Január 4-i határidővel lép életbe az Egyesült Államokban az oltási kötelezettség az olyan cégeknél, ahol száznál több alkalmazott van, írja a Hill.
Joe Biden, az USA elnöke szeptemberben jelentette be a rendelkezést, amelynek részleteit most tette közzé a kormányzat.
A vállalkozások az oltási kötelezettséget kiválthatják az alkalmazottak rendszeres, heti egyszeri tesztelésével és maszkviselésével. Több mint 4 millió forintnak megfelelő kezdő büntetésre számíthatnak azok a cégek, amelyek nem felelnek meg az előírtaknak.
A jogszabály értelmében a munkáltatóknak fizetett szabadságot kell biztosítaniuk a munkavállalók számára az oltás beadatásához, valamint a vakcina esetleges mellékhatásai miatti gyengélkedések, megbetegedések idejére.
Az intézkedést ellenzi Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója, aki elrendelte, hogy az államban egyetlen vállalkozás sem írhat elő oltási kötelezettséget az alkalmazottaikra. Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó pedig bírósági úton harcolna a rendelkezés ellen.
Január 4-i határidővel lép életbe az Egyesült Államokban az oltási kötelezettség az olyan cégeknél, ahol száznál több alkalmazott van, írja a Hill.
Joe Biden, az USA elnöke szeptemberben jelentette be a rendelkezést, amelynek részleteit most tette közzé a kormányzat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Majtényi László: Ez Orbán Viktor legnagyobb politikai veresége a 2002-es és a 2006-os választás óta
Aggasztónak gondolja, hogy a magyar társadalom jelentős része elfogadja az orosz álláspontot az ukrajnai háborúban. „Ez engem megdöbbent. Mi, akik átéltük 1849-et, 1945-öt, 1956-ot, hogyan állhatunk az orosz agresszió mellé?”
Majtényi László kemény szavakkal illette Sulyok Tamás köztársasági elnököt a Klubrádió egyik műsorában. Azt mondta róla: „Hibát hibára halmoz, és bohózatként járja az útját.” Áder Jánost valamivel komolyabb szereplőnek tartja, de úgy véli, a magyar alkotmányos gyakorlat és a tényleges hatalmi működés élesen eltér egymástól.
A jogtudós, volt ombudsman, az MTA doktora a jelenlegi rendszert így jellemezte:
„A mai Magyarországon valójában kormányzói rendszer működik. Nem kancellári típusú demokrácia ez, hanem olyan hatalomgyakorlás, amely a Horthy-rendszer kormányzói modelljére emlékeztet.”
Arra a kérdésre, leváltható-e a Fidesz választáson, Majtényi úgy reagált:
„Igen, de csak akkor, ha a társadalom a választás pillanatáig már lelkében hátat fordított a rendszernek.”
Példaként a kommunista rendszer 1989-es bukását hozta, amely szerinte akkor már „döglött” volt, a választás pedig csak hivatalossá tette a változást. Hozzátette: „Ugyanez történhet a NER-rel is, de csak addig, amíg az ország az Európai Unió tagja.”
Orbán Viktor kötcsei beszédére is reagált, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott: „minden fel lesz jegyezve, és lesz ennek még következménye.” Majtényi szerint a miniszterelnök ezt
„félénk, elcsukló hangon mondta. Ez egyszerre jelent félelmet és fenyegetést.”
A beszélgetés egy másik részében Majtényi optimistán beszélt a hazai politikai életről. Úgy fogalmazott, hogy az „hihetetlenül színessé” vált, míg korábban „szürke és sötét” volt. Most viszont úgy látja: „ezernyi dolog történik. Csupa jó dolog.”
Példaként a 2025-ös Pride-ot emelte ki, amelyen becslése szerint 350–400 ezren vettek részt. Elmondta, hogy ő maga is ott volt a Pesti utcán. „Csupa mosolygó, boldog arcot láttam. Ilyen tömeg még rendszerváltó tüntetéseken sem volt. Ez Orbán Viktor legnagyobb politikai veresége a 2002-es és a 2006-os választás óta” – fogalmazott.
Szerinte a miniszterelnök tisztában van az ilyen tömegek jelentőségével. Azt mondta: „El tudja képzelni, mi történne, ha egyszer nem boldog, hanem 350 ezer dühös ember nézne vele farkasszemet.” Úgy véli, emiatt nem valószínű, hogy 2026-ban erőszakkal vagy különleges jogrenddel manipulálható lenne a választás, mivel a Pride élménye ezt megelőzheti.
A gazdasági kilátásokról is beszélt. Azt mondta, hogy 2026-ra a nemzeti jövedelem mindössze 0,0 vagy 0,1 százalékkal nőhet. Hozzátette: „Ez még nem volt. És van egy pont, ahol a propaganda határai elérkeznek: a televízió és a hűtőszekrény vitájában végül mindig a hűtőszekrény győz.”
Aggodalommal beszélt arról is, hogy a magyar társadalom egy része elfogadja az orosz álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Úgy fogalmazott: „Ez engem megdöbbent. Mi, akik átéltük 1849-et, 1945-öt, 1956-ot, hogyan állhatunk az orosz agresszió mellé?”
Hozzátette: „Ha agyonütöttek volna, sem tudtam volna elképzelni, hogy az ukrán–orosz konfliktusban a magyar társadalom többsége hajlandó lesz az orosz agressziót támogatni a legócskább állami propaganda benyalásával.” Felidézte az 1848–49-es szabadságharc leverését, az 1945-ös erőszakos eseményeket és az 1956-os forradalom eltiprását. Úgy fogalmazott: „A lengyelekkel ezt nem lehet megetetni, a magyar társadalommal meg lehet.”
A Tisza Pártról is szó esett. Elmondta, hogy szimpatizánsaik mintegy 60 százaléka Ukrajnát támogatja. Erre úgy reagált: „Ez nekem nagyon reményteli.”
Majtényi László kemény szavakkal illette Sulyok Tamás köztársasági elnököt a Klubrádió egyik műsorában. Azt mondta róla: „Hibát hibára halmoz, és bohózatként járja az útját.” Áder Jánost valamivel komolyabb szereplőnek tartja, de úgy véli, a magyar alkotmányos gyakorlat és a tényleges hatalmi működés élesen eltér egymástól.
A jogtudós, volt ombudsman, az MTA doktora a jelenlegi rendszert így jellemezte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentették a gyermekvédelmi szakembert, aki arról beszélt egy interjúban, hogy magas rangú pedofil politikusok védhették a Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság határozottan visszautasította Kuslits Gábor „valótlan és rágalmazó állításait”. Közölték, hogy „rágalmazás, valamint a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt” feljelentést tettek.
Feljelentést tett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) a gyermekvédelmi rendszerről tett állítólagos hazug állítások miatt, miután a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) korábbi igazgatója interjút adott a Válasz Online-nak.
Kuslits Gábor, aki jelenleg egy budapesti intézményben dolgozik, az interjúban többek között arról beszélt, hogy a Szőlő utcai javítóintézet állami gondozottakat futtató igazgatóját, J. Pétert két nagyon magas rangú politikus védhette eddig. „Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat. Úgy tudjuk, hogy J. Péter igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek” - fogalmazott a gyermekvédelmi szakember az interjúban.
Az SZGYF közölte: határozottan visszautasítják Kuslits „valótlan és rágalmazó állításait”, és „a közöltek miatt rágalmazás, valamint a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon”.
„Ha a Főigazgatóság volt dolgozójának valóban tudomása volt bűncselekmény elkövetéséről, akkor gyermekvédelmi szakemberként, különösen vezetőként, törvényi kötelessége lett volna azt jelezni a Főigazgatóság és a hatóságok irányába. Ezt nem tette meg, helyette azt a gyermekvédelmi rendszert vádolja, amelynek korábban vezetője volt”
- fogalmaztak a közleményben hozzátéve, hogy az akkor eltussolt ügyekkel kapcsolatban most is tesznek feljelentéseket.
Feljelentést tett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) a gyermekvédelmi rendszerről tett állítólagos hazug állítások miatt, miután a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) korábbi igazgatója interjút adott a Válasz Online-nak.
Kuslits Gábor, aki jelenleg egy budapesti intézményben dolgozik, az interjúban többek között arról beszélt, hogy a Szőlő utcai javítóintézet állami gondozottakat futtató igazgatóját, J. Pétert két nagyon magas rangú politikus védhette eddig. „Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat. Úgy tudjuk, hogy J. Péter igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek” - fogalmazott a gyermekvédelmi szakember az interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izraeli támadás Dohában: hat halálos áldozat van, bár a célpont a Hamász vezetői voltak, ők túlélték az akciót
Az Egyesült Államok közlése szerint több izraeli akció Katar ellen nem várható. Donald Trump erről személyesen tájékoztatta az ország emírjét. Az elnök erős szövetségesnek és barátnak tekinti Katart, és „nagyon rosszul érzi magát a támadás helyszíne miatt”.
a támadásnak hat halálos áldozata van – köztük Halil al-Hajja, a Hamász vezetőjének fia, három munkatárs, valamint a katari biztonsági erők egyik tagja. A támadás célpontjai a Hamász vezetői voltak, de a küldöttség tagjai túlélték az akciót.
A Hamász szerint Izrael nem érte el a célját, és az Egyesült Államokat is felelősnek tartják a történtekért.
Halil al-Hajja száműzetésben élő vezető, a szervezet egyik legfontosabb tárgyalója. A Hamász őt tartja a csoport legbefolyásosabb külföldi alakjának Iszmáil Haníje júliusi meggyilkolása óta. Az izraeli hadsereg most először hajtott végre légicsapást Doha területén.
A Hezbollah közleményben ítélte el az akciót, és úgy fogalmaztak: „Ez a gyáva bűncselekmény csak a cionista szervezet gonoszságát és szemérmetlenségét bizonyítja, amely a bűnözés egy új szintjét és a nemzetközi törvények és normák semmibevételét jelenti”.
A csoport arra kérte az arab országokat, hogy „minden eszközzel” gyakoroljanak nyomást az Egyesült Államokra, hogy hagyjon fel Izrael feltétel nélküli támogatásával.
A támadás után az Egyesült Államok bejelentette, hogy előzetesen értesültek az izraeli lépésről.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy az amerikai hadsereg reggel értesítette a Trump-adminisztrációt. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy Izrael közvetlenül tájékoztatta-e őket, vagy az amerikaiak maguk észlelték a támadást.
A szóvivő hangsúlyozta: „Katar egyoldalú bombázása – amely szuverén nemzet, az Egyesült Államok közeli szövetségese, és amely nagyon keményen dolgozik velünk a béke megteremtése érdekében – nem segíti elő Izrael vagy Amerika céljait”. Ugyanakkor hozzátette: a Hamász felszámolása „nemes cél”.
Leavitt arról is beszélt, hogy Steve Witkoff különmegbízott előzetesen figyelmeztette Katart a közelgő támadásra. Ezt azonban Majed Al-Ansari, a katari külügyminisztérium szóvivője cáfolta. Azt mondta: „Az egyik amerikai tisztviselőtől kapott jelzés a robbanások hangja közben érkezett”.
Az Egyesült Államok közlése szerint több izraeli akció Katar ellen nem várható. Donald Trump erről személyesen tájékoztatta az ország emírjét. A szóvivő azt is elmondta, hogy az elnök erős szövetségesnek és barátnak tekinti Katart, és „nagyon rosszul érzi magát a támadás helyszíne miatt”.
A Fehér Házat arról is kérdezték, hogy Trump fel van-e háborodva az izraeli miniszterelnök dohai lépése miatt. Erre Leavitt nem adott konkrét választ, csak annyit közölt: ebben az ügyben az elnök dönt.
A történtek után
a jemeni húszi lázadók ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre.
A riasztás után rövid idővel az izraeli légvédelem megsemmisítette a rakétát Jeruzsálem és Ciszjordánia fölött. Sérülésekről nem érkezett hír. A támadás válasz lehetett a Hamász elleni izraeli légicsapásra.
a támadásnak hat halálos áldozata van – köztük Halil al-Hajja, a Hamász vezetőjének fia, három munkatárs, valamint a katari biztonsági erők egyik tagja. A támadás célpontjai a Hamász vezetői voltak, de a küldöttség tagjai túlélték az akciót.
A Hamász szerint Izrael nem érte el a célját, és az Egyesült Államokat is felelősnek tartják a történtekért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nehéz elképzelni, hogy az orosz drónok legutóbbi lengyel légtérbe való behatolása véletlen lett volna – mondta Jim Townsend, az Egyesült Államok korábbi védelmi miniszterhelyettese a BBC Newsday című műsorában.
„Egy drón lehet véletlen, de több drón már nem az”
– fogalmazott Townsend.
„Több időre van szükség, hogy Lengyelország meg tudja vizsgálni, mit is találtak pontosan, és hogy lássuk, hogyan vélekednek erről. De nagy valószínűséggel ez egy teszt, amire a NATO-nak reagálnia kell”
– tette hozzá.
Townsend szerint jó hír, hogy Lengyelország és a NATO uralni tudta a helyzetet. „A drónokat észlelte a lengyel radar, és a NATO gépei azonnal felszálltak” - mondta.
„Most a NATO politikai oldala van nyomás alatt, hogy az erre adott válasz megfelelő legyen az egész szövetség részéről”
- jegyezte meg a korábbi amerikai védelmi miniszterhelyettes.
Mint azt mi is megírtuk: szerda hajnalban orosz drónok hatoltak be a lengyel légtérbe. A lengyel katonai parancsnokság közölte: az orosz drónok többször is megsértették az ország légterét. A BBC szerint a NATO és a lengyel vadászgépet is riasztották, a drónokat pedig lelőtték.
Nehéz elképzelni, hogy az orosz drónok legutóbbi lengyel légtérbe való behatolása véletlen lett volna – mondta Jim Townsend, az Egyesült Államok korábbi védelmi miniszterhelyettese a BBC Newsday című műsorában.
„Egy drón lehet véletlen, de több drón már nem az”
– fogalmazott Townsend.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
