Anna és Diogo Masiello célja már régóta a hulladékmentes életmód. Az olaszországi Triesztből származó házaspár becslése szerint évente közel 14 ezer liter vizet takarít meg az újrafelhasználással - írja a Daily Mail.
A 28 éves Anna és férje, a 29 éves Diogo azzal segítik a hulladékmentes, hogy régi ruhákat cserélnek barátaikkal, szilárd sampont és tusfürdőt használnak, növényi alapú étrendet követnek, emellett kifejezetten ügyelnek vízfogyasztásukra.
A vízmegtakarítás érdekében a páros 2022 májusában felhagyott a wc papír használatával, helyette egy hordozható bidét választották.
„Nem volt nehéz lemondani a vécépapírról, meglepődnél, milyen könnyű nélkülözni. Nagyon sok embert összezavart a hordozható bidé fogalma. [...] Van egy palack, amit feltöltesz vízzel, egy kis zuhanyzószerű fejet csatlakoztatsz hozzá, és vízzel megmosakszol. Miután végeztél, egyszerűen megtörlöd a nemi szervedet egy törülközővel”
- mesélte Anna.
A pár állítja, hogy a wc papír elhagyásával - amelynek gyártásához hatalmas mennyiségű víz kell - és a szennyvíz újrafelhasználásával évente közel 14 ezer liter vizet spórolnak meg a Földnek.
A használt zuhanyzóvizet egy befőttesüvegben tárolják, amelyet megtisztítanak aktívszénnel ellátott szűrőn keresztül, és utána újra felhasználnak ivásra, főzésre és a növények öntözésére.
Ennek eredményeképpen az olasz környezetbarát pár vízszámlája mindössze 8,4 font (kb. 4 ezer forint) havonta.
A felesleges zuhanyzóvizet felfogják edényekbe, amely tisztítás után teljesen biztonságosan fogyasztható. Anna szerint 600 liter vizet takarítanak meg csak ezzel az eljárással. A nő emellett újrahasználható menstruációs eszközöket használ, ezzel is kímélve a környezetet:
„Amikor elkezdtem a hulladékmentes utazásomat, úgy éreztem, hogy a világ súlya nehezedik a vállamra, mivel mindent tökéletesen akartam csinálni. Hamarosan rájöttem, hogy nem lehet mindent tökéletesen csinálni, és ez egy teljesen személyes út, amit végig kell járni. Csak azt tesszük, amit tudunk, és ami nekünk megfelel”
- nyilatkozta Anna a hulladékmentes életről.
A házaspár hat havonta csak egyetlen fekete kukányi hulladékot termel. A mosógépükből származó szintetikus szálakat külön megmentik, amelyekből remélik, hogy egy nap párnát fognak készíteni.
„Azt ajánlom az embereknek, hogy kezdjék azzal, ami fontos számukra, legyen az akár az étkezési szokás vagy a pazarlás, és onnan induljanak tovább”
- tanácsolta a hulladékmentes-influenszer.
Anna és Diogo Masiello célja már régóta a hulladékmentes életmód. Az olaszországi Triesztből származó házaspár becslése szerint évente közel 14 ezer liter vizet takarít meg az újrafelhasználással - írja a Daily Mail.
A 28 éves Anna és férje, a 29 éves Diogo azzal segítik a hulladékmentes, hogy régi ruhákat cserélnek barátaikkal, szilárd sampont és tusfürdőt használnak, növényi alapú étrendet követnek, emellett kifejezetten ügyelnek vízfogyasztásukra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tökéletes márciusi ültetési sorrend: ezzel a listával hetekkel előzheted a szomszédokat
Íme egy háromlépcsős ütemterv a márciusi kerti munkákhoz. A pontos sorrend betartásával a hidegtűrő zöldségek már kora tavasszal bőséges termést hoznak.
A kerti szezon nem áprilisban kezdődik. Most dől el. A március első napjaiban a földbe kerülő magok hetekkel előbb hoznak termést, mint a későn ébredők veteménye.
A tét nagy: a korai, ropogós retek, a zsenge borsó és az első, élénkzöld salátalevelek sorsa a következő napok döntésein múlik. Aki most siet és a fagyos, vizes talajba vet, az a teljes tavaszi munkáját kockáztatja.
Aki viszont a naptár helyett a talajra figyel, és ismeri a helyes sorrendet, az behozhatatlan előnyre tesz szert. A kulcs a talaj hőmérséklete és a helyi fagyveszély pontos ismerete. A borsó már 4-5 Celsius-fokos talajban csírázásnak indul, a spenót akár 2-3 fokon is, de a paradicsom vagy a paprika számára a 15 fok alatti közeg végzetes lehet. Az egyik legnagyobb hiba, ha túl korán ültetünk.
A siker a helyes ütemezésen múlik, ami három, jól elkülöníthető szakaszra bontja a márciust.
Az első dekád, vagyis a hónap első tíz napja a hidegtűrő növényeké, feltéve, hogy a talaj már „munkára fogható”: morzsálódik, nem ragad a csizmára, és hőmérséklete stabilan 5-7 Celsius-fok felett van.
Ilyenkor kell elvetni a borsót 4-5 centiméter mélyre, a hónapos retket, a spenótot és a korai salátaféléket pedig sekélyebben, 1-2 centiméterre, valamint a póréhagyma magját és a dughagymát. A fűszerkertben a metélőhagyma, a koriander, a zsázsa és a turbolya vetésének jött el az ideje, akár balkonládába, akár szabadföldbe.
A virágoskertben a hidegtűrő egynyáriak, mint a körömvirág, a búzavirág vagy a nigella kaphatnak zöld utat. Mindeközben a benti, védett ablakpárkányon megkezdődik a melegigényes növények palántanevelése: a paradicsom, a paprika, a padlizsán és a zeller magjai most kerülnek a szaporítóládákba, hogy a májusi fagyok után megerősödve költözhessenek ki.
A hónap közepén, 11. és 20. között jön el a szakaszos vetés ideje.
A retekből, spenótból és salátából kéthetente földbe kerülő újabb adag biztosítja, hogy ne egyszerre ömöljön a nyakunkba a termés, hanem heteken át folyamatosan szedhessük a friss zöldségeket. Az enyhébb fekvésű kertekben megkezdődhet a korai burgonya ültetése is, de a fő szabály, hogy vizes, hideg talajba soha ne tegyük.
A fűszernövények sora a kaporral és a petrezselyemmel bővül. A virágoknál jöhet egy újabb kör a hidegtűrő egynyáriakból, míg a melegkedvelőket, mint a napraforgót vagy a pillangóvirágot, továbbra is érdemesebb bentről indítani palántaként.
A profik ilyenkor vetik a mángoldot is. „Ez az a növény, amelyik a legnagyobb hozamot adja egy négyzetméteren. Súlyban a mángold nyeri a versenyt” – mondta az Ideal Home-nak Sarah Raven kertész-író, kiemelve a növény rendkívüli termőképességét.
Március utolsó harmada, 21. és 31. között, a gyökérzöldségek fő vetési ideje. A sárgarépa és a pasztinák különösen rosszul tűri az átültetést, ezért a siker kulcsa a helybe vetés.
A sárgarépa és a pasztinák átültetve nagy eséllyel nem hoz használható gyökeret, ezért legjobb helyben vetni. Ez az időszak a burgonyaültetés főszezonja is a legtöbb hazai kertben.
A dughagymákat úgy kell elhelyezni, hogy a csúcsuk körülbelül 2,5 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. A virágoskertben ez az utolsó lehetőség a hidegtűrő egynyáriak márciusi vetésére, és ekkor van itt az ideje az évelő növények tőosztásának is, amivel megfiatalíthatjuk és szaporíthatjuk őket.
A kerti szezon nem áprilisban kezdődik. Most dől el. A március első napjaiban a földbe kerülő magok hetekkel előbb hoznak termést, mint a későn ébredők veteménye.
A tét nagy: a korai, ropogós retek, a zsenge borsó és az első, élénkzöld salátalevelek sorsa a következő napok döntésein múlik. Aki most siet és a fagyos, vizes talajba vet, az a teljes tavaszi munkáját kockáztatja.
Aki viszont a naptár helyett a talajra figyel, és ismeri a helyes sorrendet, az behozhatatlan előnyre tesz szert. A kulcs a talaj hőmérséklete és a helyi fagyveszély pontos ismerete. A borsó már 4-5 Celsius-fokos talajban csírázásnak indul, a spenót akár 2-3 fokon is, de a paradicsom vagy a paprika számára a 15 fok alatti közeg végzetes lehet. Az egyik legnagyobb hiba, ha túl korán ültetünk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szegedi panelból figyelte a fát, ami felforgatta az életét: most tízezrek követik a 26 éves kertészt, Mészáros Zsoltot
Mészáros Zsolt négyéves volt, amikor rabul ejtette egy fa mozgása. Most úgy érzi, az a küldetése, hogy az emberek élőlénytársként tekintentsenek a fákra.
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
A kertészkedéshez vezető úton nem egy személy, hanem egy fa indította el.
„Nem valaki indított el a kerthez vezető úton, hanem egy platánfa, amit csak A platánfának hívok, ami Szegeden, a Szilléri sugárút csendes udvarán helyezkedik el. Négyévesen fedeztem fel a panellakás kilencedik emeletéről, és rabul ejtett a mozgása a szélben, a hangja”
– emlékezett vissza Mészáros Zsolt, aki az első gyakorlati fortélyokat a nagyszüleitől leste el, amikor egy levágott fűzfaágat gyökereztettek ki és ültettek el.
Bár a kertészeket sokan idősebbnek képzelik, a fiatalember előnyének a nyitottságát tartja. „Nyitott vagyok, és többféle megoldást látok, és kétségtelen, hogy nem ragaszkodom feltétlenül a szokásokhoz” – mondta, majd hozzátette, hogy a tapasztalat terén az idősebb korosztály előnyben van.
„Komolyabb előnyöm nincs az idősebb kollégákkal szemben, hacsak az nem, hogy könnyebben fekszem a hóvirágok elé a videóhoz, mint ők.”
A februárban induló tavaszi szezon kapcsán elárulta, hogy hamarosan induló sorozatában olyan témákról lesz szó, mint a rózsa, a levendula és a málna metszése.
De a gyakori kérdéseket is megválaszolja, például azt, hogy hogy miért sárgulnak tavasszal az örökzöldek.
A kertészetben is léteznek vitás kérdések, ilyen például a téli ültetés.
„Ha lemegy az ásó, akkor nyugodtan ültethetünk, egy fának vagy más szabadban élő növénynek annál jobb, minél hamarabb kikerül a természetes helyére”
– vallja, bár elismeri, sokan a régi idők tapasztalataira hivatkozva ezt nem teszik meg.
Mészáros Zsolt küldetésének a szemléletformálást tartja, szeretné, ha az emberek élőlénytársként tekintenének a fákra.
„Nekem az a célom, hogy bemutassam a fákat, hogy élőlénytársként tekintsünk rájuk, vegyük észre titokzatos, csendes mindennapjaikat. Ha valaki velem nyitja ki az ajtót a természetre, azt hatalmas sikernek tartom.”
A kör pedig bezárult, amikor a gyerekkorát meghatározó fa sorsa a saját kertjében folytatódott. „Annak a platánfának a csemetéjét tavaly szenteste ültettem el a kertembe, így kijelenthetem, hogy a gyermeke nálunk lakik.”
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
Megindult a csendes invázió a magyar kertekben, egyetlen meztelencsiga után 150 utód maradhat
Az inváziós spanyol csupaszcsiga megkezdte tavaszi rajzását Magyarországon. A frissen kelt lárvák azonnali veszélyt jelentenek a zsenge palántákra, napok alatt letarolva az ágyásokat.
Miközben te aludtál, egy csendes, nyálkás hadsereg megkezdte tavaszi offenzíváját a kertedben. Most indul az a néhány kritikus hét, amikor a spanyol csupaszcsigák frissen kikelt, falánk lárvái napok alatt képesek eltüntetni a gondosan nevelt palántákat és a földből épp csak kibújó vetéseket.
