Tragédiába torkollott a játék és az azt követő önkéntes mentőakció Kína délkeleti részén, amely során nyolc gyermek fulladt bele a helyi folyóba - írja a The Sun.
A gyerekek Tongjia település mellett játszottak a Fu folyó partján nem messze a gáttól. Senki nem felügyelt rájuk, így történhetett meg a tragédia: egyikük játék közben belcsúszott a folyóba és nem tudott kijönni.
Ekkor barátai a segítségére akartak sietni, ám sorra merültek el a víz alatt ők is.
Tragédiába torkollott a játék és az azt követő önkéntes mentőakció Kína délkeleti részén, amely során nyolc gyermek fulladt bele a helyi folyóba - írja a The Sun.
A gyerekek Tongjia település mellett játszottak a Fu folyó partján nem messze a gáttól. Senki nem felügyelt rájuk, így történhetett meg a tragédia: egyikük játék közben belcsúszott a folyóba és nem tudott kijönni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy
a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.
Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.
Bejelentették:
„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.
A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki vagyunk rekesztve” – Drámai helyzetbe kerültek az izlandi magyar szavazók
Az Izlandon élő magyar állampolgárok egy része még nem kapta meg a levélszavazási csomagját. A postai késések miatt veszélybe került, hogy voksaik a törvényi határidőre beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodához.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Egy Izlandon élő, a neve elhallgatását kérő olvasó a kialakult helyzetről azt mondta: „
Az a véleményem, hogy ki vagyunk rekesztve a szavazati jogunk gyakorlásából, illetve függünk a rendszer bürokráciájától.
Ugyanolyan jogunk kellene hogy legyen a szavazatok időben való leadásához, mint az összes többi állampolgárnak”.
Mindeközben országszerte rekordokat dönt a külföldön leadott szavazatok száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 90 ezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra, a levélszavazásra jogosultak száma pedig meghaladja a 471 ezret.
Az első levélszavazatok március végén már be is érkeztek Budapestre.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a rendszer felkészült a lebonyolításra, és nem számítanak fennakadásra. A hivatalos tájékoztatás szerint a levélszavazatokat postán, bármely magyar külképviseleten a megadott időszakban, illetve Magyarországon a szavazás napján este 7 óráig lehet leadni. Civil jogvédők és politikai elemzők ugyanakkor korábban többször felhívták a figyelmet a levélszavazás rendszerének igazságtalanságaira, például arra, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánék minisztériuma elismerte, hogy lehallgatták egy üzletembert, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz
A párt egy, a körükhöz köthető üzletember titkosszolgálati lehallgatására reagált a súlyos váddal. A kormány szerint az ügy egy balatonfűzfői lőporgyár megvásárlásáról és ukrán fegyverszállításról szólt.
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
A kormány szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok tavaly júliusban szereztek tudomást arról, hogy egy üzleti kör a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlását készítette elő. A közlemény szerint a vételhez Ukrajna adott volna hitelt, a gyárban előállított lőport pedig Ukrajnába akarták szállítani.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak 2024 júliusában keletkeztek információi arra vonatkozóan, hogy egy férfi és több, a haditechnikai szektorban ismert szereplő, aktív üzleti lobbitevékenységet folytattak a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlása érdekében. Az üzem értékesítése kapcsán egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével. Céljuk az volt, hogy az így gyártott lőport Ukrajnába szállítsák” – áll a kabinetiroda közleményében. Hozzáteszik, a szolgálatok nem politikai alapon járnak el, és minden esetben fellépnek, ha Magyarországról fegyverszállításra irányuló tevékenységet észlelnek.
A 444 szerint a nekik eljuttatott dokumentumokban a lehallgatásokról készült összefoglalók szinte kizárólag a megfigyelt üzletember Tisza Párthoz köthető politikai és gazdasági kapcsolatairól szóltak. A Tisza Párt a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásával vádolta meg a kormányt.
Közleményükben azt írták: „Az, hogy a kormányzásra készülő TISZA egyébként mentelmi joggal rendelkező elnökére dolgoznak a magyar titkosszolgálatok és jelentéseket írnak Magyar Péter tevékenységéről és esetleges találkozóiról, az a rendszerváltás utáni talán legsúlyosabb politikai bűncselekmény-sorozat része. Beleillik abba a sorba, hogy Orbán Viktorék a titkosszolgálatokat felhasználva akarták tönkretenni a legerősebb magyar pártot.”
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem vicc: Trump tényleg újranyitná az Alcatrazt, 152 millió dollárt kér rá
A Fehér Ház forrást kért a San Franciscó-i Alcatraz börtön újranyitására. A projekt teljes költsége a becslések szerint elérheti a 2 milliárd dollárt is.
Donald Trump tavalyi javaslata nyomán a Fehér Ház pénteken 152 millió dollárt kért, hogy a San Franciscó-i öböl ikonikus turistalátványossága, az egykori Alcatraz börtön, ismét működő büntetés-végrehajtási intézménnyé válhasson. A tétel a 2027-es pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatban szerepel, amelyről ma reggelre a nemzetközi sajtó is beszámolt – írta a Los Angeles Times. A dokumentum szerint az összeg a sziget újjáépítésének első éves költségeit fedezné, a cél pedig egy „korszerű, nagy biztonságú büntetés-végrehajtási intézmény” létrehozása. A Szövetségi Börtönügyi Hivatal egyelőre nem közölt részletes terveket a projektről.
A költségvetési tervezet a kormányzat azon szándékát tükrözi, hogy megerősítse Amerika börtöneinek biztonságát. Donald Trump még tavaly a közösségi médiában jelentette be, hogy utasította a Börtönügyi Hivatalt és az Igazságügyi Minisztériumot az Alcatraz jelentős bővítésére és újjáépítésére, hogy ott helyezzék el Amerika legveszélyesebb bűnözőit.
A tervet a demokraták hevesen bírálják.
Nancy Pelosi, San Francisco képviselője szerint a projekt „egy abszurd és költséges javaslat, amely ahelyett, hogy megoldaná a büntetés-végrehajtási rendszerünk valós problémáit, csak a múltat idéző szimbolikát szolgálja”.
Hozzátette, hogy mindent megtesz a terv megakadályozására. Más kritikusok szerint a kormányzatnak inkább a már meglévő, leromlott állapotú börtönök felújítására kellene költenie.
A 152 millió dollár csak az első évre szól, a teljes projekt költsége becslések szerint elérheti a 2 milliárd dollárt is.
Az Alcatrazt eredetileg éppen a rendkívül magas fenntartási költségek miatt zárták be, mivel működtetése háromszor annyiba került, mint bármely más szövetségi börtöné. A sziget jelenleg népszerű turisztikai célpont, évente több mint egymillió látogatót vonz, így az újranyitás jelentős bevételkiesést is okozna.
A projekt megvalósítása előtt komoly jogi és intézményi akadályok is állnak. Az Alcatraz jelenleg a Golden Gate Nemzeti Rekreációs Terület része, és a Nemzeti Park Szolgálat felügyelete alatt áll. Státuszának megváltoztatásához és a börtönfunkció visszaállításához komplex jogszabályi módosításokra és a kongresszus jóváhagyására lenne szükség.
Az Alcatraz 1934-ben nyílt meg, és Amerika legszigorúbb börtöneként tartották számon, ahonnan a jeges víz és az erős áramlatok miatt szinte lehetetlen volt megszökni.
Olyan hírhedt rabok töltötték itt büntetésüket, mint a chicagói gengszter, Al Capone. Az intézményt végül 1963. március 21-én zárták be. Ha a mostani terv átfut a törvényhozáson, a börtön több mint 60 év után ismét megnyílhat. A költségvetési javaslatról a következő hónapokban dönt a kongresszus.
Donald Trump tavalyi javaslata nyomán a Fehér Ház pénteken 152 millió dollárt kért, hogy a San Franciscó-i öböl ikonikus turistalátványossága, az egykori Alcatraz börtön, ismét működő büntetés-végrehajtási intézménnyé válhasson. A tétel a 2027-es pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatban szerepel, amelyről ma reggelre a nemzetközi sajtó is beszámolt – írta a Los Angeles Times. A dokumentum szerint az összeg a sziget újjáépítésének első éves költségeit fedezné, a cél pedig egy „korszerű, nagy biztonságú büntetés-végrehajtási intézmény” létrehozása. A Szövetségi Börtönügyi Hivatal egyelőre nem közölt részletes terveket a projektről.
A költségvetési tervezet a kormányzat azon szándékát tükrözi, hogy megerősítse Amerika börtöneinek biztonságát. Donald Trump még tavaly a közösségi médiában jelentette be, hogy utasította a Börtönügyi Hivatalt és az Igazságügyi Minisztériumot az Alcatraz jelentős bővítésére és újjáépítésére, hogy ott helyezzék el Amerika legveszélyesebb bűnözőit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
