prcikk: Washington Post: egyetlen év alatt 14 ember halhatott meg a Tesla önvezető rendszere miatt Amerikában | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Washington Post: egyetlen év alatt 14 ember halhatott meg a Tesla önvezető rendszere miatt Amerikában

Ahogy a Tesla autói egyre gyakrabban feltűnnek az utakon, az önvezető rendszerre visszavezethető balesetek száma is meredeken nő. Az Egyesült Államokban már 736 karambolnál és 17 halálos áldozatnál tartanak.


Az elmúlt három évben 17 ember halt meg olyan közúti balesetekben, amelyekért a Tesla autók önvezető rendszere, az Autopilot, és annak egy továbbfejlesztett változata, a Full-Self Driving lehet a felelős - számolt be róla a Washington Post.

Az amerikai Közúti Biztonsági Hivatal májusi összesítése szerint 2019 óta összesen 736 ilyen ütközés történt az Egyesült Államokban. Egy évvel korábban még csak 272 esetről tudtak.

Ráadásul, még tavalyig csak 3 halálesetet hoztak összefüggésbe az önvezető rendszerrel, egyetlen év alatt 14 újabb potenciáis halálesetet regisztráltak.

Helyzet súlyosbodását a Washinton Post szerint mindenekelőtt az okozhatja, hogy egyre több ilyen jármű van forgalomban, de közlekedés-biztonságuk egyáltalán nem javult.

A lap egy márciusi Észak-Karolina állambeli esetet részletesen is bemutat. Tillman Mitchell, egy 17 éves diák épp egy iskolabuszról szállt le, amikor egy Tesla Model Y, amely feltételezhetően Autopilot üzemmódban volt, lassítás nélkül, 70 km/órás sebességgel elgázolta. Tillman szerencsére élve megúszta a brutális ütközést, de eltört a lába, több nyakcsigolyája, és lélegeztető gépre kellett tenni. Azóta is memóriazavarai vannak és nehezen jár. Nagynénje szerint esete is figyelmeztető jel: az emberek túlságosan bíznak a gépekben.

Elon Musk, a Tesla tulajdonosa továbbra is azt állítja, hogy Autopilot üzemmódban a kocsik biztonságosabbak, mint amikor emberek vezetnek, éppen ezért „erkölcsi kötelességének” tekinti a technológia terjesztését. A friss a baleseti adatok miatt azonban egyre többen aggódnak.

A 17 haláleset közül négyszer motoros volt az áldozat, egy alkalommal pedig egy mentőautóval ütközött az önvezető Tesla.

Szakértők szerint mindehhez hozzájárulhattak Musknak olyan, saját mérnökei által is vitatott döntései, mint például az, hogy kivetette a Teslákból a radarszenzorokat, és hogy a Tesla-tulajdonosok széles körben hozzájuthattak az Autopilothoz.

A Tesla 2014-ben hozta forgalomba az Autopilotot, amely számos önálló manőverre képes. Ezt most már a cég autóinak állandó tartozékaként kínálja: az Egyesült Államokban jelenleg 800 ezer Autopilottal felszerelt kocsi járja az utakat. A rendszer elsősorban országúti közlekedéshez alkalmas. Az NHTSA egyik volt biztonsági tanácsadója, Missy Cummings azonban úgy véli, hogy egyre többen használják városi közlekedésben és lakóterületeken is.

Közben már megjelent a kísérleti, teljes önállóságot biztosító Full Self-Driving mód is, amelyet az autósoknak külön kell megvásárolniuk.

Ez lehetővé teszi, hogy a Teslák maguktól eljussanak A pontból B pontba, követi az egyes utak forgalmi rendjét, az így felszerelt autók megállnak a stop-tábláknál és a lámpáknál, fordulnak, sávot váltanak és váratlan helyzetekre is reagálnak.

Ezzel együtt a Tesla arra szólítja fel a vezetőket, hogy folyamatosan figyeljék az utat, és avatkozzanak közbe, amennyiben szükséges.

A Full-Self Drivingot tavaly még alig 12 ezren használták, egy év alatt viszont közel 400 ezer újabb autós vette meg.

Az nem derült ki, hogy a fatális baleseteknél konkrétan melyik rendszert használták, mert a Tesla azt kérte az NHTSA-től, hogy ilyen információt ne tegyenek közzé. Februárban mindazonáltal a cég több mint 360 ezer Full Self-Drivinggal felszerelt kocsi visszahívását rendelte el, mivel úgy tűnt, hogy a rendszert működtető szoftver engedetlenségre ösztönözte az autókat a közlekedési lámpáknál, a stop-tábláknál, és figyelmen kívül hagyhatta a sebességkorlátozásokat is.

Azóta a cég már arról számolt be, hogy a szoftvert frissítették, hogy biztonságosabb legyen, és lépések történtek a radarszenzorok visszaállítására is.

Az NHTSA számos vizsgálatot indított a Tesla baleseteivel kapcsolatban, hogy kiszűrje a szoftverhibákat. Az egyik oka a „fantomfékezés” volt, amikor a jármű minden valódi ok nélkül hirtelen lelassított. Tavaly például egy Tesla S Modell hirtelen fékezett a San Franciscó-i öböl hídján, melynek következében nyolc autó rohant egymásba, és kilencen megsérültek, köztük egy két éves kisgyerek.

Veszélyt jelenthetnek a Teslák a motorosokra is. Ugyancsak tavaly történt, hogy Salt Lake City közelében egy nagy forgalmú országúton egy Harley Davidsonost éjjel 1 órakor hátulról öklelt fel egy önjáró kocsi. A motoros a helyszínen meghalt. Mint a vizsgálat kiderítette, a kocsi vezetője nem is látta őt.

Az iskolabuszról leszálló elgázolt fiú eseténél arra is fény derült, hogy az Autopilot megtéveszthető: az autó sofőrje olyan súlyokat rakott a kormánykerékre, amelyek miatt az önműködő rendszer azt hitte, hogy a kormányon tartja a kezét.

A közlekedési hivatal szóvivője hangsúlyozta: a baleseti jelentések nem jelentik azt, hogy megkérdőjelezik a technológia létjogosultságát, de emlékeztetett arra, hogy minden automata segítő rendszerhez elengedhetetlen az ember ellenőrzése.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a törvények szerint mindig az ember felelős járműve működéséért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: