Lázár János: „Lehet, hogy nem hajókázni kéne a tengeren, hanem Belgrádban költeni pénzt”

Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.

Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)

Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.

Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junghausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.

Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”

A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”

A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.

A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:

Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.

A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:

„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”

Hozzátette:

A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.

Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.

Emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben a választások után hasonló történt: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket, miközben kerülte a „megszorítás” szót.

Surányi úgy véli, ha például a Tisza Párt alakítana kormányt, nem lenne feltétlenül szükség megszorításokra.

Ezekkel komoly összegeket lehetne átcsoportosítani.

Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.

Ugyanakkor figyelmeztetett: bárki is lesz hatalmon április után, szembe kell néznie azzal, hogy az államháztartás szinte minden alrendszere – az élsport kivételével – alulfinanszírozott, és belső reformokra van szükség. Ezeket pusztán költségvetési átrendezéssel nem lehet megoldani – idézi a közgazdászt a Telex.

Surányi szerint kétféle nézet van arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság: az egyik szerint válságban van, a másik szerint repülőrajtban. Ő úgy látja, egyik sem igaz. Szerinte a gazdaság nem válságos, de növekedési csapdában van. A mostani szerkezet mellett nem lehet elérni évi 3-4 százalékos növekedést. Azt is mondta, hogy az idei növekedés 1 százalék alatt maradhat.

Ennek oka szerinte az, hogy már most is komoly megszorítások vannak, így a kormány nem tudja érdemben támogatni a növekedést. Különösen akkor, amikor az exportkereslet – ami eddig húzta a gazdaságot – most nem tudja betölteni ezt a szerepet.

A forint árfolyamáról is beszélt. Szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot. Most ez végre meg is történik.

Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.