KAPCSOLAT
A Rovatból

A testvérem képes leordítani a fejem egy Facebook-poszt miatt

Te tudod mit illik és mit nem a közösségi oldalakon?


"Tudom, hogy talán nem a világ egyik legfontosabb problémája, de leírom: korábban nagyon szerettem a közösségi oldalakon időt tölteni, de ma már nem tudok anélkül posztolni sem a Facebookon sem az Instagramon, hogy ne bántsak meg valakit. Egyszer a barátaim szólnak be, amiért nyaralós képekkel "menőzök", máskor a családom ideges. Egy ártatlan panasz után is azt kapom, hogy politizálok, de

gyerekfotót sem ér megosztani, mert az sértheti azokat, akiknek még nincs gyereke...

A boldogsággal fájdalmat okozok, a negatív dolgokkal szerintük "nyavajgok", egy vacsora képével unalmas vagyok. A testvérem képes leordítani a fejem egy Facebook-poszt miatt. Legutóbb megosztottam egy nyaralós képet, amin fürdőruhában voltam, és ezért támadt nekem a család. A nővérem őrjöngött, amiért szerinte "így akarok fiúkat fogni", és még sorolhatnám... Létezik egyáltalán olyan poszt, ami nem fáj valakinek?"

Talán nem a világ egyik legfontosabb problémája, de miért ne lehetne beszélgetni a kis problémákról, amik számodra ráadásul elég nagynak tűnnek a leírtak alapján? Miért ne lehetne ez a kérdés fontos neked, és miért ne beszélhetnénk meg akár velem, akár azokkal akik kommentben segítenének?

A kérdésedre válaszolva én úgy gondolom, hogy ha létezik is olyan poszt, ami "nem fáj valakinek", semmiképpen ne oszd meg és ne is próbáld megkeresni, mert nem ez a közösségi oldalak célja.

Nem azért vagyunk fent, hogy egyszer legyen egy olyan posztunk, ami miatt majd senki nem őrjöng...

Az Instagram és a Facebook mind a te közösségi felületed, a te "személyes naplód" és fotóalbumod, és mint ilyen, te vagy jogosult eldönteni hogy milyen tartalmak legyenek azokon. Az ismerőseidet pedig az a szabadsága, hogy bármikor kikövethetnek és leiratkozhatnak - szerintem ennyire egyszerű ez.

Persze, lehet kellemetlen egy-egy gyűlölködő poszt, napi 20 megosztás, vagy egy gusztustalan videó, de egy nyaralós kép, a gyermekeid fotója nem olyasmik, amik miatt mentegetőznöd kellene. Ezt inkább azok várják el, akikben rossz érzéseket kelt egy egy megosztásod. És habár a támadások miatt úgy tűnik mintha másképp lenne, de egy-egy ilyen problémával inkább nekik van dolguk, mint ahogy azzal is, ha valaki ideges lesz attól, hogy mások nyaralni mennek, vagy gyermeket vállalnak és róluk osztanak meg képeket.

Az te életed, boldogságod miatt kialakuló harag mögött a saját problémái állnak. Akkor is, ha amikor rád támad, akkor az érvei kifejezetten logikusnak tűnnek.

Bárminek a relevanciáját, vagy a szükségtelenségét alá tudjuk támasztani, ha nagyon akarjuk. Ha valakit például a diétája miatt kiakaszt egy szalonnás rántotta képe, hidd el, hogy legalább 40 érvet tudna felhozni azzal kapcsolatban, miért egészségtelen, vagy unalmas egy-egy arról készült felvétel.

2

Szerintem fontosabb arról beszélnünk, hogy hogyan jön bárki ahhoz, hogy zavarónak vagy soknak nevezze a képeid és véleményt mondjon róluk?

Ilyen alapon az utcán is megkérhetné az embereket, hogy ne sétáljanak előtte gyerekkel, mert ez már neki "túl sok" ebből az egész gyerektémából.

Honnan van bárkiben a mérhetetlen nagyképűség és hit abban, hogy mások az ő kénye-kedve szerint posztoljanak? És miért választja a támadás útját, ha egyszerűen el is rejtheti az illetőt?

Nemrég a kutyák örökbefogadása mellett kampányoltam, és mivel újságíróként tudom, hogy a szexi képekkel teli cikkeket legalább 10-szer annyian olvassák, mellékeltem néhány olyan fotót a témához, mert másképpen alig jutott volna el valakihez a mondanivalóm. A két témát összekapcsolva a kutyás akció szerencsére nagyon sikeres lett, rengeteg helyen megjelent, és ami a legfontosabb: a legjobb szándékkal vágtam bele és boldog voltam annak a gondolatától, hogy akár egy-egy állat is családot kap. Ezek után rengeteg pozitív üzenet érkezett, és nagyon sok kedves ismerős és ismeretlen töltött fel a támogatásával. Ám egy régi ismerősöm egyszerűen nekem támadt chaten olyan gonosz dolgokat kérdezve, hogy kivel szakítottam, kinek akarom megmutatni, hogy milyen jól nézek ki? Gúnyosan azt is megkérdezte, vajon segítettem-e egy kutyának is? Mindeközben hangsúlyozta, hogy jó szándékkal teszi, hogy az egészből ne jöjjön ki rosszul. Dehogy tette, megfájdult neki és meg akart bántani, ennyi az egész. Állította, hogy olyan ember vagyok, aki önmagát akarja mutogatni, aki nem ért semmit abból, mit hogyan kell tenni - a sértéseket aggodalomnak és jó szándéknak álcázva, ahogy sokan teszik ilyenkor.

Persze, ha belegondolunk, látjuk, hogy a segítő szándék nem így néz ki, ahogy az aggodalom sem...

Te milyen tanácsod adnál nekem? Mentegetőzzek, vagy hívjak fel menhelyeket, hogy vajon több kutyát fogadtak-e örökbe? Érveljek? Kérdezzem meg, hogy honnan az a hatalmas önteltség, amivel megkérdőjelezi, jobban tudja a szándékaimat, és hol gyökerezik a frusztráció a szexi képek iránt? Tisztázzam, hogy 13 éve ismerhetnek az első Megasztár óta, ha mutogatni akartam volna magam, megtettem volna? Szerintem ezekre nincs szükség. Fölösleges tenni bármi mást, mert van, aki csak bántani akar és ezzel semmi dolgod. Neki fáj valami és azt akarja, hogy neked is fájjon, mert azt hiszi, te okoztad a bánatát a boldog családi fotóiddal, a szép nyaralós képeiddel, miközben leginkább ő az élete problémáinak okozója.

Az ítélkezéssel naponta találkozunk és nem tudjuk megválasztani, hogy elkerüljük-e, de azt igen, hogy hogyan reagálunk rá.

Mi a legjobb megoldás? Szerintem az, ha egyszerűen megérted: nonszensz, ha valaki a gyermeked képei miatt ideges, vagy beleszól, hogyan élj az oldalaidon.

3

Mindenki a saját közösségi oldaláért felelős és van, amibe egyszerűen nem szólhatnak bele mások, hiába csinálnak úgy, mintha megtehetnék, hiába veszik egyértelműnek a jogosultságukat. Nem kell elnézést kérned senkitől az életedért, a boldogságodért, a posztjaidért, vagy a megosztásaidért, és nem kell senki jóváhagyása hozzájuk.

Hogy venné ki magát, ha bármelyik családtag, vagy barát elmenne a lakásodba és a szekrényből kivenné a fotóalbumot, majd megmondaná, hogy mit illik beletenni és másoknak megmutatni és mit nem?

Az emberek sokszor túllépnek egy-egy határon, de csakis az, hogy magabiztosan teszik, téged ne bizonytalanítson el.

Ha például egyszer majd mégis pasit szeretnél fogni egy-egy bikinis képpel, azzal pontosan mi is lenne a baj? Miért ne tehetnéd meg akár azt is? Senkinek nincs joga téged elítélni - az életed boldog pillanataiból adódó haragjukkal leginkább nekik van dolguk.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KAPCSOLAT
A Rovatból
„Bocsánatot kérek, de Susan velem akar jönni – Szívszorító utolsó üzenetet hagyott maga után az idős pár, mielőtt utolsó közös sétájukra indultak, és kézen fogva leugrottak egy szikláról
Mielőtt elindult volna a brit pár, gondosan kitakarították a lakást, kimosták a ruháikat, kiürítették a hűtőt, és nyitva hagyták az ajtaját. Egy levelet is hagytak az ügyvédjüknek, amelyben bocsánatot kértek, amiért nem tudtak mindent tökéletesen elrendezni.


David és Susan Jeffcock több mint fél évszázadon át éltek szeretetben egymás mellett. A 80 éves férfi súlyos csontrákkal küzdött, és a fájdalom egyre jobban felőrölte az erejét. Felesége, a 74 éves Susan nem tudta elképzelni az életét nélküle, ezért közösen határoztak arról, hogy együtt távoznak az élők sorából - írta a Daily Mail.

A házaspár július 30-án este indult el utolsó közös sétájára Whitby-i otthonukból, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a kikötőre. Mielőtt elindultak volna, gondosan kitakarították a lakást, kimosták a ruháikat, kiürítették a hűtőt, és nyitva hagyták az ajtaját. Egy levelet is hagytak az ügyvédjüknek, amelyben bocsánatot kértek, amiért nem tudtak mindent tökéletesen elrendezni. David néhány egyszerű, de megrendítő mondatot is írt: „Susan velem akar jönni”

Kéz a kézben sétáltak át a kikötő hídján, majd lassan felmentek a 199 lépcsőn Whitby Abbey-hez. Útközben még mosolyogtak is egy járókelőre. A kolostor mögött átbújtak egy kerítésen, megálltak a Keleti-szikla peremén, majd összefonódó kezükkel együtt ugrottak le a körülbelül 55 méteres mélységbe.

A tragédiáról az ügyvédjük értesítette David unokaöccsét, Kevin Shepherdöt, miután megkapta a levelet. „Susan velem akar jönni” – idézte újra és újra a sorokat, amelyeket David hagyott hátra. Kevin szerint a házaspár életük minden pillanatában mélyen kötődött egymáshoz.

Kevin felidézte, hogy nagybátyja az utóbbi időben egyre csendesebb és visszahúzódóbb lett. A fájdalmak teljesen kimerítették, és az orvosság, amit szedett, alig segített rajta. Kevin szerint lehetséges, hogy David megtudta: már nincs sok ideje hátra, ezért döntöttek így.

David Sheffieldben született és nőtt fel, három évet élt Ausztráliában, majd hazatérése után postásként, taxisofőrként és végül buszsofőrként dolgozott, idős embereket és iskolás gyerekeket szállítva. Susan körülbelül 1970-ben találkozott vele, miután Hemsworth-ből Sheffieldbe költözött. Unokatestvére, Margaret Atherton szerint már az első találkozásuk után tudták, hogy egymásnak valók, és hosszú, boldog házasság várt rájuk.

Nyugdíjba vonulásuk után a tengerpartra költöztek: előbb Skegness-be, majd tíz évvel ezelőtt Whitbybe, ahol egy korábbi nyaralásuk helyszínén találtak otthonra. Kevin szerint imádták a várost, különösen a tengert és a kikötő látványát.

Gyakran mentek el a helyi kocsmákba élő zenét hallgatni, ami közös szenvedélyük volt. Susan a Stanley Tools egyik igazgatójának személyi asszisztenseként dolgozott.

A hatóságokat július 30-án este 19 óra 15 perckor értesítették, miután egy járókelő észrevett egy férfit és egy nőt a sziklákon. A dagály gyorsan közeledett, ezért helikopterrel emelték ki őket. A boncolás szerint halálukat több szervet érintő sérülések okozták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KAPCSOLAT
A férfiak reggel, a nők éjjel a legkívánósabbak – ezekben a napszakokban a legjobb a szex a különböző életkorokban
Hiába pörögnek a férfiak reggel, ha a nők csak éjjel indulnak be igazán. A megoldás a kompromisszum, ami a húszas években még spontán, de később már naptárbejegyzést igényelhet.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. december 28.



Ön reggeli pacsirta vagy éjjeli bagoly az ágyban? A legtöbben rávágnánk, hogy az esti összebújás a nyerő, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb. A Metro.co.uk cikke szerint nemcsak a hangulat, de a hormonok, a stressz és a családi logisztika is beleszól abba, mikor a legideálisabb az együttlét. Szakértők szerint a válasz koronként változik.

Bár a legtöbben valóban késő este bújnak össze, a nemek között óriási a különbség: a felmérések szerint a férfiak reggel 6 és 9 között a legkívánósabbak, míg a nők inkább éjjel 11 és hajnali 2 között éreznek vágyat.

A húszas éveikben járók hormonjai csúcson pörögnek, a testük biológiailag a babaprojektre van beállítva, ezért a reggelek tele vannak energiával. „Nagyobb a libidód, különösen ovuláció környékén, és több energiád és érzelmi reakciód van az intimitásra”

– magyarázza Mike Kocsis hormon-egészségügyi szakértő. A szexológus April Maria szerint ez a spontaneitás kora, amikor a legjobb időpont az, „amikor csak jön a kedv”.

A harmincas évekre azonban a felelősség – a gyerekek és a stresszes munka – miatt a spontaneitást gyakran felváltja a naptárba beírt szex. A stressz ráadásul bezavarhat a nemi hormonok termelésébe. A jó hír, hogy a szexuális élet ekkor mélyebbé válhat. „A szex kevésbé válhat a hormonális kilengések által vezéreltté, és inkább a bizalomról, a kapcsolódásról és az oxitocin által hajtott kötődésről szólhat” – mondja Kocsis.

A negyvenes évekre, ahogy a gyerekek nőnek, visszatérhet a spontaneitás. „Visszatérhet a reggeli szex – vagy lehet, hogy a hétvégék, az ebédszünetek vagy a spontán, lopott pillanatok illenek hozzád a legjobban” – véli April Maria. A menopauza közeledtével a hormonális változások miatt a nők érzékenyebbé válnak arra, mi esik jól nekik, ami jobb kommunikációra ösztönöz.

Az ötveneseknél a hangsúly a gyakoriságról a szenzualitásra helyeződik át, a nem szexuális intimitás, mint az összebújás vagy a kommunikáció is felértékelődik. „Az oxitocin minden korábbinál fontosabbá válik az intimitásban” – hangsúlyozza Mike Kocsis.

Az energiaszint miatt a reggeli vagy déli együttlétek lehetnek a legélvezetesebbek. „Egyeseknek a reggeli vagy déli szex, amikor több az energia és a test kipihentebb, élvezetesebbnek és elérhetőbbnek érződhet” – teszi hozzá a szexológus, aki szerint a legfontosabb, hogy „figyelj a testedre és arra, mi esik neked jól”.

Hatvan felett, a csökkenő stressz és a kirepülő gyerekek mellett egy új, tudatosabb szexuális korszak kezdődhet. A test jobban reagál, ha több idő van a pihenésre, ezért a délutánok és a kora esték ideálisak lehetnek. „A lassítás a kulcs” – tanácsolja April Maria, aki szerint érdemes új utakat keresni az öröm felfedezésére.

A tudományos szakirodalom is alátámasztja, hogy a legtöbb aktus a késő esti órákra koncentrálódik. A Journal of Circadian Rhythms egyik összefoglalója szerint a legtöbb együttlét este 11 és hajnali 1 között történik. Egy másik nemzetközi felmérés még ennél is pontosabb: szerintük a legnépszerűbb időpont a szombat este 22 óra 9 perc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KAPCSOLAT
A Rovatból
Fájdalmas, de igaz: kutatások igazolják, hogy a férfiak sokkal gyakrabban válnak el, ha a feleségük betegszik meg, mint fordítva
Egy kutatás szerint egy nő súlyos diagnózisa után akár hétszeresére is nőhet a válás kockázata.


„Nem bírom nézni, ahogy meghalsz… Most hallasz rólam utoljára.” – ezekkel a szavakkal hagyta el egy férfi az agydaganattal küzdő feleségét, miután a közös bankszámlájukat is kiürítette. Az üzenetváltás nyáron terjedt el a TikTokon és a Redditen, és a döbbenetes eset egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amit több kutatás is alátámaszt.

A Journal of Marriage and Family című folyóiratban megjelent

friss tanulmány 18 éven keresztül követett több mint 25 ezer heteroszexuális párt. A kutatók megállapították, hogy amikor a férj betegedett meg, a pár általában együtt maradt. Amikor azonban a feleség lett beteg, a házasság nagyobb valószínűséggel ért véget.

Egy korábbi, idősebb amerikai párokat vizsgáló tanulmány is hasonló eredményre jutott, egy onkológiai és neurológiai kutatás pedig kimutatta, hogy egy nő súlyos diagnózisa után a kapcsolat hatszor-hétszer nagyobb eséllyel bomlott fel, mint egy férfi esetében.

Bella DePaulo szociálpszichológus szerint a jelenség a nemi szerepekhez köthető. „Amikor a feleség súlyosan korlátozottá vált a mindennapi teendők elvégzésében, de a férje nem, a pár nagyobb valószínűséggel vált el, mint amikor egyikük sem tapasztalt súlyos korlátokat. Ha a helyzet fordított volt, és a férj vált súlyosan korlátozottá, a házasság nem ért véget nagyobb eséllyel” – magyarázta.

Alex Broom szociológia professzor szerint a nők hagyományosan többet gondoskodnak másokról.

„A kutatások gyakran kimutatták, hogy a nők viselik a gondozási felelősség terhét az élet mindkét végén – a korai és az időskori években is.

Ugyanakkor a férfiak az életükben felkészületlenek lehetnek arra, hogy gondoskodást és támogatást nyújtsanak nekik, amikor szükségük van rá” – mondta. Az adatok ezt alátámasztják: a nők egyértelműen több időt töltenek házimunkával és főzéssel, miközben a munkaerő közel felét teszik ki.

A nyáron elterjedt történet alatti kommentek is a jelenség gyakoriságát tükrözik.

„Szó szerint erre tanítanak minket az ápolói iskolában, hogy felkészüljünk a betegek érzelmi vigasztalására, mert olyan gyakran hagyják el a férfiak a beteg feleségüket”

– írta egy hozzászóló. Egy másik kommentelő szerint: „A nőknek meg kell érteniük, hogy ez gyakori. Beszéljenek az onkológiai vagy az intenzív osztályon dolgozó orvosokkal és ápolókkal, és ők is elmondják.” Mások személyes történeteket osztottak meg: „Volt egy autóbalesetem, és a volt férjem azt mondta: »Már nem vagy szórakoztató.«”

Via Medium


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KAPCSOLAT
Tömeges kiábrándulás a randiappokból: a nők rájöttek, mit csinálnak totál rosszul a férfiak
Mi az az egyetlen dolog, ami a legtöbb férfinak eszébe sem jut, pedig erre vágynak a legjobban?


Bár a képernyőn újra tombol a romantika, a való életben a nőknek elegük lett a laza, elköteleződés nélküli randikból. Egy friss kutatás szerint tízből nyolc egyedülálló ausztrál nő több romantikára vágyik, mert frusztrálja őket, hogy a modern ismerkedés túlságosan is felszínessé és kötelezettségmentessé vált. A jelenségről a New York Post is beszámolt egy Bumble társkereső által végzett felmérésre hivatkozva, amely éppen akkor készült, amikor a romantikus történetek, mint a Bridgerton vagy a készülő, Margot Robbie és Jacob Elordi főszereplésével forgatott Üvöltő szelek-adaptáció, újra a kulturális figyelem középpontjába kerültek.

A felmérés adatai szerint a nők kétharmada olyan szerelmet szeretne, amilyet ezekben a történetekben lát, a Bumble pedig „Storybooking”-nak nevezte el a trendet, ami a gyors tempójú randikultúrára adott válasz. A kutatásból kiderül, hogy

a nők számára a tiszta kommunikáció, az érzelmi biztonság és a kölcsönös erőfeszítés a legfontosabb egy új kapcsolat elején,

sőt, ötből négyen ezeket ugyanolyan izgalmasnak tartják, mint a rejtélyt. Ezzel párhuzamosan tízből hét nő magabiztosabban húzza meg a határait, mint néhány évvel ezelőtt.

„A randikultúránk közismerten laza” – mondta Chantelle Otten, a Bumble kapcsolati szakértője. Szerinte a romantikus történetek a várakozást és a kiszámíthatóságot hozzák vissza, lelassítják a folyamatot és értelmet adnak neki.

„A nők továbbra is a szerelmi történetet akarják, de most már érzelmi zűrzavar nélkül. Olyan partnereket választanak, akik világosan kommunikálnak, erőfeszítést tesznek és tiszteletben tartják a határokat.”

A kutatás eredményeit a 30 éves, Alejandra is megerősíti, aki szerint a randikultúra „túl lezser és közönyös”. Tapasztalatai szerint a férfiak már alig közelednek a nőkhöz, hacsak nem ittasak. „Gyakran tapasztalom, hogy a férfiak kerülik a szemkontaktust, hogy aztán később megtaláljanak a közösségi médiában és rám írjanak. Ez egyszerűen nagyon lustának tűnik.” Alejandra számára a romantika a következetességről szól, nem az intenzitásról. „A korai szakaszban a romantikának nyugodtnak és szándékosnak kell lennie. Kiválasztani egy jó éttermet és lefoglalni, adni egy őszinte bókot, tartani a szemkontaktust és teljesen jelen lenni.”

Hasonlóan látja a helyzetet a 21 éves Eva is.

Szerinte a randizásból gyakran hiányzik a szenvedély, és széles körben tapasztalható a kiégés a vegyes jelzések, a ghosting és az érzelmi kiszámíthatatlanság miatt.

„Ha olyan sorozatokat nézel, mint a Bridgerton, elkezdesz vágyni a várakozásra, a kiszámíthatóságra és az érzelmi mélységre. Nem a drámára, csak a figyelmességre.”

Chantelle Otten szerint a kulcs az, hogy megkülönböztessük az egészséges romantikát a túlzó intenzitástól, például a legtöbb bántalmazó kapcsolat elején tapasztalható „love bombing”-tól. „Nem a romantika a probléma, hanem az indokolatlan intenzitás” – magyarázza a szakértő.

A valódi, egészséges romantika a kapcsolattal arányosan bontakozik ki, tiszteletben tartja a határokat, és biztonságos érzést nyújt.

Ahogy fogalmazott: „A romantikának hozzá kell adnia az életedhez, nem pedig eltérítenie azt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk