SZEMPONT
A Rovatból

7 ország a világon, amelyről nem véletlenül nem hallottál

Ezek a területek évtizedek óta hiába küzdenek azért, hogy elismerjék őket.

Link másolása

Mi kell ahhoz, hogy egy országot a világ elismerjen? Elég-e, ha van saját hadserege, útlevele, területe, államfője és jogrendszere? Koszovó és Szomáliföld esetében mindez nem bizonyul elegendőnek, a világ jó része nem ismeri el őket államként.

Rajtuk kívül is akad azonban számos nemzet, amely hosszú ideje hiába küzd az elismerésért. Sokról azonban még csak nem is hallottunk, nem szerepelnek a hírekben.

Íme néhány kevésbé ismert közülük:

1. Lakotah Köztársaság

lkthlakotah

Észak-Amerika középnyugati részén helyezkedik el Lakotah, területe Szíria nagyságához mérhető, átszeli Montana, Nebraska, Wyoming, Észak- és Dél-Dakota területét. Ez a föld az ősi hazája a lakota sziú törzseknek, akik a Black Hills vidékét szent helyként tisztelték.

1868-ban Washington megállapodást írt velük alá, melyben jogot kaptak erre a területre.

Jött azonban az aranyláz, mely nem kímélte Black Hills területét, és a kormány szép csendben megfeledkezett saját megállapodásáról, és hagyta, hogy a lakotákat kitúrják a saját földjükről.

Ezt 1998-ban a Legfelsőbb Bíróság mélységesen tisztességtelennek ítélte. A Bíróság 600 millió dollár kártalanítást ajánlott fel számukra, a lakoták azonban inkább kijelentették, hogy egyöntetűen kivonulnak az Egyesült Államokból, és azóta is küzdenek érte, hogy nemzetközileg elismerjék függetlenségüket.

Beludzsisztánbalubelu

Beludzsisztán 1947. augusztus 11-én vált független nemzetté. Legalábbis a beludzs nacionalisták szerint, akik azt állítják, hogy a britek elismerték a területüket, mielőtt távoztak volna, és Pakisztán illegálisan foglalta el azt egy évvel a britek távozását követően.

Ezzel szemben Pakisztán szerint a Beludzsisztánt alkotó négy provincia egyesével beleegyeztek Pakisztánhoz való csatlakozásukba. Pakisztán álláspontján nincs csodálkozni való, hiszen Beludzsisztán területük majdnem 45%-át jelenti.

Jelen pillanatban Beludzsisztán Pakisztán tényleges katonai ellenőrzése alatt áll, száműzetésben lévő kormánya tovább küzd a függetlenségért vagy a teljes autonómiáért.

Észak-Epiruszepiruseszak-eu

Koszovó és Szerbia viszonya ismert, de ugyanebben a régióban létezik egy kis állam, Észak-Epirusz, mely Albániával van hasonló viszonyban. Ez a 40 ezer fős görög etnikum 1946 és 1986 között Albánia és Görögország között gyakorlatilag fennálló háborús állapotok áldozata volt.

Bár az itt élő görögök célja, hogy Görögországhoz csatlakozzanak, ez a tartomány egyfajta autonóm államként funkcionál.ezsak

Abháziatitkosabhazia

Abházia saját etnikai népességgel, történelmi határokkal, saját hadsereggel, működő kormánnyal, nemzeti bankkal, útlevéllel rendelkezik, a világ 90%-a számára mégis csak Grúzia egy tartománya maradt, még ha 1992-93 közötti véres háborújában el is szakadt tőle.

Abházia történelme Waleséhez hasonlítható. Önálló királyság volt, amelyet először Grúzia, majd Oroszország olvasztott magába.

A Szovjetunió összeomlása után az abháziaiak középkori határaikat akarták visszakapni, ami véres harcokhoz, etnikai tisztogatáshoz vezetett, míg 1999-től fogva független államnak kiáltották ki magukat.

Ma ez a kis állam a Grúzia-Oroszország közötti hatalmi játszma egyik eszköze.

Chinlandchinland

Mianmar nyugati szélétől India és Banglades határa mentén terül el Chinland, ahol körülbelül 1,5 millió ember él, törzsek színes egyvelegében.

Legalább 6 fő etnikai csoport van a régióban, amelyek 63 törzsbe tartoznak, és körülbelül 20 különböző nyelven beszélnek.chinland

Az egyetlen, ami közös bennük, a Mianmar ellen viselt történelmi sérelem.

A 18. század előtt Chinland Mianmar, India és Banglades teerületeiből is jó nagy falatokat tudhatott magáénak, de aztán jöttek a britek, és felforgatták az ország jelenét és jövőjét. Amikor a birodalom visszahúzódott a kontinensről, Chinland ki volt szolgáltatva nagyobb szomszédai kényére-kedvére, és elnyelte egy - akkor Burmának nevezett - ország. Azóta küzdenek az ország nacionalistái a független államért.

DegardAGAR699

A listán szereplő többi országhoz hasonlóan Degar is a gyarmatosítás összeomlásának áldozata. A Vietnám hegyeiben élő keresztényeket sokáig üldözték vallásukért, aminek a franciák megérkezése vetett véget, akik a Montagnard-ként (hegyi emberek) ismerték őket.

A degariak szövetséget kötöttek a gyarmatosítóikkal, akik cserébe független államként ismerték el őket 1946-ban. Saját császáruk volt, aki 1954-ig uralkodott, mikor a franciák hirtelen elhagyták a területet.

Ekkor az amerikai különleges egységekkel léptek szövetségre, hogy saját királyságukat megvédjék, cserébe harcoltak a Vietkong ellen.

A kommunista győzelem után azonban a degariak mindent elveszítettek, sokan Amerikába vagy Kambodzsába menekültek. Ma elnyomott etnikumnak vallják magukat, és továbbra is megpróbálják visszaállítani államukat.

Máltai Lovagrendlovagrend

Az előző nemzetekkel ellentétben ezt az államot világszerte elismerik. Kétoldalú kapcsoaltai vannak 105 országgal, állandó megfigyelői tagok az ENSZ-ben, és rendelkeznek saját útlevéllel. Ugyanakkor nincs egy négyzetméternyi saját területük sem. Sőt, még csak nem is követelik, hogy legyen.

Furcsa létük a Lovagrend hosszú történelmének köszönhető. A 11. században alakult katolikus lovagok egy csoportja elfoglalta Máltát. Később elvesztették a területüket és Itáliába költöztek, ahol a legitimnemzetként ismerték el őket.

Ma a Rend mindössze két épületet birtokol Rómában.szia

Nem kívánja visszaszerezni Máltát, és 13 500 főt számláló tagja humanitárius munkát végez.

Forrás: Listverse, fotók: Wikimedia Commons

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bohár Dániel szerint komoly üzenet Gulyás Gergelynek az a mondata, amit senki sem ért
A Megafon riportere külön kiemelte a Magyar Péter-ügyről szóló, meglehetősen furcsa 8 másodpercet.

Link másolása

Szürreális párbeszéddel zárolt a csütörtöki Kormányinfó. Az ATV riportere Magyar Péterről kérdezte Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy megingott-e a miniszterelnök bizalma benne a történtek után, azt felelte:

„...úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki”

– mondta Gulyás, majd a sajtótájékoztató hirtelen véget is ért.

A különös válasz feltűnt Bohár Dánielnek is. A Megafon riportere szerint a miniszter mondandója valójában „komoly üzenet” lehet.

A Magyar Péter-ügyről szóló 8 másodpercet külön ki is emelte a Kormányinfóból:

A hozzászólások között azonban többen is jelezték, nem értik pontosan mi az üzenet, amit megfogalmazott Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert félreérthetetlen üzenetet küldött a költészet napján
A Mindegy átka könnyen értelmezhető napjaink Magyarországára is.

Link másolása

Áthallásokkal teli, a mai Magyarországra is könnyen értelmezhető verset szaval a költészet napján Alföldi Róbert. A színész-rendező Ady Endre: A Mindegy átka című költeményét adja elő egy videóban, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A vers szövege:

„Sorakoznak s elfutnak a hetek,

Mintha kórház-szagtól futnának.

Talán nem volt soha ilyen beteg

Az Élet, mely szennyesen bukdos

S nem tud eljutni tiszta kúthoz.

Máskor se volt itt élni jó dolog,

De viharok sűrübben jöttek

És többen voltak zúgó bátorok.

Most már a reménytelen Mindegy

Túlságosan meggyőzött minket.

A Mindegy, mi ma mindent összetör,

A lágy ujjakat összefonja,

Hogy nem szorul össze az ököl.

S hogy itt még valami teremjen,

Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

S nem élet, hogyha nem kiáltjuk,

Hogy minden vannál mindig jobb a más.

Gyujtsuk ki jól a sziveinket:

Csak azért se győzhet a Mindegy.”

A videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kert Attila, a Euronews hírigazgatója: sem budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet történt volna
A tulajdonosi kör és a menedzsment szét van választva, azaz lehetetlen is a tulajdonosok felől tartalmi elvárásokat tenni. A hitelesség elvesztése a cégnek súlyos károkat okozna.

Link másolása

A Direkt36 alapján mi is megírtuk, hogy az Orbán Viktorhoz személyes szálakon kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége vásárolta meg 2022-ben a Euronews nemzetközi televíziót. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. Ráadásul az ügylet részleteit ismerő egyik forrás a Direkt36-nak azt mondta,

nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

A befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az ügylet előkészítő anyagában az szerepelt, hogy

a célok között van a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése”.

A színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell a Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat”

Megkerestük Kert Attilát, a Euronews magyar irodájának hírigazgatóját, érzékelt-e valamit mindabból, amit a Direkt36 kiderített, találkozott-e befolyásolási kísérlettel.

A hírigazgató elmondta, hogy „a cég vezérigazgatója, Guillaume Dubois, akit a Direkt36 is idézett, ma egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Euronewsnél

a befektetői tőke és a menedzsment el van választva, és a tulajdonosnak, különösen egy kisebbségi tulajdonosnak semmilyen befolyása nincsen a cég mindennapi működésére.

Ennek, valamint a szerkesztőség függetlenségének a bizonyítéka a mindennapi működésünk”.

Kert Attila hozzátette, hogy ez a tulajdonosi szerkezet több mint két éve létezik, de „sem a budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet, vagy ennek akár csak sugalmazása történt volna ez idő alatt”.

Amikor rákérdeztünk, hogy a befektetők és a menedzsment szétválasztásának intézményi garanciái vannak, vagy csupán a szokásjog szerint működnek így, a hírigazgató annyit mondott, hogy a Euronews nem egy magyarországi cég, és a vállalati kultúra, meg a jogi környezet is más náluk.

A fentiekhez még érdemes hozzátenni, hogy a Euronews hitelessége az, ami a legnagyobb tőke. Ha egy újságíró vagy egy szakszervezet előállna azzal, hogy rá nyomást gyakoroltak, akkor könnyen elveszítheti, és

akkor nem jönnek a hirdetők, ráadásul a befektetők részvényeinek sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET: