A légierő gépeivel szállítják el a koronavírusos betegeket a legleterheltebb kórházból Franciaországban

A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.

Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.

Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.

Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk