Emelkedett a jövedéki adója, ezért mától átlagosan 21 forinttal drágultak az üzemanyagok a kutaknál. (Korábban két hete volt áremelkedés, akkor 20 forinttal.)
Most átlagosan 578 forintot kérnek a benzin és 606-ot a gázolaj literjéért az országban – írja az RTL.
A csatornának Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője elmondta: a kutak jellemzően érvényesítették a mai napon a 21 forintos áremelést.
Egy liter benzin ára már 153 forint jövedéki adót és 129 forint áfát tartalmaz. Összességében 41 forinttal több adót tavaly év végéhez képest.
„A benzinnél 3-4, gázolaj esetében 5-6 tagországot is megelőz a nettó jövedéki adó mértéke” – vázolta fel a teljes képet Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Hozzátette: „Annyi addicionális indirekt adó, mint ami Magyarországon az üzemanyagkereskedelmet érinti, nem igazán található egyetlen európai uniós tagországban sem. Nem szabad elfelejteni, hogy a kiskereskedelmi különadó is gyakorlatilag további 3 százalékot jelent a nettó kiskerárakra”.
A Gazdasági Kutatóintézet (GKI) szerint a kutakon hagyott pénz 60 százaléka az államkasszában landol. Számításuk szerint egy átlag magyar család havonta kétszer tankol.
„Ez önmagában éves 40 ezer forintos kiadást jelent egy átlag autósnak. Nyilván, aki többet használja az autó, annál ez az arány még nagyobb”
– magyarázta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
Ahogy arról korábban írtunk: már alig van olyan szomszédos ország, ahol drágább a tankolás, mint Magyarországon:
Emelkedett a jövedéki adója, ezért mától átlagosan 21 forinttal drágultak az üzemanyagok a kutaknál. (Korábban két hete volt áremelkedés, akkor 20 forinttal.)
Most átlagosan 578 forintot kérnek a benzin és 606-ot a gázolaj literjéért az országban – írja az RTL.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Biztosan hibáztam, Etyek kitűnő lecke volt
A Tisza alelnöke szerint a politikai tér annyira mérgező, hogy érdemi vita sem lehetséges. A párt cáfolta az Index névtelen forrásból származó értesüléseit az adóterveikről.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.
A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.
A fórumon részt vett Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője is, aki akkor így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni – már, itt most magunk között természetszerűleg lehet, és ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. (…) Számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, ezért mondjuk azt nagyon határozottan, nagyon sok mindent lehet, és kellene… választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.
A történtek után a politikust Strasbourgban kérdezte a 444. Tarr elismerte:
„Politikai értelemben valóban nem volt szerencsés, amit mondtam”.
Kiemelte, hogy „nincsenek privát közegek, ezért nem lehet nagyobb elemzéseket úgy előadni, mintha az ember kizárólag azoknak beszélne, akik jóindulattal állnak hozzá. Ilyen értelemben biztosan hibáztam”.
Úgy fogalmazott, szerinte az etyeki ügy pontosan példázza, hogy ma Magyarországon mennyire nehéz nyíltan véleményt cserélni: „egyszerűen nem lehet beszélgetni”. Azt is elmondta: „Az a reményünk, hogy a választási győzelmünket követően lehet majd párbeszédet folytatni akkor is, ha a vélemények nem egyeznek meg az adott témában.”
Tarr nem ajánlotta fel lemondását Magyar Péter pártelnöknek. Úgy látja, egy „normális, őszinte, és világos beszélgetés” történt, amelyet szerinte a kormánymédia torzított el. Hozzátette: a Fidesz reakciója jól mutatja, miért nem szabad „jóhiszeműen beszélgetnünk, mert félreértelmezik”, és hogy Etyek „kitűnő lecke” volt erre.
A Fidesz kampányának egyik alappillére egy névtelen Index-cikk lett, amelyben egy belső dokumentumra hivatkoztak. Ezt a Tisza Párt cáfolta, Magyar Péter pedig nyilvánosságra hozta a párt részletes adótervét. Eszerint marad az egykulcsos szja, amely 15 százalék marad az átlagbér felett keresőknek, de az alacsonyabb jövedelműeknél adójóváírásokkal csökkentenék az elvonást – például a minimálbéreseknél ez csak 9 százalék lenne.
Emellett az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a gyógyszereket pedig áfamentessé tennék. Az 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetnének be.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.
A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA: félmillió szavazóval vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt, tetemes Magyar Péterék előnye
A közvélemény-kutató viszont meglepetésre a Dobrev Klára által vezetett DK-t a parlamentbe bejutó pártnak mérte. Ők hárompárti országgyűléssel számolnak.
Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézetlegfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.
A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.
A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.
A felmérés azt is megmutatta, hogy a parlament összetétele sem lenne kizárólag kétpárti, ha most lennének a választások. Az IDEA szerint a Demokratikus Koalíció is bejutna, támogatottságuk a biztos szavazók körében 5 százalék. A Mi Hazánkat és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot parlamenten kívüli pártnak mérik 4 illetve 3 százalékkal.
Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézetlegfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.
A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.
