hirdetés

JÖVŐ

„Világmegváltó ereje van a kendernek” – a magyar ipari kender múltja, jelene és jövője

A kender reneszánszáról és a magyar ipari kender történetéről Vincze János kenderpropagandista, a Zengető fesztivál egyik szervezője mesél.
Gubán Mária - szmo.hu
2021. február 18.

hirdetés

Harry J. Aslinger, egy amerikai republikánus politikus 1937-ben cikket írt a marihuána-fogyasztás gyilkos hatásairól. Misszióját nagyon komolyan vette - 1957-ben addig verte az asztalt az ENSZ-nél, hogy öt év múlva már a világ majdnem minden országában illegálissá vált a kannabisz. Ezzel természetesen csak tovább növelte a növényt övező érdeklődést. Aminek a fókusza ezáltal teljesen áthelyeződött a marihuána pszichoaktív tulajdonságaira.

A kender így nem haszonnövény, hanem a fű, amitől betépsz, és egyenesen a heroin karjaiba lök (a közhiedelem szerint). Pedig ez korántsem a legjelentősebb oldala.

Vincze János kapcsolata a kenderrel már öt éve tart. A Zengető fesztivál egyik szervezőjeként került közelebb a haszonnövényhez, és azóta „kenderpropagandistaként” egyik fő célja, hogy ledöntse a sok igazságtalan tabut, ami a kannabiszt övezi. Jövőbeni aranykalászos gazdaként azon dolgozik, hogy kapudrog helyett lehetőségeket lássunk az igazságtalanul démonizált növényben. Ő mesélt arról, mit is tud valójában a kender.

„Az ipari kender minden része, a tetejétől az aljáig felhasználható. A magok étkezési célra, a virágzat a gyógyászatban, a leveleket teaként, a szár rostjából építkezéshez használható pozdorja készül, a háncsból pedig textília vagy papír” - meséli Vincze János. És senkit ne zavarjon össze az ipari kender megnevezés. Ugyanarról a növényről beszélünk. Ez a kender is ahhoz a Cannabis Sativa, Cannabis Indica vagy Cannabis Rudealis törzshöz tartozik, amit fű néven – itthon egyelőre illegálisan – szerezhet be az ember. A különbség köztük a THC tartalomban rejlik, annak a hatóanyagnak a mennyiségében, ami fogyasztást követően a megváltozott tudatállapotért felelős.

„A mai napig úgy szólnak néha a híradások, hogy 1500 tő kendert foglaltak le valakinél.” Vincze János – többek között – a fogalmak helytelen használata ellen küzd a Zengetővel együtt. „A Zengető egy közösségteremtő, összeművészeti programsorozat, ami nem csak nyáron, fesztiválként valósul meg” -fejti ki. „Elsődleges célja az oktatás. A különböző művészeti ágakon keresztül szeretnénk bemutatni a kenderben rejlő sokoldalú lehetőséget.”

A kender összemosása a kábítószerekkel ugyanis nem pontos, és még felelőtlen is. Egy egész növény egyetlen hatóanyaggá redukálásával önmagunkat és a társadalmat fosztjuk meg annak számos előnyétől.

CBD HYPE

hirdetés

A kendermarketing egyik húzó ereje a CBD-őrület. A kannabidiol a kender egyik nem pszichoaktív összetevője. Az ezt tartalmazó olaj olyan étrendkiegészítő, ami állítólag rengeteg betegség tünetét enyhíti – vérnyomás-, gyulladáscsökkentő hatása van, de egy sor más problémára is pozitív hatással lehet.

„Kicsit erőltetettnek érzem a felhajtást. Már automatákból is lehet külföldön CBD-olajat venni. Nem hiszem, hogy gyógyír lenne mindenre és mindenkinek” - foglalja össze Vincze János azt a jelenséget, ami fizetett hirdetések formájában sokunknál megjelenhetett már a különféle közösségi platformokon. Ezek a tartalmak gyakran azt sugallják, hogy a CBD-olaj egyszerűen mindenre jó. „Ez nem egy varázsnövény, ami egy csapásra megoldja az összes problémád” - folytatja. „Orvosokkal egyeztetve kell használni. Sajnos sok a nyerészkedő, ráment egy olyan kör, akik minél több pénzt akarnak szerezni rajta. A kender nem erről szól.”

Ezért fontosnak tartja azt is, hogy változatosabb spektrumban jelenjenek meg kendertermékek a piacon, mert a gyógyászat mellett életünk sokkal több területén hasznosítható ez a növény.

Ezerarcú kender

„A kenderszár külső része a háncs - ebből régen kötelet, vitorlát és egyéb erős textíliákat készítettek” - mondja Vincze. „Magas cellulóz- és rosttartalma van, így papírgyártáshoz is ideális.”

A kender szerepe az építőiparban is jelentős lehetne. „Áztatással, a víz hatására a háncsrész elválik a belső fás résztől, ami üreges, és ha kiszárad, nagyon könnyen törik. Ha ezeket összedarálják, mésszel és vízzel összekeverik, lehet belőle téglát önteni, vagy vert falat készíteni. A mész hatására folyamatosan szilárdul az évek folyamán. Tűzvizsgálati eredmények szerint akár órákig lehet égetni, mégsem gyullad meg. Nagyon jól tartja a hőt, lélegzik és antibakteriális hatása van.”

De akkor miért szorul mégis háttérbe?

Az egyik ok a kőolaijipar berobbanása lehet. A kenderből előállított biokompozit ugyanis nagy riválisa a műanyagnak – kevesebb profittal, és még kevesebb környezeti teherrel.

„Van is Magyarországon egy ilyen kezdeményezés, aminek a keretei között kukorica PLA-ból és kenderből készítenek lebomló, műanyaghelyettesítő termékeket” - meséli Vincze János. „A műanyagipar, a papíripar vagy az autógyártás beindulásának következtében bizonyos érdekek háttérbe szorították a kendertermesztést.”

Kenderzsupp, kenderszakállú ember és a kendermagos tyúkok

„Mindig mondják nekem, hogy Magyarországnak semmi köze a kenderhez! Dehogynem, rengeteg gyerekkori mondókánk szól róla!”

Hogy ezt bebizonyítsa – mármint nem a mondókák igazságtartalmát -, Vincze János kutatásba kezdett. Kendertermesztéssel foglalkozó mezőgazdászokat kérdezett. 35 személyen alapuló kutatása reprezentatívnak tekinthető, figyelembe véve a kenderrel foglalkozó gazdák számát.

„Magyarország tökéletes a kendertermesztéshez. A Trianoni békeszerződés előtt 80 ezer hektárt használtak erre. Voltak kenderkutatóintézetek, kendergyárak, feldolgozóüzemek – rengeteg ember megélhetése függött ezektől.”

Ma a kenderföldek területe hazánkban 850-950 hektár körül van. Ennek az egyik oka az, hogy bár a kender igénytelen, de „nyűgös” – ahogy Vincze János fogalmaz. „Nagyon sok elő- és utómunkálatot kíván. Nehezen lehet az egész folyamatot gépesíteni.” A kendernek emberekre van szüksége, és sokra. Ez anno a „téeszek” idején még jól működött. „Manapság már nem sokan akarnak mezőgazdasággal foglalkozni. Egyre inkább haladunk az egyszemélyes, gépesített gazdaságok felé.”

A kender - közösség

Vincze János, hiteles ipari kenderpropagandistaként a saját életének szinte minden területén használja a növényt. „A lehető legtöbb dolgom ipari kenderből készült – a zoknim, a pólóm. Most fogunk megházasodni a menyasszonyommal, és a gyűrűnk is kenderből lesz. De a konyhában is gyakran alapanyagként szolgál a hántolt kendermag, kendermagliszt és az olaj" meséli. Művészeti workshopján, a Metszegetőn is kenderpapírra nyomtatják a linóleummetszeteket.

Ahogy a kendernek sok emberre van szüksége, úgy nekünk, embereknek is sok kenderre lenne szükségünk.

„Az életünkben egyre fontosabb az, hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, és mennyire tudjuk fenntarthatóan élni az életünket” - mondja Vincze. „A kender sokkal több széndioxidot köt meg, mint a fák.” És valóban. Míg egy erdőnek évtizedek kellenek ahhoz, hogy készen álljanak a levegő tisztítására, a kender szinte ültetése napjától felveszi a levegő széndioxidját.

„A kender elősegíti az egyensúly megteremtését, ellensúlyozza a károkat, amit eddig a környezetnek okoztunk.” Teszi hozzá.

