News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

WWF: A helyi kezdeményezések, a civilek fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit

A WWF a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére hívja fel a figyelmet a Föld napján.

Link másolása

hirdetés

A Föld napja 2022-ben krízisek közepén érkezett: a harmadik évébe forduló világjárvány, pusztító háború Ukrajnában, egy kiterjedt gazdasági válság közelgő réme, extrém téli aszály a Kárpát-medencében. A láthatóvá vált energiafüggőség, a nemzeti önellátás kritikus mértékű meggyengülése, az élelmiszerek drágulása és az időszakos ellátási problémák ma már nem elméleti kockázatok, hanem a mindennapi valóságunk részei. A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. 2022-ben a Föld napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére hívja fel a figyelmet.

A krízisek sokasodása a jövő egyik lehetséges forgatókönyve

A környezeti, gazdasági és társadalmi krízisek most is tapasztalható sokasodása és egymásba érése nem csupán egyszeri peches időszakot fémjeleznek, hanem sokféle fenntarthatósági probléma (klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, természeti erőforrások leromlása) kísérőjelenségei. Egy olyan lehetséges rossz forgatókönyv első fejezete, mely a ma ismert világunkat állandósult válságkezelésre és szükségállapotba kényszerítheti.

Ennek fényében különösen fontos, hogy milyen választ adunk a stresszhelyzetekben: a háború és a gazdasági válság árnyékában úri huncutságnak nevezve félrerakjuk a környezet- és klímavédelmet, vagy előremenekülünk a középtávon is már szükségszerű váltásokba. A helyben termelt és feldolgozott élelmiszer, a rövid ellátási láncok visszaépítése, a decentralizált megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság növelése, a mezőgazdaság természetes vízmegtartásra és talajkímélő módszerekre alapozott fejlesztése, a belvizek és árvizek természetes megtartása vagy a villámárvizek csökkentése és a szén-dioxid tárolása az örökerdők területének növelésével mind olyan intézkedések, amelyek nemcsak környezetvédelmi szempontból vannak hosszú ideje a tennivalók listáján, de a nemzeti ellenálló képességet és szuverenitást, valamint az élelmiszer-biztonságot is növelik.

A mostani kormányzati struktúrában nem mehet tovább

Jelenleg az agrárminiszter felel a természet- és környezetvédelemért, miközben meg kell felelnie a nagyüzemi mezőgazdasági termelők igényeinek, a fakitermelésben érdekelt erdészeti zrt.-knek, a peszticidforgalmazóknak és egy sor olyan ágazatnak is, amelyek jellemzően a környezetvédelmi előírások enyhítéséért szólalnak fel. Ennek az az abszurd következménye, hogy a hazánk természeti örökségének megőrzéséért felelős minisztérium az Európai Unióban a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedések bevezetése ellen lobbizik, és üdvözli, hogy a víz-, talaj- és beporzóvédelmet is szolgáló ökológiai fókuszterületek beszántása és a rovarölő szerek használata is engedélyezhető lesz.

"Az ökológiai fókuszterületekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspont szöges ellentétben áll hazánk környezeti érdekeivel, a mezőgazdaság természetes immunrendszerének erősítése helyett kifacsarjuk az utolsó cseppeket is a folyamatosan pusztuló talajokból"

- mondja Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

hirdetés
"A természetvédelem leértékelődésére számos más példát is tudunk hozni az elmúlt évtizedből, amik világosan mutatják, hogy a környezetügy begyűrése az agrártárca alá nem a várt érdemi integrációt eredményezte, hanem a környezet- és természetvédelem kormányzati súlyának végzetes csökkenését."

A közvélemény és az üzleti világ szereplői ambiciózusabbak

Miközben a politikai döntéshozók kihátrálnak a környezetvédelmi szerepvállalásból, a magyar társadalom tisztában van a környezet- és klímavédelem problémájának súlyosságával. A WWF Magyarország legújabb kutatása szerint a választók a mindenkori kormányzattól határozott és elkötelezett fellépést várnak el, miközben saját maguk is készen állnak a cselekvésre.

"A hazai fenntarthatósági programokon és akciókon végigtekintve azt látjuk, hogy a helyi kezdeményezések, a magánemberek személyes fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit"

- mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"A környezetpolitika, az évtizedes távlatokban átgondolt természetierőforrás-védelem, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenálló mezőgazdaság fejlesztésében annak ellenére nem történt érdemi előrelépés, hogy a társadalmi elvárások egyre hangosabbak és erősebbek"

- teszi hozzá.

A környezetvédelem kormányzati súlyát emelni kell

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bármilyen tárcába is integrálják a környezetügyet, az csak úgy lehetséges, ha más, nagy gazdasági erejű ágazatok mellé helyezik el. Mivel az egészséges környezet megőrzése és az éghajlatvédelem elsősorban társadalmi érdekeket szolgál - illetve, bár nem csekély a gazdasági haszna, de az csupán hosszú távon értelmezhető -, ezért a környezetügy mindaddig háttérben fog maradni a rövid távú érdekekkel, a nagy lobbierejű, de erőforrásigényes termelő ágazatokkal szemben, amíg a kormányzat ezt nem ellensúlyozza tudatosan.

"Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, ami ráadásul az erőforrás-felhasználás hatékonyságában is az utolsó helyeken áll az Európai Unióban. Az önellátó helyi gazdaságot erősítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó politika nemcsak a természet számára előnyös, de ellenállóbbá teszi hazánkat a társadalmi, gazdasági válságokkal szemben is"

- hívja fel a figyelmet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

"Egy önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium jelentheti a garanciáját annak, hogy ezek a szempontok a kormányzat minden döntésében megjelenjenek"

- jegyzi meg.

A három szervezet a Föld napján egy nyílt levelet is útjára indított, melyhez április végéig várják a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezetek csatlakozását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kihalhat az Antarktisz egyetlen őshonos rovara, ha tovább melegszik a bolygó
40 millió év alatt megtanulta, hogyan lehet túlélni a Föld legzordabb vidékén, de a klímaváltozás a kihalás szélére sodorhatja.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. július 03.


Link másolása

hirdetés

Egyetlen rovar él az Antarktiszon, egy árvaszúnyogfaj – írja a National Geographic. Néhány milliméteres, szárny nélküli szúnyogokról van szó, amelyek 40 millió év alatt kifejlesztettek egy technikát arra, hogyan élhetik túl a fagyos teleket.

Ezek a szúnyogok a nyári hat hónapban táplálkoznak algákkal és növényi részekkel. A tél beálltával viszont szándékosan elveszíti a testfolyadékai 70 százalékát, hogy a fagy pont alatt töltött időben ne károsodjanak a sejtjei a növekvő jégkristályok miatt.

Ebben az állapotban nem csinál semmit, nem mozog, nem eszik, csupán van.

Gondolhatnánk, hogy a melegebb idő nem jelent gondot nekik, de az évmilliók alatt kifejlesztett technikájuk a hideg telekre lett kitalálva. 1951-2000-es évek között évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, az Antarktiszon pedig a felmelegedés még jobban érinti a telet.

A melegebb időjárás pedig azt jelenti, hogy felgyorsul a rovarok anyagcseréje a hibernáció alatt, így hamarabb elfogynak az elraktározott energiáik, kevesebb példány éri meg a nyarat. Amelyek kihúzzák addig, kevesebb energiával vágnak neki a nyári hónapoknak, szaporodásra sem jut annyi erejük, így a következő generációkra is hatással van a felmelegedő tél.

hirdetés

A Functional Ecology nevű szaklapban írták le egy kutatás eredményeit, amely során megvizsgálták, hogy hogyan viselkednének az apró rovarok, ha melegebb lenne télen. Laboratóriumban helyeztek néhány példát -5 fokon (ez a hőmérséklet van a természetes telelőhelyükön is), valamint -3 és -1 fokon. A felébredő rovarok közül a -1 fokon telelők voltak a leglassabbak, energiahiánnyal küszködtek, kevesebb utódot nemzettek.

A kutatók megállapították, hogy a melegebb telek kevesebb utódot eredményeznek, így a faj szép lassan kihalhat.

Hozzátették, hogy a melegedés, a negatív hatása mellett, a rövidebb telek révén talán kicsit segítheti is majd az állatokat, mivel így többet tudnak táplálkozni az aktív időszakaikban, azonban az erősen kérdéses, hogy a két folyamat hatásaiban képes lehet-e kiegyenlíteni egymást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: