HÍREK
A Rovatból

A kötelező oltás előírása miatt az államok több mint fele beperelte a Biden-kormányt Amerikában

Biden a jövőben tovább szigorítana, 217 millió forintra emelné a büntetést az oltás szándékos megtagadásáért.


Az Egyesült Államok 27 tagállama, számos cég és civil szervezet beperelte a washingtoni szövetségi kormányt Joe Biden amerikai elnök rendelete miatt, amely 2022. január 4-től kötelezővé tenné a munkavállalók beoltását a 100 főnél több embert foglalkoztató nagyobb vállalatoknál - jelentette a Daily Signal.

A washingtoni jobboldali-konzervatív Heritage Intézet online médiumának tudósítása szerint a bírósági eljárások miatt az ügy végül az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet.

A felperesek - köztük Texas, Louisiana, Mississippi, Dél-Karolina, Utah, Missouri, vagy például a Republikánus Országos Bizottság - legalább négy szövetségi bírósági kerület és a főváros, Washington, DC fellebbviteli bírósága előtt indítottak peres eljárást. A következő lépés sorsolásos jogi eljárás lesz, amikor eldöntik, melyik szövetségi bírósági kerület bírája fogadja be az ügyet.

Ezt követően a szövetségi kormány várhatóan kerületi bírósági indítvánnyal megtámadja a felperesek beadványát, amellyel egyben ideiglenesen fel is függesztik az új szövetségi szabályozást január 4-től hatályba léptető elnöki rendelet végrehajtását, vagyis az oltási kötelezettséget.

Az amerikai munkaügyi minisztérium múlt héten adta ki azt a vészhelyzeti szabályozást, amely minden 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató céget arra kötelez, hogy valamennyi munkatársát oltassa be a koronavírus ellen vakcinával vagy hetente tesztelje őket.

Több mint 4 millió forintnak megfelelő kezdő büntetésre számíthatnak azok a cégek, amelyek nem felelnek meg az előírtaknak.

A jogszabály értelmében a munkáltatóknak fizetett szabadságot kell biztosítaniuk a munkavállalók számára az oltás beadatásához, valamint a vakcina esetleges mellékhatásai miatti gyengélkedések, megbetegedések idejére.

A vállalatokat és más szervezeteket célzó oltási kötelezettség mintegy 84 millió amerikai munkavállalót érinthet. Biden elnök szociális költségvetési csomagja, amely jelenleg a kongresszusi képviselőház előtt van, az oltás szándékos megtagadása esetén 700 ezer dollárra (mintegy 217 millió forintra) emelné a büntetési tétel összegét.

Az egyik kerületi fellebbviteli bíróság szombaton felfüggesztette az elnöki rendeletet, "súlyos törvényességi és alkotmányos" aggodalmakra hivatkozva. A Fehér Ház ennek ellenére hétfőn közölte, hogy a magáncégeknek továbbra is az elnöki rendelet értelmében kell eljárniuk.

Ostorozta az elnöki rendeletet Ron DeSantis, floridai republikánus kormányzó is, aki arra szólította fel az amerikaiakat, hogy "emeljék fel szavukat" az elnöki rendelet ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
30 milliót is is fizethettek a gazdagok, hogy ártatlan civileket öljenek Szarajevó ostrománál – nyomozás indult az emberszafarik ügyében
A milánói ügyészség keresi azokat az olaszokat, akik a gyanú szerint a Balkán-háborúban pénzért vadásztak emberekre szórakozásból.


A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tovább drágulnak az üzemanyagok, még ma érdemes tankolni
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 5 forinttal emelkedik csütörtöktől. Jobban járunk, ha még előtte teletöltjük a tankot.


Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.

A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.

Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Mint az állat” – Orbán Viktort alaposan megizzasztotta egy kínai csirkeláb
A miniszterelnök jól megpakolta csípőssel az ebédjét, és azt is megfigyelte, hogy a szója jobban kihozza a csípősséget. Az ebéd után a fél kínai negyeddel szelfizett.


Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnök nagy rajongója a gasztronómiának, de eddig főleg a magyaros ételek terén, például a disznótoros fogások terén mutatta meg kedvenceit. Szerdán azonban Kőbányán ebédelt a kínai negyedben, és a videója alapján több helyi specialitást is megkóstolt.

A miniszterelnök csontnélküli csirkelábat rendelt, majd megpróbált beszédbe elegyedni az étterem egyik dolgozójával:

„Jó napot! Do you speak any Hungarian?” – kérdezte az angol és a magyar speciális keverékével Orbán, ami jött a meglepő, a kérdés lényegével ellentétes válasz: „Nem.”

A miniszterelnök ezután nem forszírozta tovább a témát.

Közben a tányérokkal alaposan telepakolt kormányfői asztal köré egyre többen gyűltek közös fotó reményében, egy másik ott ebédelő pedig aziránt érdeklődött, hogy Orbán étele csípős-e.

„Mint az állat”

– felelte a miniszterelnök, aki azt is megfigyelte, hogy „szójával keverve sokkal csípősebb”. Orbán az ebédet egy újabb adag szelfivel zárta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
30 napja maradt a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy megválassza Karácsony Gergely helyettesét – ez történik, ha nem sikerül dönteni
Sára Botond szerint a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a főváros törvénytelenül működik. Korábban Vitézy Dávid és Kiss Ambrus neve is felmerült, de más-más okokból nem fogadták el őket.


Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek 30 napja maradt, hogy főpolgármester-helyettest válasszon – közölte Budapest főispánja szerdán a Facebook-oldalán az ügyben született másodfokú bírósági döntésre hivatkozva.

Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott:

„az ítélőtábla megerősítette azt, amit korábban is mondtunk, hogy a főváros törvénytelenül működik, hiszen több mint egy éve nem választottak főpolgármester-helyettest”.

Hozzátette, hogy amikor Karácsony Gergely megtámadta a korábbi ítéletet, akkor is mondták, hogy ez csak időhúzás.

„Az ítélőtábla arról döntött, hogy 30 napon belül Karácsony Gergelynek javasolni, a közgyűlésnek pedig meg kell választania valakit tagjai közül főpolgármester-helyettesnek”

– mondta a főispán, aki szerint „a főpolgármester-helyettesre és a törvényes működésre most mindenkor nagyobb szüksége van a fővárosnak, hiszen a kialakult anyagi helyzetben, amiben a főváros van, napi döntéseket kell hozni, napi szinten kell menedzselni a várost”.

Kiemelte: a főváros érdeke, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan, valamint törvényesen működjön.

Sára Botond azt is közölte, bízik abban, hogy „megtisztelik annyival a budapestieket, hogy betartják az ítélőtábla ítéletét, és 30 napon belül lesz főpolgármester-helyettes”.

A júniusi önkormányzati választáson Karácsony Gergely szoros küzdelemben megőrizte pozícióját Vitézy Dáviddal szemben, a Fővárosi Közgyűlés összetétele azonban a választási szabályok módosítása miatt jelentősen átalakult, és politikai patthelyzet alakult ki. Ennek következtében a testületnek azóta sem sikerült főpolgármester-helyettest választania.

A Fővárosi Kormányhivatal a mulasztás miatt már 2024 végén bírósághoz fordult. Első fokon, 2025 márciusában a bíróság megállapította a mulasztást, a főváros azonban fellebbezett az ítélet ellen. A másodfokú eljárásban most az ítélőtábla a kormányhivatalnak adott igazat, és határidőt szabott a törvényes állapot helyreállítására.

A politikai patthelyzetet mélyítette, hogy a Tisza Párt frakciója a személyi kérdésekről, így a helyettesek megválasztásáról való szavazást a főváros szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosításához kötötte. Karácsony Gergely 2024 novemberében Vitézy Dávidot és Kiss Ambrust jelölte a posztra, de a javaslatot végül szavazás nélkül vonta vissza. A főpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a bíróság kötelezi a fővárost, és a közgyűlés továbbra sem tud dönteni, akkor „végül Sára Botond fogja kinevezni a helyettesét”.

Amennyiben a közgyűlés a 30 napos határidő alatt sem választ helyettest, a bíróság a törvényességi felügyeletet ellátó főispánt hatalmazhatja fel a döntés pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk