MÚLT
A Rovatból

A flörtölés születése – titkos kódok közvetítője volt régen a legyezőnyelv

Már maga a szerelmi kacérkodás, játékosság is a legyezőhasználathoz kötődik. Most azt is megtudhatod például, mit jelentett egy széttárt vagy félig becsukott legyező.
Kovács Melinda írása a Múltidéző találkozók blogon, Címkép: Conrad Kiesel: Bál után/Wikimedia - szmo.hu
2021. január 10.


Link másolása

A Múltidéző találkozók blog egy családias hangulatú, hercegnő és királyfi komplexusos baráti társaság, akik imádnak időutazni a különböző korok között. A közösség célja, hogy összegyűjtse kicsiny hazánkban a hasonló érdeklődésű embereket, és lehetőséget adjon korabeli ruhák viselésére is.
"Anna bárókisasszony életében először fiatal leányként lépett habos fehér tarlatan ruhájában a báli terembe. Szíve hevesen vert a gyöngéd ibolya bukéta alatt, mikor a túlsó sarokban megpillantotta titkos szerelmét, az ifjú Ripszonky bárót, ahogy fess katonai egyenruhájában kiemelkedett a fekete öltönyös urak közül. Szemük egymást kutatta és mikor megtalálta csillagfényű csókban egyesültek. Anna tudta, hogy valahogy jeleznie kell érzelmeit, szíve mind hevesebben zakatolt, de nyíltan odamennie nem szabadott, egyre szorosabban fonta át apja karját, aki a táncterembe kísérte. Mögöttük anyja fürkészett, ki hölgyőrként tartotta számon az alkalmas úrfikat és előre kitöltötte Anna táncrendjét - amiben Ripszonky báró számára már nem maradt hely. Anna tudta, hogy csak egy esélye van! Összeszedte minden erejét és fehér selyemmel bevont, ibolya festésű gyöngyház legyezőjét egy gyors és ügyes mozdulattal lecsatolta a legyezőtartójáról, majd félig széttárta arca előtt, ezután pár pillanat erejéig teljesen kinyitotta, végül összecsukva az ujjaival a legyező hegyével babrált. A báró úrfi azonnal tudta mit kell tennie, sorsuk most dől el, marcona őrei mit se sejtettek..."

Gyönyörű regényrészlet, nem? Ha ma valaki írna egy korabeli ponyvát, valószínűleg ilyen titkos legyezőnyelvi jelenetekkel pakolná tele, kár, hogy korabeli művekben ilyesmiről szó sincs... Ez a regényrészlet a képzeletem műve, amivel érzékeltetni szerettem volna, hogy hogyan kéne elképzelni ezt, mert imádunk képzelődni és a múltat túlromantizált ideákkal párosítani!

Ez a mostani bejegyzés ezeknek a szépelgő tévképzeteknek a ledöntésére íródik, nevezetesen a legyezőnyelvhez. Előre is elnézést kérek azoktól, akikben most egy világ fog összetörni, bocsi!

Egy mítosz születése

Általában minden mítosznak vagy eredettörténetnek van valamilyen alapja, ezek nem csak a semmiből indulnak ki és válnak mítoszokká. Ahogy a bibliai özönvízben is benne van a Földet egykor borító összefüggő óceán eredete, ahogy a Prométheusz legendában is az a vezérelv, hogy a természet félelmetes erőinek a megismerése és kontrollálása helyezi az embert az állatok fölé.

A legyezőnyelv mítoszának a megismeréséhez és megértéséhez is többnyire tudjuk és értjük, hogy régen a titkos viszonyok lebonyolítása embert próbáló feladat volt, és az érintetteknek minden leleményességüket be kellett vetniük! Használtak kódolt üzeneteket, titkos írást, és ha ez nem lenne elég, a levelek megsemmisítése is napirendű feladat volt.

Szintúgy közismert az is, hogy a flörtölés, mint szerelmi játék az angol "flirt" szóból ered, ami azt a cselekvést írja le, amikor valaki legyezi magát a legyezőjével. Tehát, már maga a szerelmi kacérkodás, játékosság is a legyezőhasználathoz kötődik!

A modern kori szépelgő és titkos legyezőnyelv mítoszára csak rátesz még az is, hogy már régebben is utaltak erre ezen a néven, ahogy a fenti illusztráció és leírása is mutatja. De mit is jelent ez pontosan? Hogyan alkalmazták a gyakorlatban, egyáltalán, valóban használták-e? Járjunk utána!

Sajátságos értelmezési rendszer

A múltban az a szép, hogy mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, ahogy a saját elképzeléseit és állításait szolgálja. Ebben az esetben a múltbéli szövegkörnyezetből könnyen kiragadunk részleteket és bizonyítjuk vele, hogy lám-lám, ez már pedig így igaz, nekem volt végig igazam! Erre az egyik legjobb példa az úgynevezett "Legyező akadémia", amit létező dologként állítanak be, holott egy 1711-ben keletkezett szatíra részlete, aminek a címe is árulkodó. "Fiatal hölgyek nevelési akadémiája a legyező gyakorlatával", nevezetesen:

"...Az asszonyok úgy vannak felfegyverkezve legyezőikkel, mint a férfiak kardjaikkal, és néha több kivégzést hajtanak végre vele... Végtelenül változatos mozgás létezik a legyező legyezgetése közben. Ott van a mérges legyezés, a szemérmes legyezés, a félénk legyezés, a zavarodott legyezés, a víg legyezés, és a szerelmetes legyezés. Nem akarván untatni, de aligha létezik oly érzelem, amely ne képezne arra alkalmas legyező mozgatást; olyannyira, hogy amint meglátom egy úrinő legyezőjét, már tudom nagyon jól, hogy nevet-e, elítél, vagy szégyenkezik. Már láttam oly mérges legyezőt, hogy veszélyes lett volna a távol lévő szerelmének, ki kiprovokálta, hogy a szelébe lépjen; és más alkalmakkor oly lanyhát, hogy már csak a hölgy miatt is örvendtem, hogy szerelme megfelelően messze volt tőle."

Ebből a szatírából is jól látszik, hogy a régi korok embereinek is éppen kellő ismeretük volt a testbeszédet illetően, ami önkéntelenül keletkezik és csak sok önfegyelemmel és gyakorlással lehet irányítani. Nyilvánvaló, hogyha valaki mérges, akkor az első keze ügyébe kerülő tárggyal babrál - esetünkben a legyezővel - csapkodhatja vele a tenyerét vagy az asztalt. Ha valaki unatkozik egy társaságban, legjobb jele, amikor kínjában a legyezője mintájában gyönyörködik. A szerelmes pirulását és mosolyát legyezője mögé rejti, stb. Ezeknek a megértéséhez nem kell útmutató! Ó, vagy mégis...?

Tanuljuk meg a jelrendszert, hogy ne menjen csődbe a legyezőbolt!

Az első feljegyzett és nyomtatásban kiadott legyezőnyelv kislexikon 1827-ben jelent meg Párizsban, Duvelleroy legyezőárus által, aki nem igazán szerette volna, ha a drága kis csecsebecsét árusító boltja csődbe megy, mivelhogy a századfordulón a legyezők kiestek a közkegyből. A csodálatosan festett rokokó kori legyezők ideje Napóleon idejében leáldozott, a sokkal egyszerűbb minták jöttek divatba, amik jóval alacsonyabb áron is keltek el, már ha elkeltek.

Flitteres selyem chiffon legyező, gyöngyház vázzal a Duvelleroy kereskedésből, 1900 körüli

A rokokó kori oldalkosaras (panieres) ruhák csípőnél hasítottak voltak, ami által be lehetett nyúlni egy kis titkos zsebbe; az Empire divattal ez a kis zseb eltűnt, a hölgyeknek a karjukon eszményien tartott kasmír sál mellett napernyőt kellett az egyik kezükben hordaniuk, a másikban pedig egy ízléses kis táskát.

A legyező kezelésére már egyszerűen nem maradt több szabad kéz. Másrészt az idealizált ókori görög és római márványszoborszerű divat nem engedett nagyon terepet az olyan "modern" kiegészítőnek, mint a legyező. Mindemellett a legyezővel a levitézlett rokokó korszak szellemiségét is párosították, amivel akkoriban igencsak veszedelmes volt azonosulni!

Ezt már Londonban nyomtatták később, miután bejött az élet a neves legyező készítőnek és Európa udvarait, arisztokratáit látta el páratlan kiegészítőkkel, ide értve Viktória királynőt is

Na de lássuk, milyen "titkos" jelrendszert talált ki Duvelleroy, amit a legyezők dobozába csúsztatva adott amolyan grátiszként a vevőinek, és ami olyan sikeres lett, hogy 200 év múlva is bepalizott minket!

Arc előtt jobb kézben tartva - kövessen

Arc előtt bal kézben tartva - vágyom a megismerésére

Bal fülhöz tartva - meg akarok szabadulni Öntől

A homlokon elhúzva - megváltozott

Bal kézben forgatva - figyelnek minket

Jobb kézben hordva - Ön túl készséges

A tenyéren áthúzva - gyűlölöm

Jobb kézben forgatva - mást szeretek

Az orcán elhúzva - szeretem

Összezárva - szeret engem?

A szemek felett elhúzva - sajnálom

A végét ujjal megérinteni - beszélni óhajtok Önnel

Jobb orcán pihentetve - igen

Bal orcán pihentetve - nem

Kinyit és becsuk - Ön kegyetlen

Leejtés - barátok leszünk

Lassú legyezés - férjnél vagyok

Gyors legyezés - el vagyok jegyezve

A nyelével az ajkakon - csókoljon meg

Szélesre tárva - várjon meg

Kinyitva a bal kézben hordva - jöjjön és beszéljen velem

A fej mögé helyezve - ne felejtsen el

Kis ujjal kitárva - viszlát

Duvelleroy felemelkedése, és nem mellesleg az, hogy az értékesebbnél értékesebb legyezők státuszszimbólummá váltak, arra inspirált több legyezőárust is, hogy megalkossák a saját a kis útmutatóikat, ami egyféle jelrendszeri Bábelhez vezetett, mert egy mozdulat vagy egy jelentés már többféle módon is kifejeződhetett. Többé már egyáltalán nem volt mindegy, hogy az illető hölgy ugyanannál a legyezősnél vette-e meg a kis csecsebecséjét és magolta be a jelelést, mint a kiszemelt urak, akik esetleg máshonnan és így félreértések születhettek.

Arról nem is beszélve, hogy mi történt akkor, ha valaki ne adj Isten véletlenül leejtette a legyezőjét, vagy egy meleg napon kicsit gyorsabban legyezgette magát; vagy minő iszonyat, összezárta! És ha valaki eltévesztette hirtelenjében a bal és jobb oldalt...???!!! Egy teljesen ártatlan vagy önkéntelen mozdulat családi drámához vagy titkos légyotthoz vezethetett...

Szóval íme egy másik kis útmutató legyezőflörtöléshez 1877-ből, ami alá csak azokat a változtatásokat fordítom le, amik eltérnek az "eredeti" Duvelleroy rendszertől

Jobb fülhöz helyezve - megváltozott (eredeti a homlok fölött húzta el)

Bal kézben forgatva - meg akarok szabadulni Öntől (ez eredetiben bal fülhöz kellett helyezni)

Homlok fölött elhúzva - figyelnek minket (az eredetiben a bal kézben kellett forgatni)

Összezárva - beszélni óhajtok Önnel (az eredetiben ehhez a legyező végét ujjal kellett megérinteni)

Becsukva - megváltozott (hmmm... ez mintha már lett volna... )

Szóval nem elég, hogy két különböző nyomtatvány inkoherens, még egyen belül is eltérés van, és ugyanaz a gondolat vagy mondanivaló két különböző módon jelelhető el! És egyik sem egyezik az általam eredetinek titulált verzióval!

Akkor hogyan viszonyuljunk ehhez?

A rövid és egyszerű válaszom erre a felmerülő kérdésre az, hogy a legracionálisabb módon! Ki lehetett érzelmeket fejezni a legyezővel? Igen, amennyiben az ösztönös testbeszédet értjük alatta. Lehetett ilyen rövid üzeneteket továbbítani? Igen, de nem sok értelme volt, hisz férfiak ritkán vettek legyezőt, ha igen, maximum ajándékba, tehát nem igazán volt alkalmuk a nyelvrendszert bemagolni a kis kísérőkártyák segítségével, amik a dobozban nyílegyenest az illető hölgy pipereasztalán landoltak. Másrészről felvetődik az a tény is, hogy hányszor fordul elő, hogy veszünk valamit és ahhoz jár egy kis reklám vagy információs kártya, amit olvasatlanul dobunk is ki íziben. Tehát az egy dolog, hogy járt a legyező mellé, de elolvasni, pláne megtanulni már egyáltalán nem önmagától értendő.

Felmerülhet az a teória is, hogyha ezeket a kis kártyákat így adták minden eladott legyező mellé, akkor nagy valószínűséggel a társaság többi hölgy tagja is ismerte; ide értve az anyukákat és hölgyőröket is! :O Ebben az esetben semmi értelme annak, hogy a szegény megszeppent titkos szerelmes hölgyecske vadul összevissza érintgesse meg hol a jobb fülét, az ajkát vagy csak a legyező végét... Mert mindenki más azonnal levágja a szitut. Egy titkos jelrendszer csak addig titkos, amíg senki más se tud róla. Amint nyilvánosságot szerez, értelmét veszti.

Ha elvonatkoztatunk ezektől az útmutatóktól, akkor pedig a legyezőnyelv mindig elemi emberi testbeszédként, ösztönös kifejezési formaként jelenik meg a különféle írásokban, regényekben, és nem bemagolt jelrendszer keretein belül, úgy, ahogy a bevezető regénykreálmányomban írtam le. Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor ezeket a reklámnak vagy szórakoztatásnak szánt túlzásokat elkezdjük kikezdhetetlen tényként kezelni és ne adj' Isten beépíteni a múltidézésbe/hagyományőrzésbe és vlogokat kezdünk gyártani róla...

VIDEÓ: szórakozásnak jó, de ebből a bemutatóból is látszik, hogy mennyire egyértelmű és ostoba a legyező ilyen alkalmazása

 

 

Ez a képzeletbeli jelrendszer egész sorozat más jelrendszert indított el, hisz mind a kiadókat és olvasóikat szórakoztatta ez a semmitmondó szerelmi évődés: mint pl. a kesztyűnyelv, a napernyőnyelv, bélyegnyelv, zsebkendőnyelv, ablakjelzések és a kalapnyelv (persze ezek mind a legyezőnyelv szatírái voltak), melyek közül az utóbbi a kedvencem, nem véletlenül, olvassátok el a legutolsót a felsorolásban, és máris tisztábban fogtok látni:

Így működött a kalapnyelv:

Jobb kézben cipelve - vágyom a megismerésére

Bal kézben cipelve - gyűlölöm

A korona körül futtatva az ujjat - szeretem

A karima körül futtatva a kezet - gyűlölöm

A fej jobb oldalán viselve - nem

A fej bal oldalán viselve - igen

A fej hátulján viselve - beszélni óhajtok Önnel

Az orr felé húzva - figyelnek minket

Maga mögé helyezve - férjnél vagyok

Maga elé helyezve - egyedülálló vagyok

A koronánál fogva cipeli - kövessen

A jobb kar alá helyezve - várjon meg

A bal kar alá helyezve - a kapunál leszek este 8-kor

A karimával megérinti az ajkait - Ő el fogja kísérni?

A kalapot egyenest a fejre helyezi - mindent a máért

Engedjétek meg, hogy itt elmeséljek egy mókás kis történetet, ami József főherceg (a későbbi II.József királyunk) és húga, Mária Erzsébet főhercegnő között zajlott le: egy késő estébe nyúló operaelőadás után az előcsarnokban várták a kocsijukat, a főherceg annyira fáradt és álmos volt, hogy szája eltakarása nélkül ásított egy jóízűt, mire húga a legyezőjével erősen szájon csapta.

Egy kis házi feladat: vajon milyen érzést akart kifejezni Mária Erzsébet, és József főherceg mit értelmezhetett ki belőle? Találjátok ki!

Boldini: Legyezőjét csodáló nő, 1880 körül

Amennyiben tetszett nektek ez az összefoglaló a legyezőnyelv valótlanságáról, akkor nézzétek meg a Múltidéző mítoszvadász másik részét is, hátha sikerül más fényben, vagyis a bevett dicsfény nélkül látni a múltat.

Szereted a szép ruhákat? Érdekel a történelem? Viselettörténet őrült vagy? Szeretnél erről másokkal is beszélgetni, anélkül, hogy leufóznának, akkor csatlakozz a Múltidéző találkozók blog Facebook csoportjához is, ahol kellemes hangulatban elcseveghetsz bármiről.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET: