A tavaly megmérgezett Navalnij visszatér Oroszországba

Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.

A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.

A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.

Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.

A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint

A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.

A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.

Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.

Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.

Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.

A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.

A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.

Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.

Elmondása szerint

Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.

Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.

A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:

és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”

Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.

Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”

Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.

Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.

– jelentette ki.

Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.

Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.

Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.

Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.

– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.

A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.

Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.

A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.

A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.

Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.

– jelentette ki.

„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.

A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.

A hivatalos végeredmény szerint Ágh Péter 25 700, míg Strompová Viktória 25 452 szavazatot kapott. Ezzel párhuzamosan a független Magyar Péter 909 voksot szerzett, ami több, mint a két fő jelölt közötti különbség.

A Fidesz-oldal a jogerős eredményre hivatkozik.

A független jelölt hátteréről korábban a sajtó a falujában, Bucsuban érdeklődött, ahol a helyiek egybehangzóan állították, hogy a férfi hithű Fidesz-támogató, aki „nagyon szereti Orbánt”, és korábban soha nem mutatott politikai ambíciókat.

Varga Károly mostani kijelentése egy már folyamatban lévő rendőrségi nyomozásba illeszkedik. A hatóságok ugyanis már a választás után eljárást indítottak a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt. Ennek keretében lefoglalták a független Magyar Péter, valamint két másik jelölt ajánlóíveit is.