„A cementgyárakat is meg akarják szerezni” - nemcsak Bige László cége állhat a célkeresztben
Bige László egy nap alatt meggondolta magát, és úgy döntött, ahelyett, hogy bezárná Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a 93 éve működő Pécsi Nitrogénműveket, inkább felveszi a harcot a kormánnyal. „Nem megyünk feltett kézzel a vágóhídra” - mondta az RTL-nek.
A kormányt nyilvánosan sokat kritizáló milliárdos az úgynevezett kvótaadó miatt jelentette ki, hogy a gyára bezárhat és az ott dolgozó ezer ember az utcára kerülhet. Ezt az új különadót a nyáron vetették ki, méghozzá az érintett cégek értelmezése szerint visszamenőleg, mert már az egész idei évre be kell fizetniük. Az első részletet épp most, november 15-én.
Balogh József energetikai szakértő szerint Bige László első, kedd reggel megjelent nyilatkozata a bezárásról meggondolatlan volt.
„Pont erre várt a kormány. Ha leáll a gyár, azt mondhatják, hogy kineveznek egy kormánybiztost, mert ha nincs hazai műtrágya, az ronthatja az inflációs kilátásokat, például” - mondja.
Szerinte az egész kvótaadó célja egyébként is az, hogy a tűzhöz közel álló vállalkozók hozzájuthassanak bizonyos cégekhez.
- véli Balogh József.
Az, hogy a magyarországi cementgyárak felvásárolási célpontokká váltak, már a német sajtóban is témává vált. A Spiegel márciusi cikkében egyenesen maffiamódszerként jellemezte a történteket. Azt írták, egy éve szokatlan levelet kaptak Magyarországról két német cég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői.
Ez a két vállalat a tulajdonosa a Duna-Dráva Cement Kft-nek, Magyarország egyik legnagyobb cementgyártójának. A levélben "személyes tárgyalásokat" javasoltak nekik. A levélíró azt állította, „domináns pozíciót szerzett a magyar építőiparban”, és most szeretné „szakmai spektrumát” bővíteni.
A Spiegel nem nevezte meg a potenciális vevőt, csak annyit írt, hogy a Transparency International szerint
Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány több rendelettel is egyre nehezebbé tette a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú cementgyárak életét.
A 402-es számú kormányrendelet például megtiltotta a cementgyáraknak, hogy előzetes engedély nélkül exportálják termékeiket, a 404-es számú kormányrendelet pedig kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettséget írt elő.
A 2021-ben kivetett plusz teher a belföldön kitermelt és előállított homokra, kavicsra és cementre vonatkozik, és minden olyan gyártót érint, amelynek a 2019-es éves nettó árbevétele meghaladta a hárommilliárd forintot. Ha ezek a cégek a hatósági árnál drágábban adják a termékeiket, az árkülönbözet 90%-át be kell, hogy fizessék az államkasszába.
A Duna-Dráva Cement Kft. szerint ezzel minden egyes eladott tonna veszteséget termel, ugyanis a cementtermékek előállítási költsége jóval magasabb az ársapka szintjénél. Mivel folyamatosan a hatósági ár felett adják el termékeiket, idén áprilig már több mint 21 milliárd forint pluszt kellett befizetniük az államnak, erről a 24.hu-nak beszéltek.
- mondja Balogh József.
Ez viszont az építőiparban okozott komoly felfordulást. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alnöke az Inforádióban májusban már arról beszélt, hogy az ellátásbiztonság is veszélybe került.
„Ezelőtt két évvel az összes cement 60 százalékát hazai gyárakból tudtuk megvásárolni és 40 százalék volt import. Mostanra ez megfordult: annyira akadozik a hazai cementgyártás, hogy importból kell pótolni” - mondta.
A határon túlról behozott cement ráadásul jóval drágább, például a magas szállítási költségek miatt. A szakszövetség adatai szerint 2020 óta átlagosan 150 százalékkal emelkedett Magyarországon a cementtermékek ára.
Ez az új adó a szén-dioxid szennyezéssel függ össze. Az Unió úgy próbálja rávenni a legszennyezőbb gyárakat a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésére, hogy minden évben csak egy bizonyos mennyiséget engedhetnek a levegőbe ingyenesen, vagyis kapnak egy szennyezésre feljogosító kvótát. Ha mégis efölött szennyeznek, akkor meg kell venniük valaki más kvótáját. A kvóta évről-évre csökken, így a cégeknek zöldíteniük kell, különben egyre drágábbá válik számukra a szennyezés.
A magyar kormány ebbe nyúlt most bele, két módon is. Egyrészt 10% adót vetett ki a másoktól megvett szén-dioxid kvótára. Ez az úgynevezett tranzakciós díj. Másrészt a nagy szennyezőknek tonnánként 40 eurót kell fizetniük a teljes kibocsátott szén-dioxid mennyiségük után, tehát azután a rész után is, amire az Európai Unió ingyenes kvótát adott.
A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség a G7 gazdasági portálnak úgy reagált:
Emlékeztettek rá, hogy a kiegészítő bányajáradék már amúgy is jelentős versenyhátrányban hozta a magyar gyártókat a külföldiekkel szemben, hiszen rájuk nem vonatkozik a plusz teher. A kvótaadó erre tett rá még egy lapáttal.
A G7 becslése szerint mindez a legnagyobb mértékben a MOL cégeit érinti, amelyeknek összesen 35 milliárd Ft-ot kell majd pluszban befizetniük. Az első helyen álló MOL Dunai Finomítónak majdnem 23 milliárdot, a második helyen álló MOL Petrolkémiai Zrt-nek pedig több mint 12 milliárdot.
Balogh József szerint azonban a MOL-t kárpótolta az állam azzal, hogy odaadta a hulladékkoncenssziós szerződést. „Gyakorlatilag visszaadták neki ezt a bevételkiesést” - állítja az energetikai szakértő.
A G7 számításai szerint a Nitrogénművek a harmadik legnagyobb befizető lehet, vagyis a kedden nyilvánossághoz forduló Bige László nagyjából 7 milliárd Ft-os kvótaadóval számolhat.
A negyedik legnagyobb befizető valószínűleg a svájci Holcim tulajdonában lévő királyegyházi cementgyár lesz, több mint 6 milliárdos adóteherrel. A cég a kiegészítő bányajáradék miatt tavaly már másfél milliárdos veszteséget termelt, most pedig azt írták, hogy a kvótaadó „nemcsak a tervezett további beruházások megvalósítását veszélyezteti, de a vállalat gazdaságos működését is ellehetetleníti”.
Az ötödik helyen pedig a váci és beremendi cementgyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft. áll, létesítményenként nagyjából hatmilliárdos adófizetési kötelezettséggel.
„A magyar cementgyárak a legmodernebbek a régióban, felújították őket, viszont nem termelnek, pontosan emiatt. Teljes őrület, ami itt van. Megmentjük a magyar családokat, támogatjuk a hazai cégeket, ez ennek a teljes kigúnyolása. Az a gyár áll, amelyik olcsóbban és jobban termel, mint a szerb vagy az osztrák, és a cementet a közúton, meg vasúton szállítják Magyarországra, amivel persze szintén szén-dioxidot bocsátanak ki.”
Bige László is arról beszélt az RTL Híradónak, hogy a kvótaadót lehetetlen kigazdálkodni, az ugyanis a műtrágya gyártását tonnánként nagyjából 20 ezer forinttal drágítja meg. Ráadásul tarthatatlan helyzetbe kerülnek a nemzetközi versenytársaikkal szemben, akiket ilyen különadó nem sújt. A Nitrogénművek szerinte szerinte az egyik legkorszerűbb műtrágyagyár Európában, és vannak, akik szívesen megszereznék a cégét. A kormány pedig ehhez asszisztál.
Balogh László szerint az érintett cégek nemzetközi szinten keresnek majd védelmet.
„Ezt Brüsszelben be fogják perelni, és Magyarországon is, és biztos, hogy megnyerik. Nincs olyan jogi érvelés, hogy ne nyerjék meg, csak egy ilyen per elhúzódhat 3-5 évig.”
A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség szerint a kvótaadó több ponton is jogellenes lehet. Szerintük a magyar joggal szemben az európai jog elsőbbséget élvez, márpedig a kvótakereskedelemre vonatkozó szabályokat uniós szinten hozták meg, az adónem visszamenőleges hatálya pedig Alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sért.
Jogi küzdelemre készül Bige László is. „El fogunk menni az összes olyan jogi fórumhoz Európában és Magyarországon, amihez lehetőségünk van” - mondta.
Miközben sajtóhírek szerint már a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is beszállna a külföldi kézben lévő hazai cementgyárak felvásárlásáról szóló tárgyalásokba,
Egy osztrák céggel tárgyalásokat kezdett egy Bosznia-hercegovinai cementgyár megvásárlásáról, amely évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint 1 millió tonna cement előállítására képes.
Szakértők szerint a cement Paks II miatt válhat igazán bombaüzletté Magyarországon, ott ugyanis a Növekedés.hu számításai szerint 600 ezer tonnára is szükség lehet az építkezés idején. Csakhogy egy új cementgyár létrehozásához több száz milliárd forintos tőkére van szükség, és minimum 5 év, mire megindul a termelés, vagyis aki labdába szeretne rúgni az atomerőműnél, annak más megoldást kell keresnie.