A tét nem kicsi: egyetlen petecsomóban akár 150 tojás is lehet, a kelés pedig éppen most, a kora tavaszi enyhüléssel indul be tömegesen.
Ezért kell ma lépni, nem holnap.
A nyár végén és ősszel lerakott, áttelelt petékből éppen most kelnek ki az első, rendkívül éhes generációk. Ezek az apró, alig pár centis egyedek a legveszélyesebbek, mert a zsenge, sérülékeny csírákat és a frissen kiültetett palántákat célozzák, amelyeknek még nincs elegendő erejük egy ilyen támadás kivédésére. A tavaszi első hullám megelőzése nagyságrendekkel könnyebb, mint a nyárra kialakuló, robbanásszerű túlszaporodás kezelése.
Egyetlen kifejlett spanyol csupaszcsiga élete során akár 200–400 tojást is lerakhat, ami magyarázza a nedves, enyhe időjárás esetén tapasztalható populációrobbanásokat.
„Ha településeken nagyméretű, narancssárga vagy barna meztelencsigát találunk, nagy biztonsággal azonosíthatjuk idegenhonos spanyolként” – mondta a 24.hu-nak Turóci Ágnes, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A faj tudományos neve Arion vulgaris; a korábban tévesen használt Arion lusitanicus egy másik, Portugáliában őshonos fajt jelöl. Az 1985 körül Magyarországon először Sopronban észlelt inváziós faj mára országosan elterjedt, különösen a csapadékosabb Dunántúlon okozva súlyos károkat.
Az első és leghatékonyabb lépés a mechanikus gyűjtés. Esti szürkület után, zseblámpával felszerelkezve járjuk körbe a kertet, különös tekintettel a nedves, árnyékos részekre.
A hatékonyságot növelhetjük, ha előző este „pihenőhelyeket” – benedvesített deszkalapokat, nagyobb leveleket vagy textildarabokat – helyezünk ki, amelyek alá a csigák előszeretettel húzódnak.
Ezeket kora reggel már csak össze kell gyűjtenünk. A frissen kiültetett palánták esetében a fizikai védelem kulcsfontosságú az első egy-két hétben. A rézszalaggal vagy rézgyűrűvel körbevett ágyások vagy egyedi növények hatékony gátat képezhetnek, mivel a rézzel érintkezve a csigák enyhe elektrokémiai sokkot kapnak. Fontos, hogy a gyűrű teljesen zárt legyen, és a növény levelei ne képezzenek hidat a védelmi vonalon túlra.
Kiegészítő megoldásként a sörös csapdák is működhetnek, de ezeket ne az ágyás közepére, hanem a védendő terület szélére helyezzük,
hogy a befelé igyekvő állományt fogják meg. A csapdákat rendszeresen üríteni és újratölteni kell.
Tartsuk rendben a kertet: a magas fű, a gyomok és a felhalmozott növényi hulladék ideális búvó- és szaporodóhelyet biztosít számukra. A mulcsot és a nagyobb tereptárgyakat időnként mozgassuk át, és semmisítsük meg az alattuk talált fehéres, gyöngyszerű petecsomókat.
Számos népszerű házimódszer a gyakorlatban hatástalan vagy kifejezetten káros. A tojáshéj, a kávézacc vagy a fűrészpor nem képez megbízható akadályt. A legrosszabb ötlet a sóval való közvetlen szórás. „A só ‘iszonyúan kegyetlen’” – nyilatkozta a The Guardiannek dr. Andrew Salisbury, az RHS növényegészségügyi vezetője, hozzátéve, hogy a módszer nemcsak lassú és fájdalmas pusztulást okoz az állatnak, de a talaj szerkezetét és sótartalmát is károsítja, ártva ezzel a növényeknek.
Ha minden kötél szakad, és vegyszeres megoldáshoz kell nyúlni, a vas-foszfát alapú csigaölő szerek jelentenek környezetbarátabb alternatívát
a korábban széles körben használt, de a vadvilágra veszélyesebb metaldehiddel szemben, amelynek kültéri használatát sok helyen már be is tiltották.
Miközben te aludtál, egy csendes, nyálkás hadsereg megkezdte tavaszi offenzíváját a kertedben. Most indul az a néhány kritikus hét, amikor a spanyol csupaszcsigák frissen kikelt, falánk lárvái napok alatt képesek eltüntetni a gondosan nevelt palántákat és a földből épp csak kibújó vetéseket.
A tét nem kicsi: egyetlen petecsomóban akár 150 tojás is lehet, a kelés pedig éppen most, a kora tavaszi enyhüléssel indul be tömegesen.
Ezért kell ma lépni, nem holnap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Biztosan neked is feltűnt már, milyen szép fehérek a szállodai függönyök.
A titok nem az agresszív vegyszerezésben rejlik. A megfelelő szerek használata és a mosási protokoll miatt lesznek gyönyörűek.
A valódi megoldás az oxigénes fehérítő és az optikai fehérítő kombinációja. A legtöbb professzionális mosodában nátrium-perkarbonát alapú, úgynevezett oxigénes fehérítőt alkalmaznak.
Ez vízben oldódva aktív oxigént szabadít fel, amely kíméletesebben bontja le a szerves szennyeződéseket és a beszürkülést okozó lerakódásokat, miközben kevésbé károsítja a textilszálakat.
A másik az optikai fehérítő, ami valójában nem tisztít, hanem a fényt egyfajta trükkel visszaverve kékesebb árnyalatot ad a textilnek.
Az emberi szem a hidegebb tónust fehérebbnek érzékeli, így a függöny vakítóbbnak tűnik.
A profi mosási folyamat gyakran a függöny előáztatással kezdődik, amely során a textíliákból kioldódnak a porból és a légszennyezésből származó mikroszkopikus részecskék, amik a szürkés rétegért felelősek. A legtöbben azt hiszik, a több mosószer tisztább ruhát jelent, pedig pont az ellenkezőjét érik el: a textilszálakon megtapadó maradványok és a kemény vízben kicsapódó ásványi anyagok szürkés réteget képeznek.
Az oxigénes fehérítő önmagában 60 °C körül a leghatékonyabb, ezért ha alacsonyabb hőfokon mosunk, érdemes olyan terméket keresni, amely aktivátort, például TAED-et is tartalmaz, ez már 40 fokon is beindítja a fehérítő folyamatot.
Fontos tudni, hogy az optikai fehérítők pamuton és poliészteren működnek a legjobban.
Fehérjealapú szálakon, mint amilyen a gyapjú vagy a selyem, korlátozott a hatásuk, sőt, el is színezhetik az anyagot.
Otthoni körülmények között is reprodukálható a szállodai hatás, ha néhány alapelvet betartunk – írja a Femcafé.
Először is érdemes a függönyt mosás előtt alaposan kirázni, hogy a laza port eltávolítsuk. Ezután jöhet egy langyos vagy meleg vizes előáztatás oxigénes fehérítő hozzáadásával.
Mindig ellenőrizzük a textil címkéjét: a pamut és poliészter keverékek általában jól reagálnak a 40–60 °C közötti mosásra. Kerüljük a túl sok mosószert, és időnként iktassunk be egy extra öblítési ciklust is.
A szárításnál a természetes fény is segíthet, mivel a nap UV-sugárzása enyhe fehérítő hatással bír.
A környezettudatosság jegyében azért érdemes tudni, hogy az optikai fehérítők lassan bomlanak le a természetben, emiatt az EU ökocímkével ellátott termékei általában kerülik vagy korlátozzák a használatukat.
A tuti recept tehát: kirázás, előáztatás, hőfokhoz igazított fehérítő kiválasztása, pontos mosószer-adagolás, extra öblítés, és ha lehet, szárítás a napon.
Biztosan neked is feltűnt már, milyen szép fehérek a szállodai függönyök.
A titok nem az agresszív vegyszerezésben rejlik. A megfelelő szerek használata és a mosási protokoll miatt lesznek gyönyörűek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
