Vízválasztóhoz érkezett a technológia fejlődése a Google volt vezérigazgatója szerint
Minél tovább fejlődik a mesterséges intelligencia, annál ellentmondásosabb a fogadtatása, és mindeddig nem sikerült eloszlatni azokat a félelmeket, mely szerint egy napon hatalma túlnőhet az embereken. Egyfelől már ma is százmilliók életét könnyíti meg a mindennapokban, nem is szólva az orvostudományban betöltött, egyre gyakrabban életmentő szerepéről, másfelől viszont képes továbbéltetni nemcsak az emberi tudást, hanem rossz tulajdonságainkat is - az előítéletekről a hatalomvágyig.
Eric Schmidt, aki közel 20 éven át volt a Google vezére, az Atlantic-nak adott interjúban kijelentette: a modern technológia vízválasztó vonalhoz érkezett.
Schmidt három évvel ezelőtt Henry Kissinger volt külügyminiszterrel és Daniel Huttenlocherrel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) dékánjával közösen ugyanitt publikáltak egy cikket a mesterséges intelligencia közelgő robbanásáról, és ugyancsak ők a szerzői a The Age of AI and Our Human Future (Az AI kora és emberi jövőnk) címmel novemberben megjelenő könyvnek.
Az interjúban Schmidt kijelentette: az emberi civilizáció új korszakának a küszöbén állunk. Korunkat a reneszánszhoz hasonlította, amikor emberi ész fogalmát leválasztottuk az isteni teremtéstől. Szerinte most egy másfajta intelligencia érkezett meg, amely ugyan nem élő emberé, de hasonlít az emberekére.
Emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a közösségi média ilyen befolyásos lesz, képes lesz hatni az egyes emberek megítélésére, a politikai választások eredményére. Rengeteg olyan ember kapott általa hangot, akiknek erre korábban nem volt lehetősége, köztük persze olyanok is, akiknek a megszólalása nem hiányzott.
Eric Schmidt szerint éppen ezért lenne fontos előrelátni, mi történik akkor, amikor a mesterség intelligencia az élet minden területén megjelenik. Milyen kapcsolat alakulhat ki például az emberek és mesterséges intelligenciák között? Lehet, hogy erősebb, mint az emberek közti barátság? Erre egyelőre nincs válasz.
Schmidt egy AI-vel ellátott játékmackóval példálózott, amely együtt „nő fel” egy kisgyerekkel. „Lehet a legjobb barátja, a legjobb tanítója. De mi van, ha egy rossz ember személyiségét táplálták bele, vagy mondjuk rasszistának programozták? Ki kell dolgoznunk a szabályokat, mert ezek a rendszerek naponta kapcsolatba lépnek majd az emberekkel, és óriási hatásuk lesz a mindennapi életükre” - mondta.
Eric Schmidt, aki elnöke volt a mesterséges intelligenciákkal foglalkozó amerikai nemzetbiztonsági bizottságnak, felhívja a figyelmet az autonóm fegyverek veszélyeire is, mert az általuk használt információs rendszerek ma még tökéletlenek. És bár dinamikusan fejlődnek, nem kizárhatók a váratlan döntéseik, amelyek lehetnek jók, de rosszak is. Tehát nem lehet előre tudni, hogy ha egy életveszélyes döntést hoz a számítógép, valóban helyes-e az a döntés, holott ilyen helyzetben nem tévedhet.
A volt Google-vezér Stanley Kubrick világhírű szatíráját, a Dr. Strangelove-ot idézte fel az Atlanticnak, amelyben egy atomtámadás puszta fenyegetésére rögtön megindul az ellencsapás, holott, ha embereken múlik a döntés, kicsi az esély arra, hogy valóban megnyomják azt a bizonyos gombot.
A szoftverek fejlődése ugyanis megállíthatatlan – egyre csökken ezen téren a távolság az Egyesült Államok és Kína között is, - ezért új eszközt kell kitalálni ahhoz, hogy például célzott támadásokra alkalmas drónok ne kerülhessenek terroristák kezébe.
A mesterséges intelligenciák hasznáról és veszélyeiről szólva Schmidt úgy vélte, hogy nagyon jó, amikor a mesterséges intelligencia személyre szabva segíti online kereséseinket, de az már nem, amikor az emberi viselkedésre és gyengeségeinkre alapozva terjeszt hamis információkat.
„Mindannyian online vagyunk. Ezek a rendszerek mind megtanulják, hogy mi érdekel minket, és ezáltal képesek bennünket manipulálni” – szögezi le Schmidt, és bevallja, hogy amikor a Google élén állt, akkor az Egyesült Államokban az volt az uralkodó nézet, hogy a hamis információ ellenszere a még több információ. Ezért határozottan ellenezték a tartalomtörlést, még akkor is, ha az ártalmasnak tűnt, és ezért sok bírálatot kaptak más országoktól.
Mára azonban megváltozott a helyzet. Számára különösen érdekes volt, hogy a coviddal kapcsolatos álhírekkel törlésében milyen határozottságot mutatott a Facebook és a Twitter, amelyek korábban ellenálltak mindenféle szűrésnek, és most már a YouTube is, amelyet éppen az ő vezetése idején, 2006-ban vásárolt meg a Google.
Schmidt úgy gondolja, a dezinformációt nem tiltással lehet megállítani, hanem úgy, ha sikerül megállapítani az információ eredetét, azt, hogy miként került a rendszerbe, és ki módosította. Erre azért is szükség lenne, mert az emberek nehezen birkóznak meg a gyors változásokkal, és az információ-áradatot is nehezen kezelik.
Amit viszont Schmidt mindenképpen a mesterséges intelligencia előnyének tekint, az a tudományos alkalmazása, például az egyes témakörökben megjelent publikációk elolvasásában és összegzésében, amelyre a hatalmas mennyiség miatt egy ember agya képtelen lenne, és ez nagy mértékben felgyorsíthatja a kutató munkát.
Schmidték könyvükben megemlítik az AlphaGo-t, amely legyőzte a világ legjobb, koreai és kínai versenyzőit, és olyan lépéseket talált ki, amilyeneket 2500 év alatt nem láttak. A Halicin nevű gyógyszer esetében a számítógép 100 millió összetevőt vizsgált meg egy új, széles körben alkalmazható antibiotikumhoz, és most már a tesztelésnél tartanak. De univerzális modellként tekintenek a GPT-3 technológiára is.
„Reméljük, hogy az emberek ezt a teret arra használják fel, amiben a legjobbak: a kreativitásra, erkölcsi érzékünk, szellemességük érvényre juttatásában” – mondta végezetül Eric Schmidt.