A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bajban lehet Paks II – Az uniós bíróság megsemmisítette a projekt támogatásának jóváhagyását
Az osztrákok fellebbezése nyomán kaszálta el a bíróság a döntést. Az EB korábban nem vizsgálta meg rendesen, hogyan kapta meg az orosz cég a gigaprojektet.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy megsemmisíti a Paks II beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor építésére szóló szerződés közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
A beruházást egy orosz–magyar államközi megállapodás alapján a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cég kapta meg. Ebben az egyezményben az orosz állam azt is vállalta, hogy állami kölcsönt nyújt Magyarországnak az új reaktorok finanszírozására.
A Bizottság 2017-ben hagyta jóvá a magyar állam által nyújtani kívánt támogatást. Ezt az osztrák kormány megtámadta az Európai Unió Törvényszékén. A bíróság első fokon, 2022 novemberében elutasította az osztrákok keresetét. Ekkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”.
Ausztria azonban fellebbezett, és az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka idén februárban azt javasolta, hogy a testület semmisítse meg a Törvényszék döntését.
A mostani ítélet ennek megfelelően hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és érvénytelenítette az Európai Bizottság támogatási engedélyét.
A bíróság szerint a Bizottság nem vizsgálta meg kellő részletességgel a közbeszerzési szabályokat, pedig ez szerves része a támogatási intézkedésnek.
A testület azt is kimondta: az a tény sem elég, hogy 2015-ben egy másik eljárás során megállapították, hogy a közvetlen szerződéskötés nem sértette a közbeszerzési szabályokat. A bíróság szerint ez nem magyarázza meg kellően az akkori döntés indokait.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy megsemmisíti a Paks II beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor építésére szóló szerződés közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
A beruházást egy orosz–magyar államközi megállapodás alapján a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cég kapta meg. Ebben az egyezményben az orosz állam azt is vállalta, hogy állami kölcsönt nyújt Magyarországnak az új reaktorok finanszírozására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: A Tisza antidemokratikus szemléletet képvisel, Brüsszel köldökzsinóron tartják
A miniszter szerint a Tisza Párt egy „brüsszeli köldökzsinóron” lóg, és adópolitikája külföldi érdekeket szolgál. A Fidesz a nemzeti konzultációban lát megoldást.
Gulyás Gergely szerint a Tisza Pártban komoly zűrzavar tapasztalható, mivel az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, amelyek alapján úgy tűnik, a párt úgy gondolja, hogy ha megnyerik a választást, akkor utána bármit megtehetnek. A miniszter ezt „antidemokratikus szemléletnek” nevezte. Úgy véli, egy nemzeti konzultáció segíthet abban, hogy az ilyen irányú törekvéseket visszaszorítsák.
A kormányinfón szóba került az is, hogy a kormánypárti sajtó szerint a Tisza Párt emelné a társasági adót is. Gulyás erre úgy reagált, hogy a kormány számára az szja mellett a társasági adó is kulcsfontosságú adóforma. Szerinte azok a tervek, amelyek ezen változtatnának, valójában egy régi, brüsszeli elképzelést követnek. A miniszter szerint Brüsszel régóta szeretné megváltoztatni a hazai adórendszert, mert a jelenlegi szabályok nagyon kedvezőek a nyugatról érkező cégeknek.
Gulyás úgy fogalmazott, hogy a Tisza egy „brüsszeli köldökzsinóron tartott párt”, és a párt vezetője elleni nyomozás csak azért nem indulhat el, mert az érintett mentelmi jogot élvez Brüsszelben.
A Magyar Nemzet kérdésére Gulyás azt is elmondta, hogy a magyar bankszektor elbírja a kamatstop miatti veszteséget, mivel alapvetően nyereségesen működik. A miniszter ezt követően újra kitért a Tisza Pártra, és úgy fogalmazott:
„demokráciára leselkedő veszélyt” jelent az a lehetőség, hogy Magyar Péterék, ha kormányra kerülnének, „azt csinálnának, amit akarnak” az adókkal.
Gulyás szerint a közteherviselés kulcsfontosságú kérdés, és bár az adópolitikáról lehet vitázni, azt még a választások előtt kell megtenni, nem utána.
Gulyás Gergely szerint a Tisza Pártban komoly zűrzavar tapasztalható, mivel az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, amelyek alapján úgy tűnik, a párt úgy gondolja, hogy ha megnyerik a választást, akkor utána bármit megtehetnek. A miniszter ezt „antidemokratikus szemléletnek” nevezte. Úgy véli, egy nemzeti konzultáció segíthet abban, hogy az ilyen irányú törekvéseket visszaszorítsák.
A kormányinfón szóba került az is, hogy a kormánypárti sajtó szerint a Tisza Párt emelné a társasági adót is. Gulyás erre úgy reagált, hogy a kormány számára az szja mellett a társasági adó is kulcsfontosságú adóforma. Szerinte azok a tervek, amelyek ezen változtatnának, valójában egy régi, brüsszeli elképzelést követnek. A miniszter szerint Brüsszel régóta szeretné megváltoztatni a hazai adórendszert, mert a jelenlegi szabályok nagyon kedvezőek a nyugatról érkező cégeknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
