KÉK HÍREK
A Rovatból

266 ezer aláírást adott le a Momentum

Ez majdnem a kétszerese annak, amennyi kell a népszavazás kiírásához. Az persze majd eztán derül ki, ebből mennyi az érvényes.


Pénteken leadta a Momentum Mozgalom az budapesti olimpia megrendezéséről szóló népszavazáshoz gyűjtött aláírásokat a Fővárosi Választási Irodánál.

Egy csomagtartónyi aláírási ívet vittek a választási irodához a momentumosok, Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke szerint az utóbbi egy hónap a magyar demokrácia egyik legfontosabb időszaka volt.

A Momentum közölte: összesen 266 151 aláírást gyűjtöttek össze az aktivisták.

IMG_0272k2momentum_mervai (4)

Ez lényegesen több, mint a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás. A Fővárosi Választási Bizottságnak 45 napja van ellenőrizni, hogy hány aláírás hiteles. Az ellenőrzésnél a Momentum képviselője is jelen lehet.

Ezután még meg lehet támadni különböző jogi fórumokon az eredményt, így leghamarabb május végén jöhet a szavazás. Ha fellebbezések lesznek, és minden határidőt a végsőkig kihúznak, októberig is elhúzódhat az ügy. Viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már szeptember 13-án dönt az olimpia rendezéséről.

momentum_mervai (5)

"Azt szeretnénk üzenni a Fidesznek, Orbán Viktornak és Tarlós Istvánnak, hogy az, hogy nem kérdezték meg az embereket, arról, hogy legyen-e olimpia Magyarországon, az egy hatalmas és óriási mulasztás volt a részükről" - mondta Fekete-Győr András, hozzátéve, hogy ezt megtette helyettük a Momentum.

A mozgalom vezetője felszólította Orbán Viktort és Tarlós Istvánt is, hogy ne lehetetlenítsék el a népszavazást, ez ugyanis gyávaság lenne a részükről, valamint elárulnák azokat, akik egyébként támogatják az olimpia ügyét. Szerinte az is gyávaság lenne, ha a népszavazás kiírása előtt visszavonnák a pályázatot.

Fekete-Győr András az aláírásgyűjtés időszakáról azt mondta, hogy az elmúlt 30 nap a budapesti demokrácia történetének egyik legfelemelőbb és leginkább magával ragadó időszaka volt.

"Több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze azért, hogy olimpia helyett modern kórházakra és sikeres, jól felszerelt iskolákra költsük ezt a pénzt".

Sajtótájékoztatóján köszönetet mondott az aláíró budapestieknek és külön az 1800 aktivistájuknak, akik hóban, fagyban, latyakban "belefektettek a magyar demokráciába". "Úgy látjuk, hogy ideje befejezni a rendszerváltást, az elmúlt 27 évben sajnos nem sikerült lebontani azt a falat, amit 40 év szocializmus alatt körénk építettek" - mondta. Szerint ha ez sikerült volna, a Momentum Mozgalom ma nem létezne. Új kezdetet hirdetnek és "sikeres népszavazási kezdeményezésünk az első kiütött tégla ebből a falból".

Mint mondta, olyan országban élünk, amiben az emberek félnek véleményt nyilvánítani, nagyon sok ember félelemből nem tudta aláírni az íveket, akiket ugyan megértenek, de az aláírásgyűjtés legfőbb üzenete az volt, hogy nem szabad félni.

momentum_mervai (6)

Az ívek átadásáról készült videót ITT nézheted meg.

A helyi népszavazási kezdeményezést Fekete-Győr András nyújtotta be magánszemélyként. A népszavazási kérdés úgy hangzik: "Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?" A Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesítette a kérdést, a jogorvoslati határidő letelte után január 18-án kezdhették meg a gyűjtést, amelyre 30 nap állt a rendelkezésükre. A népszavazás kiírásához 138 527 érvényes aláírás szükséges.

A 2013. évi népszavazásról szóló törvény értelmében az aláírások ellenőrzését az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Fekete-Győr András azt mondta, hogy élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy az aláírások érvényességének ellenőrzésekor jelen lehessenek.

Az aláírások hitelességéről azt mondta, hogy nem tudják leellenőrizni, hogy ki hol ír alá, erre nem voltak szoftvereik, egyéb programjaik, viszont csaknem 130 ezer aláírással többet gyűjtöttek, mint amennyire szükség volt. Általában a szavazatok 20-25 százaléka szokott érvénytelen lenni a népszavazási aláírások közül, de mivel ők nagyon figyeltek arra, hogy minden nevet pontosan írjanak le, arra számítanak, hogy a leadott aláírásoknak csak a 10-15 százaléka lesz érvénytelen.

Összesen 32-35 ezer aláírást kaptak LMP-től, 4 ezret a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól, körülbelül 10 ezret az Együtt-től, 10 ezret a Párbeszédtől, az MSZP-től összesített adata nincs, de Szanyi Tibortól 170, Kunhalmi Ágnestől pedig 1600-1700 aláírást kaptak, a Momentum pedig mintegy 200 ezret gyűjtött.
momentum_mervai (3)momentum_mervai (7)momentum_mervai (1)momentum_mervai (9)
Tarlós István főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy másfél évvel ezelőtt az országos politika maximális mellszélességgel kiállt az olimpia mellett, most valamiért az ellenzéki politikusok többsége "kihátrált"; ez árulás.

Közölte: "ha már eldőlt, hogy a budapestiek kellő számban aláírták, hogy népszavazást akarnak, akkor (...) erősen el fogok gondolkodni azon, hogy nem kéne-e visszavonni a pályázatot". Bár szerinte a népszavazással korábban kellett volna előállni. Úgy gondolja, hogy ha valaki egyszer letette a voksát és megegyezett az Országgyűlésben, hogy támogatni fogja az olimpiát, annak másfél évvel később nem illik így viselkedni, mert ez nem tisztességes.

Tarlós azt mondta, hogy az ügyben konzultál majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az esetleges népszavazásról azt nyilatkozta: "nem fogom a népet se becsapni, se kijátszani".

momentum_mervai (10)

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a pályázatot Budapest adta be, így sem a kormánynak, sem a Fidesz frakciónak nincs ráhatása a dologra. "Az ellenzék megmagyarázhatatlan hátraarcával mindenesetre mindenkit átvert: a fővárost, az embereket és az olimpiai bizottságot is." - fogalmazott.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerint az ellenzéki pártok meggyengítették Budapest esélyeit, gyengítik Magyarország pályázatát. Ezek után a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága, hogy Budapest fenntartja-e szándékát a hazai rendezésű olimpia megrendezésére. A MOB pénteki közleményében Borkai Zsolt elnök úgy fogalmazott: a MOB mint a pályázat egyik benyújtója, a szakmai oldalt képviseli ebben a témában.

"Pontosan emlékszem arra a napra, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság székházában valamennyi politikai párt vezetői konszenzusban voltak az olimpiarendezést illetően, mindannyian pártpolitikától függetlenül támogatták a budapesti pályázatot. Az ellenzéki pártok azonban sajnálatosan kivonultak az olimpiarendezés támogatása mögül, és elkezdték a magyar társadalmat is megosztani" - mondta Borkai Zsolt.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint az olimpiai pályázattal Orbán Viktor politikai kudarcot szenvedett. "Egy eleve óriási társadalmi támogatottságnak örvendő nyertes ügyet vesztes üggyé tett azzal, hogy az egész ország attól tart, hogy az olimpiát szét fogják lopni a Fidesz-közeli vállalkozók, és ilyen módon óriási anyagi veszteség éri az országot" - mondta. Bár a Jobbik alapvetően olimpiapárti, de a jelenlegi helyzetben érdemes lenne megfontolni, hogy a kormány és a főváros vonja vissza az olimpiára vonatkozó pályázatot, mert Magyarország népe láthatóan erősen megosztott ebben a kérdésben.

Az MSZP-s Horváth Csaba szerint "Tarlós István hazudik", amikor azt állítja, az ellenzéki politikusok többsége "kihátrált" a 2024-es olimpia magyarországi megrendezése mögül. Mint mondta, jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy bár az olimpia elvi támogatását felvállalta az ellenzék, "kérdőjelként" vetette fel egyebek mellett az egészségügy és a szociális ellátórendszer helyzetét. Minden olyan kezdeményezés felkarolandó, amely figyelmet irányíthat a fővárosra, ugyanakkor vannak kockázatok és veszélyek is.

Az Együtt közösségi oldalán gratulált a Momentum Mozgalomnak a több mint 260 000 leadott aláíráshoz. Mint írták, a kezdetektől fogva ellenezték a budapesti olimpiát, hiszen minden egyes erre költött forintnak jobb helye lenne az oktatásban és az egészségügyben.

A 2024-es ötkarikás játékokért Budapest, Párizs és Los Angeles verseng, a győztest szeptember 13-án hirdetik ki Limában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
A Rovatból
Csatornába borult autójával és meghalt a 19 éves kosártehetség, Márkus Péter
A sofőr egy kanyarból kijövet vesztette el uralmát a jármű felett, ami a tengelye körül megpördült. A kiérkező mentőegységek már nem tudták megmenteni a PVSK-Panthers kosárlabdázójának életét.


Fejjel lefelé merült a vízbe egy autó Fonyódnál vasárnap délelőtt, sajtóhírek szerint a balesetben a PVSK-Panthers 19 éves kosárlabdázója, Márkus Péter vesztette életét.

A pécsi klub hétfőn erősítette meg a tragédia hírét a közösségi oldalán, de a fiatal sportoló halálának pontos okát nem közölték.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 19 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Márkus Péter, U21-es csapatunk játékosa.”

A klub közleményében méltatta a játékost: „Hatalmas szíve és küzdeni akarása példaértékű volt mindannyiunk számára, emlékét örökre megőrizzük! Őszinte részvétünket szeretnénk kifejezni Péter családjának, barátainak, csapattársainak!”

A Somogy vármegyei hírportál információi szerint a sofőr egy kanyarból kijövet vesztette el uralmát a járműve felett, ami a tengelye körül megpördülve, éppen a tetejére érkezett a mély, vízzel teli árokba.

A fejtetőre állt járműben a biztonsági öv és a víz nyomása miatt szinte lehetetlen a szabadulás, az utastér pedig másodpercek alatt megtelt a zavaros vízzel.

A mentőegységeket vasárnap délelőtt 9 óra után riasztották a fonyódi Niklai utcához.

A helyszínre a fonyódi önkéntes és a balatonboglári önkormányzati tűzoltók érkeztek elsőként, de a mocsaras, nádas terep miatt pallókból és létrákból kellett ideiglenes utat építeniük, hogy megközelíthessék a roncsot.

A mentők és a légimentők erőfeszítései ellenére a fiatal férfi életét már nem tudták megmenteni.A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság szakértők bevonásával vizsgálatot indított a baleset pontos körülményeinek tisztázására.

A Blikk úgy tudja, az autót Márkus Péter vezette, és ő az áldozat. A közösségi médiában is ez az információ terjed.

A mentésről a fonyódi tűzoltók osztottak meg képeket:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÉK HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a rendőrség: már két eljárás is fut a vagyonmenekítések ügyében
Közleményben reagáltak a sajtóhírekre, megerősítve a hűtlen kezelés gyanújával folyó büntetőeljárást. Saját értesüléseik alapján előkészítő eljárást is folytatnak más, lehetséges bűncselekmények gyanújának megállapítására. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz.


A Magyar Rendőrség közleményt adott ki arról, hogy a sajtóban megjelent, feltételezett vagyonkimentéssel kapcsolatban nyomozás indult.

Mint írták: „a médiában szárnyra kelt hírekben megjelenő, egyelőre feltételezett ún. vagyonmenekítést – tehát a jogtalanul megszerzett pénz és egyéb vagyontárgyak pénzügyi vagy egyéb értékügyletek útján a hatóságok elől való elrejtését célzó tevékenységet – a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen elrendelt büntetőeljárás keretében vizsgálja.”

A hatóság tájékoztatása szerint emellett saját értesüléseik alapján előkészítő eljárást is folytatnak más, lehetséges bűncselekmények gyanújának megállapítására.

Ahogy írják: „Az eljárásokat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja.”

A rendőrség hangsúlyozta, hogy a nyomozás nem nyilvános, és sokszor a nyilvánosság által alapvetőnek vélt információk megosztása is árthat az eljárás sikerének.

Úgy fogalmaztak: „A »nyomozás érdeke« gyakran a közérdeklődés és tájékoztatás igénye fölött áll.”

Leszögezik, hogy minden körülmények között törvényesen járnak el, és biztosítaniuk kell a legális kereskedelem lehetőségét azok számára is, akikkel szemben valamilyen visszaélés gyanúja merülhet fel.

Kiemelték: „A rendőrség csak azokat az ügyleteket akadályozhatja meg – és azokat haladéktalanul meg is akadályozza – amelyeknél konkrét adat, információ vagy megalapozott gyanú merül fel azok jogszerűtlenségével összefüggésben.”

A rendőrség azt is közölte, hogy a folyamatban lévő eljárásokról jelenleg bővebb tájékoztatást nem adhatnak. Egyúttal egy felhívást is közzétettek: „Kérjük, aki bűncselekményt vagy annak gyanúját észleli akár e tényállás alapján, akár más ügyben, az a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legszélesebb körű információkkal együtt hozza azt a hatóság tudomására!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
100 milliós hűtlen kezelés miatt vádat emelhetnek az EU-s pénzek felett őrködő hatóság vezetője ellen
Lezárult a nyomozás az EU-s pénzek felhasználását felügyelő Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál ellen. A hűtlen kezelés mellett hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással is gyanúsítják a hatóság vezetőjét.


Vádemelési szakaszba léphet az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál és egy társa ellen indított eljárás, miután a Központi Nyomozó Főügyészség befejezte a nyomozást. A hatóság elnökét hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és közel 100 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják – írta kedden a Blikk.

Az ügyészség szóvivője, dr. Kovács Katalin a lappal azt közölte, hogy az ügyiratokat már meg is küldték az érintetteknek.

„A Központi Nyomozó Főügyészség az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál és társa ellen folytatott ügyben a nyomozást befejezte és az ügyiratokat az érintettek részére megküldte, a vádemelésre ezt követően kerülhet sor.”

Biró Ferenc Pál írásban reagált a fejleményekre, fenntartva korábbi álláspontját. „Semmilyen bűncselekményt nem követtem el. A nyomozó hatósággal továbbra is együttműködöm az eljárás során. Az ügyben korábban tett nyilatkozataimat fenntartom” – közölte.

A gyanú szerint Biró a sajátja mellé béreltetett egy másik felsőkategóriás hivatali autót is, amit a feleségének engedett át, ezzel közel 14 millió forintos kárt okozva az Integritás Hatóságnak.

Emellett a nyomozók szerint indokolatlan tanácsadói szerződéseket kötött, és egy családi ismerősét is foglalkoztatta.

Az egyik gyanús tétel egy külföldi székhelyű céggel kötött szerződés, amelynek az lett volna a feladata, hogy segítse az Integritás Hatóság brüsszeli diplomáciai külképviseletének felállítását és működtetését. Erre azonban egy magyar autonóm államigazgatási szerv nem jogosult.

A vádhatóság szerint problémás az is, hogy az elnök az egyik, szükséges végzettséggel nem rendelkező családi ismerősének biztosított munkát bruttó kétmilliós havi fizetésért. A férfi a létrehozni tervezett, úgynevezett Integritás Akadémia tantervének kidolgozásában vett részt.

Az akadémia tematikája olyan, a hatóság feladatköréhez nem kapcsolódó témákat is tartalmazott, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései”.

A tananyagban szerepelt „A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása” is. A férfi mintegy hathónapos jogviszonya alatt közel 12 millió forint juttatást kapott.

2025 januárjában a Központi Nyomozó Főügyészség több helyszínen, köztük az Integritás Hatóság székházában tartott kutatást, és gyanúsítottként hallgatta ki Biró Ferenc Pált. Az elnök akkor is tagadott, és közleményében azt írta:

„A hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel kapcsolatos gyanú alaptalan, ellene panasszal éltem. A mai napon kifejezetten a személyemet támadták, és ezen keresztül az Integritás Hatóságot kívánták ellehetetleníteni.”

Biró egy sajtótájékoztatón később arról is beszélt, hogy szerinte az eljárás „felsőbb utasításra” indulhatott, és az időzítést összefüggésbe hozta azzal, hogy a hatóság éppen a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt vizsgálta.

A gyanúsítás elleni panaszát az ügyészség elutasította, 2025 februárjában pedig újabb bűncselekményekkel bővítették a gyanú körét, ekkor már 87 millió forintos károkozásról volt szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
60 sérülést okozott, majd földhöz vágta a kisfiát, 14 év fegyházat kapott a pécsi anya
A bíróság az anya tettét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek minősítette, és helybenhagyta a 14 év fegyházbüntetést. Az apát, aki nem hívott segítséget, 8,5 év szabadságvesztésre ítélték.


Jogerős ítéletet hozott a Pécsi Ítélőtábla annak a nőnek az ügyében, aki 2023 októberében halálra verte hároméves kisfiát. A bíróság az anya cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek minősítette, és helybenhagyta a rá kiszabott 14 év fegyházbüntetést.

A haldokló gyermeknek segítséget nem nyújtó apa büntetését nyolc és fél év letöltendő szabadságvesztésre enyhítették. A 28 éves nő és élettársa több gyermekkel éltek együtt, amikor a tragédia történt.

A kisfiú egy nem kívánt terhességből született 2020 szeptemberében, a szülők haza sem vitték a kórházból.

A gyermek csak két és fél évvel később, a szülői felügyeleti jog megszerzése után került a családhoz. A végzetes napon, 2023. október 18-án a család otthon tartózkodó 11 éves lánya üzenetet küldött az anyjának, hogy a kisfiú nagyon sír és rázza a kiságyat. Az asszony válaszüzenetében a gyerek megölésével fenyegetőzött, majd hazaérve rátámadt a síró kisfiúra – írja a 24.hu. Több mint hatvan sérülést okozott neki, majd a földhöz vágta. A puffanást az apa is meghallotta a másik szobából.

Átment, látta a gyermek súlyos sérüléseit, mégsem hívott orvosi segítséget.

A kisfiú másnap reggelre nagyon rossz állapotba került. Végül egy, a családhoz érkező rokon értesítette a mentőket, akik már nem tudták megmenteni az életét. A szülőket a rendőrség még aznap őrizetbe vette, majd később letartóztatták őket.

Az anya a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a gyermek sérüléseit egy véletlen elejtés okozta.

Az elsőfokú eljárásban a Pécsi Törvényszék az anyát 14, az apát pedig 10 év fegyházra ítélte. Az elkövetők és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. Az ügyészség ezzel szemben azt indítványozta, hogy a bíróság állapítsa meg a különös kegyetlenséget is, amit a Pécsi Ítélőtábla a jogerős ítéletében meg is tett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk