KULT
A Rovatból

7+1 könyvújdonság az őszi napokra

Van köztük életrajzi, riportkönyv és regény is. Mutatjuk a könyveket!


Most, hogy egyre hidegebbek az esték, jól fog esni egy különleges könyvvel elvonulni egy bögre forró tea társaságában, és csak elmerülni egy történetben, ami sodor magával.

Hoztunk egy kis válogatást a Kossuth Kiadó könyvújdonságairól, amelyek közt minden korosztály és mindenféle műfaj kedvelője találhat kedvére való csemegéket.

Lévai Balázs: Azok a régi csibészek

Ebben az interjúkötetben olyan zenészekkel találkozhattok, akiknek összejött: feltették az életüket a zenére, és cseppet sem bánták meg. Azt csinálhatják, amit a legjobban szeretnek, sikeres és boldog ember lett belőlük. Lévai Balázs által vezetett talkshow-k anyagából készült ez a válogatás, az eredeti beszélgetéseket – egy kivétellel – a budapesti Rockmúzeumban vették fel közönség előtt, olykor az ő kérdéseik, reakcióik is alakították a beszélgetések menetét. A interjúalanyok: Szikora Róbert, Karácsony János, Novai Gábor, Bornai Tibor, Várkonyi Mátyás, D. Nagy Lajos, ef Zámbó István, Varga Miklós, Berkes Gábor és Geszti Péter, Soltész Rezső, Szigeti Ferenc és Takáts Tamás.

Zenészéletút-interjúkat olvashattok, olyan életutakat, amelyek jelentős részét erősen befolyásolta a szocialista kultúrpolitika: ki kapott ORI-engedélyt; kinek jelenhetett meg lemeze; ki utazhatott Nyugatra; kinek neveztették át a zenekarát felsőbb utasításra; kit csuktak le egy ártatlan performansz miatt; kiről jelentettek; ki turnézhatott a „baráti országokban”; milyen dal nevezését fogadták el a táncdalfesztiválra és mit utasítottak el; hogyan büntettek egy zenekart, ha disszidált az egyik tag.

A könyv végére szinte azt fogjátok érezni, hogy ebben a (hős)korszakban, mint valami furcsa poptörténeti mitológiában, minden és mindenki összekapcsolódik, és az út végén mindig Erdős Péter áll.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Kertész István: Ókori hősök

Az Ókori hősök című kötet Kertész István két korábban megjelent kötetének írásaiból válogat: Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön. Olyan ókori hadvezérekkel, harcosokkal foglalkozik, akik a görög-perzsa háborúk és a hellenizmus kibontakozása, valamint a második pun háború időszakában éltek, továbbá olyan legendás hadvezérek tetteit mutatja be, mint II. Philipposz, Marius vagy Julius Ceasar. Az izgalmas csataleírások, a hadieszközök és felszerelések bemutatása, a színes leírások nemcsak az ókori harcművészetet és általában a hadászatot hozzák életközelbe, de megelevenítik az ókori világ társadalmát és mindennapjait is.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Limpár Imre : 100 mondat, ami megváltoztatta az életemet

„A mondatok között lesznek olyan passzusok, amelyek sorscsapásként tépázták meg vagy küldték padlóra formálódó személyiségemet. Akadnak olyanok is – mint látod majd –, amelyek utat mutattak, és fényként jelentek meg, amikor a legnagyobb volt a sötétség körülöttem.” Különleges kötetet tart kezében az olvasó, mert ezt egy pszichológus írta a saját lelkéről. E könyv 100 életesszenciát tartalmaz, amely gyökerestül változtatta meg a szerző életét. Tükröt tart, amelybe pillantva némiképp mi is változhatunk, továbbá töprengésre késztet, hogy miként képes a pokolba küldeni vagy a mennybe emelni egy-egy mondat, amelyet nekünk címeznek. Olykor fájdalmasan és szemtelenül őszinte, máskor humorosan könnyed stílussal ismerjük meg a transzgenerációs téglák sorskönyvi hatását, és jutunk el a lélek szubjektív igazságához, mozgatórugóihoz, miértjeihez. Ez a könyv a miértekről szól.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Köves József: Isten veled, Tiszavirág! Egy szépségkirálynő története

A regény a 30-as években játszódik Budapesten, Európában és Dél-Amerikában. Főhőse, Gál Júlia, egy nyolcadik kerületi lány – az 1933. évi magyar szépségkirálynő, Miss Hungária, aki az európai választáson egyetlen szavazattal maradt le a győztes Miss Európa mögött. Julika sorsa lányregénybe illik. Beleszeret egy Dél-Amerikában élő gazdag magyar vállalkozó, akiről kiderül, hogy kivándorlásakor tetemes adósságot hagyott hátra Erdélyben. A „vajkirály” – ahogy a lapok nevezik – igyekszik jóvá tenni tettét, és eljegyzésük után két évre eltűnik. Julika közben nehéz polgári pereket és komoly színpadi sikereket is megél, sőt regényt ír (mely később meg is jelenik). A módos dél-amerikai hajójegyet küld Julikának, és a lány elindul, de – mint kiderül - nem a végleges boldogság felé... A szerző regénye egy szegény lány sorsán keresztül hitelesen és történészi precizitással, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan és olvasmányosan mutatja be a harmincas évek Budapestjét, és főhősének érdekes utazásait. Filmre kívánkozó történet, amelyben egyetlen sorson keresztül egy teljes korszakot meg lehet ismerni.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Szakonyi Péter: Beszélgetés gazdagokkal a gazdagságról

Vajon ma mivel és főleg hogyan lehet nagy cégeket és nagy vagyont felhalmozni? Hazánk és korunk „aranyembere” meg tudja őrizni arcát és személyiségét? Gyermekei büszkén vállalják, vállalhatják édesanyjukat vagy édesapjukat? Netán folytatják azt, amit elkezdett? A magyar újkapitalizmus alig több mint három évtizede egy sor rossz és nagyon rossz példát mutatott – gyors, látványos sikereket, melyeket előbb vagy utóbb csúfos bukás követett. De az „üstökösök” mellett állócsillagok is megjelentek a magyar gazdaság egén. Olyanok, akikre ma is felnézünk, akiknek pályaívét már üzleti iskolákban is tanítják. Őket, pontosabban őket is szólaltatta meg Szakonyi Péter az elmúlt években készült interjúkban. Példájukkal azt szeretné bebizonyítani, vagy legalábbis bemutatni, hogy most, ebben a korrupcióval, paternalizmussal átitatott és urambátyám légkörben működő magyar gazdaságban is lehet sikert elérni. A siker így is bárki számára kézzelfogható, akiben van tehetség, elhivatottság, kitartás és persze kurázsi.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Laurent Allen-Caron: A titokzatos LAGERFELD

Karl Lagerfeldnek (1933–2019) nemcsak a megjelenése volt egyedi, hanem az életútja is. A kifutók császára, a divat nagyatyja egész életében álarcok mögé bújt, s bár való igaz, hogy olykor felfedni látszott néhány titkát, valójában mindig is misztikus köd övezte. Ahogyan ő fogalmazott: „Olyan akarok lenni, mint egy látomás. Felbukkanok és eltűnök.” Vajon milyen ember rejtőzött a világ leghíresebb napszemüvege mögött? Milyen múltja volt az örök jelen időben létező ikonikus alaknak? A kötet szerzője, Laurent Allen-Caron újságíró az „Egy nap, egy sors” című műsor számára készített, Karl Lagerfeldről szóló, 12 részes „Lenni és látszani” című dokumentumfilm-sorozat ötletgazdája és rendezője. Az Allen-Caron általa készített riportokban Lagerfeld barátai, ismerősei és munkatársai mesélnek a divattervező pályafutásáról és arról a férfiről, akinek álmait, vágyait Párizs testesítette meg, ahol azzá a minden részletében megkomponált, jellegzetes figurává vált, akit világszerte ismerünk.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Michael Crichton: Kongó

Crichton ezúttal Fekete-Afrika szívébe, Kongó legsűrűbb dzsungelébe vezeti az olvasót. Egy amerikai hi-tech mamutvállalat, az ERTS a Föld stratégiai nyersanyagait kutatja. A zaire-i „kék gyémánt” is ilyen kincs, mert ez a sajátosan szennyezett, ékkőként értéktelen ásvány a mikorelektronika új csodafegyvere. A lelőhelyért halálos versenyfutás indul meg különböző államok titkos expedíciói és kommandói között. Amikor az ERTS által korábban kiküldött kutatócsoport rejtélyes módon elpusztul, a cég új csapatot indít útnak, hogy felderítse az előző végzetét, és folytassa a kutatómunkát, amely az őserdei elveszett város, Zindzs megtalálására összpontosul. A feltevések szerint ugyanis ott van a kék gyémánt legfőbb lelőhelye. Az amerikai expedíció tagja Amy, az állatkerti körülmények között nevelkedett, az emberrel kommunikálni képes gorilla is.

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

Cindy Woodsmall: Ébredő remény

Hannah kapcsolata Paul Waddell-lel végképp zátonyra fut. A lány vőlegényét és családját hátrahagyva elmenekül a szigorú amish közösségből, hogy új otthonra találjon Ohióban, ahol rég kitagadott nagynénje él. Nincs könnyű dolga, amikor boldogulni szeretne a sok meglepetést és kihívást tartogató angol világban. Eközben odahaza, Owl’s Perchben Paul már nagyon bánja, ahogy Hannah-val viselkedett. Aggódik a lány biztonsága miatt, ezért megpróbálja meggyőzni a barátait, hogy segítsenek neki a szökevény felkutatásában. Hannah apja azonban továbbra is meggyőződéssel hiszi, hogy a lánya bűnös, és vakságában nem veszi észre, mennyire szenved a család minden tagja. Hannah úgy gondolja, régi élete helyrehozhatatlanul tönkrement, ezért új életcélt és megnyugvást keres nagynénje mellett, miközben egyre jobban elmélyül a barátsága egy Martin Palmer nevű fiatalemberrel. Az angol világban számtalan lehetőség vár a lányra, és Hannah egyre inkább úgy érzi, odatartozik. Vagy mégis a szívére hallgat, és visszamegy korábbi otthonába, az amish közösségbe, hogy szembenézzen a múltjával...?

A könyvet ezen a linken tudod megrendelni.

További izgalmas könyvekért, látogass el a Kossuth Kiadó oldalára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk