News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Visszatérhetnek a rovarok a legelőkre, ha sikerrel jár egy új magyar kutatás

Magyar kutatók 2,5 millió eurót nyertek a környezetkímélőbb legeltetés kutatására.

Link másolása

hirdetés

Magyar ökológusok 900 millió forintnyi támogatást nyertek az Európai Unió LIFE-Nature programjától. A jelenlegi állattartás számára nélkülözhetetlenek az ivermektin-tartalmú parazitaellenes, féreghajtó hatású szerek, azonban a gyógyszer súlyosan károsítja a legelők rovarfaunáját. A szakemberek terepi kísérletekkel a jövőben azt próbálják elérni, hogy a legelés közben keletkező trágyában már ne legyen megtalálható a féreghajtószer. Az ökológusok a kutatási projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park Miklapuszta tájegységének legelőin fognak dolgozni.

A rovarpopulációk fogyatkozása egész Európában nagy probléma, ami főleg az ember által a természetbe juttatott méreganyagoknak köszönhető. A mostani gyakorlat szerint az állatok közvetlenül a legelőre hajtás előtt kapják meg a féreghajtót, ami kifejezetten hátrányos egyes rovarfajok számára.

"Ennek az az oka, hogy a gazdáknak fontos, hogy az állatok tisztán kerüljenek ki a legelőre és, hogy a paraziták ellen védettséget nyújtson a féreghajtó. Régebben a fürdetést használták a gazdák féreghajtásra, ami azt jelentette, hogy egy élősködők elleni oldatban megfürdették az állatokat egyesével. Ma már egyszerűen csak kapnak egy injekciót az állatok, ami sokkal könnyebben kivitelezhető, viszont káros lehet a környezetre" - mondja Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos tanácsadója.

Az ivermektin családot 1983-ban fedezték fel, amiért a kutatók Nobel-díjat kaptak. A gyógyszer forradalmasította az állattenyésztést, mivel a szer nemcsak a külső, hanem a belső élősködők ellen is nagyon hatékony. Az ivermektin lassan bomlik le, körülbelül 35-40 napig megmarad az állatokban, tehát a trágyában is folyamatosan ott van ez idő alatt. A szer Magyarországra a kilencvenes évek elején került.

"Azt, hogy a legelők ízeltlábúira káros, már a kilencvenes évek végétől tudjuk. Számos kísérlet bizonyította, hogy az ivermektinnel kezelt állatok legelőin a rovarfauna nem tud tartósan fennmaradni. A gyógyszer a felnőtt egyedeket nem károsítja, viszont a trágyába rakott petéket és lárvákat elpusztítja. Ez azt jelenti, hogy nemcsak fogyatkoznak az állományok, hanem idővel egyszerűen eltűnnek a területről."

A trágyához kötődő rovarközösség nélkülözhetetlen szerepet játszik annak lebontásában. Hazánkban körülbelül 70-80 faj vesz részt a folyamatban és biztosítja, hogy az összetevők visszakerüljenek a talajba. Amikor a körforgás megbomlik, akkor a fűhozam is károsul, hiszen a trágya jelentős részt foglal el a legelő területéből és a tápanyagok nem kerülnek vissza a talajba.

"Érdekes példa erre Ausztrália, ahonnan hiányoznak a ganajtúrók, ezért több fajjal is kísérleteztek e téren. Mára már jól működik náluk a lebontási funkció, mert sikerrel jártak, be tudtak telepíteni egyes ganajtúró fajokat. De beszéltem olyan birkatenyésztővel is hazánkban, aki nem használ parazitairtó szereket, mert a birkái nem érintkeznek más nyájakkal. Az ő legelőjén egész jó rovarközösség van" - mondja Lengyel Szabolcs.

hirdetés
A kutatók januártól 800 hektáros területen fogják keresni arra a kérdésre a választ, hogy lehetséges-e olyan rendszert kidolgozni az állattartók számára, amellyel mind az állatok egészsége, mind a legelő természetes rovarközösségei védve vannak.

"A mostani terepi kísérlet keretein belül ki tudjuk próbálni, hogy milyen ivermektin nélkül legeltetni, vagy ivermektineket minimalizáló módon legeltetni. Lesznek olyan nyájak, amelyek ivermektin-mentesen lesznek legeltetve, és lesznek olyanok is, amelyek ivermektinnel lesznek kezelve, de az eddigi gyakorlattól eltérő módon. A mostani gyakorlat szerint az állatok tavasszal, a legelőre hajtás előtt kapják meg a féreghajtó kezelést, de a mi projektünkben már korábban, február-március környékén meg fogják kapni. Így április végére kiürül a szervezetükből a féreghajtó gyógyszer."

A kísérletet hat éven át szikes gyepterületeken végzik majd, ahol főleg magyar merinó juhokat vizsgálnak majd.

"Kétszáz birkával indulunk 2022-ben. Minden évben újabb 200 anyajuhval bővítjük majd a legelő állományt és így a területet. Azt szeretnénk bizonyítani, hogy az ivermektineket minimalizáló kezelés kivitelezhető oly módon, hogy az a gazdáknak is megérje" - mondja Lengyel Szabolcs.

A projekt költségvetése kiegészül az Agrárminisztérium 15%-os társfinanszírozásával, valamint a partnerintézmények (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Debreceni Egyetem és Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány) 10%-os önrészével, így mindösszesen 3,4 millió euró áll majd a projekt rendelkezésére.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kuvait, a földi pokol - A világ legmelegebb városában múlt héten 50 fokot mértek
A város átlaghőmérséklete júniustól augusztusig 44 fok, amely főként a vendégmunkásokat kínozza.

Link másolása

hirdetés

Az olajban gazdag Kuvaitváros a világ melegebb helye, tavaly a melegrekord az 52 fokot is megdöntötte. Idén a legmelegebb múlt csütörtökön volt, amikor 50 fokot mutattak a hőmérők - írja a Mirror.

Az időjárás ebben az időszakban szinte halálossá válik, mivel 10 fokkal az egészséges testhőmérséklet főlé szökik a meleg, amely már félúton van a forráspont felé.

A szegényebb rétegek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, hiszen a tehetősek mind bent maradnak és a légkondicionáló alatt hűsölnek. A perzselő éghajlaton a városon átáramló forró levegő veszélyes és potenciálisan halálos is lehet.

A napi átlaghőmérséklet júniustól augusztusig 44 Celsius-fok körül alakul, ezért nem meglepő, hogy a helyiek kerülik a tűző nyári napsütést.

A helyiek ilyenkor legfeljebb a bevásárlóközpontig merészkednek el. A kuvaitiak könnyen elkerülik a hőséget, a világ ötödik leggazdagabb városaként

„Az utcákon kint gyakorlatilag nincs árnyék, mintha a kültér nem is létezne”

- mondta egy kuvaiti építész.

hirdetés

A város gazdasági központ, ahová Délkelet-Ázsiából érkeznek bevándorlók, hogy megélhetést keressenek. Egyedül őket látni az utcákon, ahogyan esernyők alá bújnak a napsugarak elől, vagy izzadnak a tömegközlekedési eszközökön. Kuvait 1,3 millió lakosa többnyire fényűző életmódot folytat. A gazdag rétegeket a hárommillió külföldi munkavállalóból álló szolgáltatóipar támogatja, akiknek gyakran csak alamizsnát fizetnek.

Az extrém hőmérséklet azonban nemcsak Kuvaitvárosban probléma. Az iráni Ahvazban a hőmérő higanyszála már a kínzó 50 Celsius-fokot is elérte, és a légszennyezés tovább növeli a város 1,5 millió lakosának szenvedését. A WHO szerint itt a világon a legszennyezettebb a levegő a gyárakból származó füst és a porviharok nyomasztó szmogja miatt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: