miatt eladni kényszerült”,
„önmagát hibáztatta testvére halála miatt, mivel az eseményre ő hívta el”.
Összesen 110 millió forint kártérítést, ennek mostanra több mint 52 millió forintot kitevő kamatát és további 1,5 millió forint költségtérítést kell megfizetnie a West Balkán-ügy három elítéltjének - derül ki a hvg360 birtokába került elsőfokú ítéletből. A HVG számításai szerint így összesen közel 163 millió forinttal tartoznak az áldozatok rokonainak.
A tragédiához az vezetett, hogy a résztvevők számához képest nagyon szűk lépcsőházban két irányba is áramlottak a fiatalok a különböző szinteken zajló műsorok miatt, eközben pedig a térről gyorsított ütemben engedték be az újabb embereket. Ezután - máig tisztázatlan körülmények között - pánik tört ki, és a közlekedőn feltorlódott tömegben szabályosan összepréselték a tizenéves Kingát és Emesét, illetve a 24 éves Ritát, akik megfulladtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatósági vizsgálatot kezdeményez a Szerencsejáték Zrt., miután négy játékban is egyszerre voltak telitalálatos szelvények
Azután kérték a vizsgálatot, hogy a múlt héten négy számsorsjátékon is telitalálat született, az Ötöslottónál ráadásul rekord főnyereménnyel. Sokakban midezek miatt kétség merült fel a négy játék sorsolásainak tisztaságáról.
A játékosok és a szélesebb közvélemény megnyugtatására rendkívüli ellenőrzést kér a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól a Szerencsejáték Zrt. a múlt heti 4 számsorsjátékon elért telitalálatok sorsolásait illetően - közölte a társaság.
Közleményük szerint azért fordultak a hatósághoz, hogy
vizsgálatot kezdeményezzenek a sorsolások folyamatának szabályossága, valamint a sorsolásokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek szabályos és befolyásmentes működésére vonatkozóan.
A Szerencsejáték Zrt. azután döntött arról, hogy önkéntes hatósági vizsgálatot kér, miután a szombati sorsolásokat követően a sajtóban és a közösségi oldalakon is kétség merült fel a négy játék sorsolásainak tisztaságáról.
A múlt héten, vagyis az év 16. hetében
szerda és szombat között 4 számsorsjátékon is (Skandináv lottó, Hatoslottó, Joker és Ötöslottó) telitalálat született, az Ötöslottónál ráadásul a játék valaha volt legnagyobb főnyereményével.
A cég szerint a különös egybeesés nem példa nélküli, korábban 2018-ban és 2000-ben is volt hasonló eset. Ennek ellenére – a játékosok és a szélesebb közvélemény megnyugtatására – a társaság maga is kérte a vizsgálatot ezekről a sorsolásokról.
A Szerencsejáték Zrt. közölte:
a sorsolások folyamata rendkívül szigorúan szabályozott, nemzetközi szervezetek által is auditált, hazai hatóságok által gyakran ellenőrzött folyamat. A sorsolási eszközök (sorsológép, kézi sorsológömb és a golyók) minden esetben a mérésügyi szerv által hitelesítettek, az eszközöket a sorsolási időn kívül közjegyző által lezárt, biztonsági zárral ellátott helyiségben helyezik el.
Az egy játékhoz használt golyókészletek egységesek, semmilyen paraméterben nincs különbség közöttük. A sorsolás folyamata – az eszközök előkészítésétől a sorsolási műsor lezárásáig – közjegyző által felügyelt, a helyszínek kamerával és biztonsági rendszerrel felszereltek. A sorsoló eszközök minden más eszköztől függetlenül működő berendezések, azok tehát nincsenek összeköttetésben semmilyen informatikai rendszerrel.
A sorsolások eredménye minden esetben a véletlenen múlik. A sorsolásban részt vevő szelvényeket a tétfizetést követően digitális aláírással látják el, a sorsolásban részt vevő fogadások összességét – a sorsolást megelőzően – is elektronikusan aláírják. Ez az állomány a sorsolást követően nem változtatható meg. A teljes folyamatot bármilyen független hatóság bármikor ellenőrizheti - írták a közleményben.
Azt ígérték, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál kezdeményezett vizsgálat eredményét a Szerencsejáték Zrt. közzéteszi.
A játékosok és a szélesebb közvélemény megnyugtatására rendkívüli ellenőrzést kér a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól a Szerencsejáték Zrt. a múlt heti 4 számsorsjátékon elért telitalálatok sorsolásait illetően - közölte a társaság.
Közleményük szerint azért fordultak a hatósághoz, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így reagált Török Gábor arra, hogy Ruff Bálint miniszter lesz
A politikai elemző azután szólalt meg, hogy kiderült, Magyar Péter Ruff Bálintot kérte fel a Miniszterelnökség vezetésére. Posztjában arra utalt, hogy kormánypárti elemzők tavaly azt állították, hogy miniszteri pozícióra hajt.
Török Gábor a Facebook-oldalán reagált arra, hogy Magyar Péter szerdán közölte, hogy Ruff Bálintot kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
A politikai elemző azt írta:
"Két dolog lehetséges: 1. nem »hajtottam« elég jól. 2. az urak ebben is hazudtak. Vajon melyik lehet?"
A végén még hozzátette: Bálintnak gratulálok!"
Török Gábor arra utalt, hogy tavaly novemberben kormánypárti véleményvezérek, köztük Deák Dániel, majd G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója is azt állították, hogy az elemző „miniszteri pozícióra hajtott”. Erről Török egy tavalyi cikket is közzétett az oldalán.
Már akkor világossá tette, hogy nem kíván politikai pályára lépni, és lényegében hazugságnak nevezte a találgatásokat.
Orbánék feloldották a vétót: jóváhagyták a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajnának
Az Európai Unió nagykövetei előzetesen jóváhagyták a támogatást, miután a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték újraindulását követően visszavonta vétóját. A végső döntés írásbeli eljárás keretében, csütörtökön születhet meg.
Négy hónapig tartó patthelyzet ért véget szerdán, miután újra megindult az olaj a Barátság kőolajvezetéken. Ennek hírére
az Európai Unió nagykövetei előzetesen jóváhagyták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot, Magyarország pedig visszavonta az azt blokkoló vétóját
a hitel mellett az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag is előzetes zöld jelzést kapott.
Utóbbit Szlovákia korábban azzal a feltétellel támogatta volna, ha a Barátság-vezetéken újraindul a szállítás. A szerdai fejlemények alapján Robert Fico szlovák miniszterelnök elégedett lehet, hiszen a feltételek teljesültek. A hivatalos döntéseket egy írásbeli eljárás keretében véglegesítik.
A ciprusi elnökség szóvivője azt közölte a következő lépésekről: „Most írásbeli eljárás keretében jutnak el a Tanács általi végső elfogadásig”. Ez az eljárás várhatóan csütörtök délután zárul le, éppen akkor, amikor az EU vezetői Cipruson találkoznak.
A fordulatot az hozta el, hogy kedd este 18 órakor megszűnt a vis maior a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszán. Az ukrán üzemeltető jelezte, készen állnak az olajszállítás újraindítására Magyarország és Szlovákia felé. Az Ukrtransnafta szerdán arról tájékoztatta a MOL-t, hogy szerda délben megkezdték a kőolaj fogadását Fehéroroszország felől. A magyar olajcég arra számít, hogy a vezetékrendszer ukrán szakaszának újraindítását követő első nyersolaj-szállítmányok legkésőbb holnap megérkeznek Magyarországra és Szlovákiába”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelentette be, hogy helyreállították a Barátság kőolajvezetéket, ezzel elhárítva a technikai akadályt a szállítás elől. Ezt követően a MOL is megerősítette, hogy az ukrán üzemeltető tájékoztatása szerint a javítások befejeződtek, így a magyar olajcég várakozásai szerint az első szállítmányok legkésőbb csütörtökön megérkezhetnek.
Négy hónapig tartó patthelyzet ért véget szerdán, miután újra megindult az olaj a Barátság kőolajvezetéken. Ennek hírére
az Európai Unió nagykövetei előzetesen jóváhagyták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot, Magyarország pedig visszavonta az azt blokkoló vétóját
Elmondta az egyik iskolaigazgató, miről beszéltek Magyar Péterrel
Kampós András, az Eötvös Gimnázium igazgatója egy interjúban számolt be a Magyar Péterrel folytatott megbeszélésről. A találkozón a közoktatás alapvető céljairól, nem pedig a leendő miniszter személyéről esett szó.
A HVG-nek nyilatkozott telefonon Kampós András, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatója arról a keddi találkozóról, amelyen több mint egy tucat gimnáziumigazgató egyeztetettMagyar Péterrel, a leendő miniszterelnökkel.
Az iskolaigazgató elmondása szerint a találkozón egyáltalán nem a leendő oktatási miniszterről beszéltek.
Leszögezte, hogy a Magyar Péternek írt levelükben sem az volt a szándékuk, hogy konkrét javaslatot tegyenek a tárcavezető személyére, vagy beleszóljanak a választásba. Bár a levél azután született, hogy a sajtóban megjelent Rubovszky Rita neve mint lehetséges jelölt, Kampós András állítja, ez nem jelentett állásfoglalást.
A majdnem kétórás találkozó hangulatát kifejezetten jónak és szakmainak írta le.
Elmondása szerint Magyar Péter nagyon nyitottan hallgatta a felvetéseiket, és olyan témákról kérdezte őket, mint a különböző gimnáziumi struktúrák vagy az általános iskolák szerepe.
Az igazgatók pedig hangsúlyozták, hogy a legfontosabb az lenne, ha a közoktatási rendszer meghatározná a saját célját. Szerinte erre azért van szükség, hogy „egy versenyképesebb, emberibb Magyarországot tudjunk megteremteni”.
„Ugyanis ma az iskolaszerkezethez szabva azt gondolja a rendszer, hogy jó sok tantárgy kell, ezekhez gyártsunk jó sok mérőszámot, és akkor ezekkel igazolni tudjuk, hogy milyen jók vagyunk”
– állította.
Ezzel szemben, mint mondta, vissza kellene térni a gyökerekhez, és „találjuk ki azt a tudásképet és emberképet, ami megfelel a mai kor követelményeinek” – tette hozzá. „Fel kell végre ismerni, hogy nem ismeretcélból kell kiindulni, hanem egy olyan tudáscélból, amelyik ötvözi az ismeretanyagot, a különböző készségeket és az attitűdöket” – mondta az igazgató.
Arra a kérdésre, hogy ez a kompetenciaalapú tudás fókuszba helyezését jelenti-e, Kampós András azt felelte, hogy bár Magyarországon ez a kifejezés szitokszóvá vált, a definíciója pontosan ezt takarja.
Elismerte, hogy a vezető gimnáziumok csak egy szűk szeletét képviselik az oktatásnak, de hozzáfűzte, hogy több országos szervezet (Gimnáziumok Országos Szövetségének, a Nemzeti Pedagóguskarnak, és a Gyakorlóiskolák Szövetségének) elnöke is jelen volt. Magyar Péter jelezte, hogy más szakmai szervezetekkel is tárgyalni fog, így ez a találkozó szerinte egy első lépés volt egy széles körű párbeszédhez.
Konkrét intézkedésekről nem esett szó, de Magyar Péter rákérdezett például, hogy mennyire tartják esélyteremtőnek a rendszert, és felvetette, hogy nem ülnek-e az elitgimnáziumok igazgatói elefántcsonttoronyban.
Az oktatás átalakítását egy 8-10 éves folyamatnak látják. Az igazgató szerint nagyon örültek annak, hogy a leendő miniszterelnök hangsúlyozta az oktatás kiemelt szerepét a kormányon belül.
„Azt is megerősítette, hogy az egészségügyi tárca és az oktatási tárca vezetőjének vétójoga lesz minden kormánydöntésnél”
– idézte fel.
Egyetértettek abban is, hogy az átalakítást ciklusokon átívelően kell elképzelni, és hogy
„egy nemzeti minimumként kell rögzíteni az oktatás kérdését”
– mondta.
A tárgyalás hangnemét és lefolyását nagyon biztatónak értékelte.
Konkrétumokban nem állapodtak meg. A legfontosabb tanulságként azt rögzítették, hogy a sikerhez össztársadalmi bizalomra van szükség. „És ez hosszú és nagyon nehéz folyamat lesz” – zárta szavait.
A HVG-nek nyilatkozott telefonon Kampós András, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatója arról a keddi találkozóról, amelyen több mint egy tucat gimnáziumigazgató egyeztetettMagyar Péterrel, a leendő miniszterelnökkel.
Az iskolaigazgató elmondása szerint a találkozón egyáltalán nem a leendő oktatási miniszterről beszéltek.
Leszögezte, hogy a Magyar Péternek írt levelükben sem az volt a szándékuk, hogy konkrét javaslatot tegyenek a tárcavezető személyére, vagy beleszóljanak a választásba. Bár a levél azután született, hogy a sajtóban megjelent Rubovszky Rita neve mint lehetséges jelölt, Kampós András állítja, ez nem jelentett állásfoglalást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