A Vincze Jánosról készült fényképet Mándoki Ádám, a kenderfonal fotókat Szvoboda Péter, a fesztiválképet Pelczéder Tamás készítette.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Alkalmazkodni képes, önállóan gondolkodó, problémamegoldó fiataloké a jövő!

Frankó-Csuba Dea jövőkutató egy olyan projekt háziasszonya, amely igyekszik tudatosan felkészíteni a fiatalokat a jövőre - például a klímaváltozás kihívásaira.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 09.

hirdetés

Gyakran halljuk, hogy a 2000 után születettek nemigen bíznak az idősebb generációkban, ami a jövőt illeti. Egyre több tizenéves hallatja a hangját, másképpen képzelik el felnőtt életüket, mint ahogyan ezt nekik örökül hagynák. Ebben segít a TEDx Future Design powered by MVM programja, amelynek háziasszonyával, Frankó-Csuba Dea jövőkutatóval, innovációs coach-csal beszélgettünk.

– Hogyan indult el ez a program és hol tartanak jelenleg?

– Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan készítsük fel a fiatalokat a jövőre. Sokat lehet hallani arról, hogy a világ nagyon megváltozik, és a mai iskolás gyerekek olyan szakmákban fognak dolgozni, amelyek még nem is léteznek. Nagyon nehéz előre felbecsülni, hogy mik lesznek a jövő szakmái, ezért az iskoláknak, az oktatóknak, a szülőknek óriási nagy kérdés, hogy egyáltalán mire készítsék fel a gyerekeiket. Jövőkutatóként, innovációs coach-ként nagyjából ilyen témák körül dolgozom a legkülönbözőbb cégekkel. Abban próbálok segíteni nekik, hogy el tudják képzelni az 5-10 év múlva esedékes piacukat az akkori technológiai környezetben, és ebben sikeresek tudjanak lenni. Ezt a fajta gondolkodást igyekeztünk lefordítani a gyerekek nyelvére a Future Design powered by MVM keretében.

Egy négyhónapos programot állítottunk össze nekik, amiben nem a konkrét válaszokat kapják meg a jövő kérdéseire, hanem megtanulják, hogy bármi is lesz a jövőben az elvárás velük szemben, arra tudjanak rugalmasan reagálni és releváns szakmai válaszokat adni.

Célunk, hogy alkalmazkodni, önállóan gondolkodni és problémát megoldani képes fiatalok kerüljenek ki a programunkból.

hirdetés

A visszaszámlálás elkezdődött, nincs már több időnk!

Ha most nem cselekszünk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Erre próbálja meg felhívni a figyelmet a TED által létrehozott globális kezdeményezés, a Countdown, melynek célja a klímavédelmi törekvések és megoldási lehetőségek bemutatása, szorgalmazása, támogató összekapcsolása és a cselekvésre való ösztönzés.

A TEDxDanubia Countdown részprogramjai most is futnak, a népszerű konferencia tervezett időpontja 2021. szeptember 23.

A nagy ismertségnek örvendő TEDxDanubia Countdown konferencia ereje nagyban múlik a személyes jelenléten, ezért a jelenlegi tervek szerint az esemény nem kerül online platformokra.

Hogy biztosan kapjatok értesítést a konferencia pontos időpontjáról, kövessétek a TEDxDanubia weboldalát és Facebook oldalát!

A program két közösségépítő és jövőtervező programrésze jelenleg is zajlik az online térben. Az Action Circles programhoz ITT lehet csatlakozni:

A klíma nem várhat!

A hazai megvalósítás fő támogatója és szakmai partnere a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, kiemelt partnere az E.ON Hungária Csoport és az MVM Zrt.

– A tematika a fenntartható világ körül forog.

– Egy teljes átalakuláshoz nem elég négy hónap, de mindenképpen nagyon izgalmas dolgokba kapnak betekintést. A programban négy nagy probléma-területeket veszünk elő, amelyek az egész emberiséget, a magyar lakosságot, vagy akár őket magukat a következő évtizedekben érinteni fogják. Az a feladatuk, hogy ezeket a problémákat oldják meg a tőlünk kapott jövőbe mutató gondolkodással és módszertannal.

Az egyik téma a városi közlekedés problémaköre. Az urbanizáció trendje töretlen, az emberek egyre nagyobb tömegekben költöznek a városokba, mert a munka odavonzza őket. A második az energiatudatos otthon, az energiafelhasználásunk átalakítása. Ez azért nagyon fontos, mert exponenciális tempóban nő a lakossági és az ipari energiafogyasztás egyaránt. Egyre több eszközt kapcsolunk be az energia-ellátásba és a jelenlegi hálózatok nem tudják lekövetni azt a robbanást, ami az elektromos autókkal és mindenféle kütyüjeinkkel jelentkezik. A harmadik hulladékgazdálkodás. Ezt a tematikát „gazdag szemétdombnak” neveztük el. Nagyon sok olyan dolgot dobunk kukába, ami nem szemét, csak hulladék, vagy még az sem, csak meguntuk, jobbat, szebbet szeretnénk. Ezzel termelünk hihetetlen mennyiségű szemetet, nem feltétlenül indokolt módon.

A negyedik az élelmiszer-pazarlás. Ma az emberiség annyi élelmiszert dob ki, amiből a Föld összes éhezőjét meg lehetne etetni. Magyarországon is jelentős számadatok bizonyítják ezt a pazarlást, miközben nagyon sok gyerek nem jut megfelelő táplálékhoz.

E témák megoldására a fiatalok csapatokat alkotnak, mindegyiknek van egy mentora – ez lehet tanár vagy szülő, bárki, aki a menedzselésüket vállalta – és a választott témát viszik végig négy hónapon keresztül. Minden hónapban új ihletet, új készséget adunk a kezükbe, hogy haladjanak a probléma megértésétől az újfajta megközelítésű eredeti megoldások felé. Ők maguk mondják meg, hogy milyen jövőt szeretnének.

A fiatalok körében új betegség jelent meg az elmúlt néhány évben, klíma szorongásnak hívják. Rengeteg fiatal szorong attól, hogy nem fenntartható életet élünk, hogy a globális felmelegedéstől 50 év múlva élhetetlenné válhat ez a bolygó.

Szeretnénk eszközöket adni a kezünkbe, hogy végiggondolják ebben az új jövőkeretben, hogyan csinálnák másképpen a dolgokat ma annak érdekében, hogy biztosítsák a jövőjüket. Másrészt pedig szeretnék egy kicsit a fenntarthatóságról együtt gondolkodni ezzel a korosztállyal, akiket valóban érinteni fog az, hogy a mai döntéseink mennyire támogatják egy hosszú távú élhetőbb világ kialakítását. A végeredmények egy-egy kis videó formájában jutnak el hozzánk, amelyet egy zsűripanel fog elbírálni. Ha lesznek igazán eredeti ötletek, elgondolkodtató friss megoldások, akkor a májusi TedX konferencián szeretnénk is ezeket bemutatni.

– A program mind a négy témája valahol a túlfogyasztás problémájához kapcsolódik, amely a fenntarthatóságnak, jövőnk zálogának egyik fő akadálya. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a technológiai fejlődés szinte megfékezhetetlennek tűnik és ezt kellene valamiképpen egyensúlyba hozni a fenntarthatósággal.

– A technológia jelen fejlettségi állapotában óriási lehetőségeket nyújt az emberiség által teremtett problémák helyrehozására. Soha nem volt még ekkora esélyünk arra, hogy tiszta levegőnk legyen, hogy sós vízből édesvizet tudjunk nyerni, hogy a világon uralkodó szegénységet, éhínséget csökkenteni tudjuk. Ugyanakkor ez egy kétélű fegyver, mert a most napvilágot látó vívmányok arra is lehetőséget adnak, hogy még jobban elszúrjunk mindent: például, ha nem tudjuk megfelelően használni a mesterséges intelligencia algoritmusokat, ha nem a jobb jövőért, hanem a még több profitért vagy még nagyobb kontrollért alkalmazzuk ezeket. Nagy a kockázat abban is, hogy nem etikusan használjuk az adatokat, az egyének, kis közösségek, nagyobb társadalmak tudását. A technológia tehát optimista jövőre ad lehetőséget, de fel kell nőnünk ahhoz, hogy a jó oldalát erősítsük.

Ezzel a programmal azt is üzenjük a fiataloknak, hogy a jövő legnagyobb üzleti lehetőségei a jelenkor legnagyobb problémáiban vannak. Ha azt a tudást, amit az iskolában kapnak, arra használják, hogy igazi, valós, égető problémákat oldjanak meg, abból hosszú távon profit, bevétel, kényelmes, jó minőségű élet lesz. Ezért fontos, hogy ha elkezdik a karrierjüket, jó ügyek által orientált gondolkodással tegyék azt.

Nagyon jók az eddigi tapasztalataink: akik részt vesznek a programban, hihetetlenül elhivatott, lelkes, pozitívan gondolkodó, értékvezérelt fiatalok és felnőttek.

– Egy tavaly ősszel készült videóban arról beszélt, hogy a járvány okozta körülmények sok mindenre megtanítottak bennünket, új értékrendek, újfajta emberi kapcsolatok alakultak ki, és az egyéni, illetve a közösségi felelősség is új dimenziót kapott. 

– A koronavírus korai szakasza nagyon pozitív változást hozott: az emberek elkezdtek odafigyelni egymásra, nőtt a kölcsönös empátia, és segítő szándék. Ha csak az innováció oldaláról közelítjük meg: számtalan olyan közösség alakult a világban, amelyek 3D-s nyomtatású eszközöket találtak ki és tettek közzé ingyen az interneten maszkkészítéshez, védőpajzsokhoz, de még lélegeztetőgépekhez is. Ez mindenképpen olyan tanulság, amit magunkkal kell vinnünk: a közösségi problémamegoldás, vagy a nyílt forrású gondolkodás, amikor én kitalálok valamit, megosztom és mások tovább tudják gondolni, sokkal eredményesebb, mintha egyedül próbálkoznék. Ez a felfogás megmutatta az erejét és szó szerint életeket lehetett vele menteni. Ha ezt a filozófiát életben tudnánk tartani akkor is, amikor nincs krízishelyzet, hanem „csak” életminőség fenntartása a cél, mindenki részesülhetne a lehetőségekből, és egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb világot tudnánk felépíteni. Ugyanakkor komoly feszültség és aggodalom mindenkiben a jövő kihívásaival kapcsolatban és itt nagy szükség van az egyéni felelősségvállalásra. Mindenekelőtt szembe kell tudnunk nézni saját félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal: ki tudunk-e lépni saját komfortzónánkból, az amúgy is sűrű életünkben képesek vagyunk-e újabb feladatoknak megfelelni? Tudunk-e egymásért és másért is felelősséget vállalni?

Olyan világ felé haladunk, amelyben az embernek egyre inkább magáért kell kiállni. Egyre kevésbé van meg a társadalmak korábbi megtartó ereje – például a biztos és kiszámítható nyugdíj, vagy az, hogy egy életre választottunk munkahelyet.

A mai fiatalok között már az sem ritka, hogy pályájuk elején négy helyen dolgoznak egyszerre és nincs felettük az az ernyő, hogy ha megszereztek egy jó állást, máris sínen van az életük. Ezt a felfogást nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generációknak is magukévá kell tenni. Ez nem könnyű, mert először is az embernek el kell hinnie magáról, hogy tud fejlődni. Ez a képesség tanítható, fejleszthető, és a programunk ebben is segít. Nagyon szép látni, hogy nemcsak a diákok, hanem a mentoraik is ezt a szemléletmódot keresik: menni előre kíváncsian, kipróbálni, megkóstolni, megtanulni új dolgokat, hogy aktív részesei lehessünk a jövő formálásának, vagy egyáltalán legyen helyünk ebben a jövőben, ami már ma is jelen van az életünkben.

– Miközben Ön a jövőbe mutató programokat vezet és a digitális technológia lehetőségeire hívja fel a figyelmet, jógázik, meditál. Mit nyújthatnak ezek az ősi spirituális tudások a 21.század túlgyorsult, túlinformált emberének?

– Szerintem mindenkinek meg kellene tanulnia meditálni, relaxálni, lecsendesedni, önvizsgálatot gyakorolni. Ezek a gyakorlatok adják meg azt a fizikális és mentális egyensúlyt, amely a túlélés záloga ebben a túlhajszolt világban. Másrészt ezek a belső folyamatok, munkák, amiket az ember tudatosan végez, segítenek abban, hogy kifelé is tudatosan tudjunk dolgozni. Ne az árral sodródjunk, ne az éppen aktuális trendre üljünk fel, hanem céloktól, jó ügyektől vezérelten építkezzünk lépésről lépésre. Én 13 évesen kezdtem, 20 éves korom óta pedig nagyon aktívan meditálok, tanulmányozom és tanítom is a keleti filozófiákat. Ha ezt a belső munkát folyamatosan végezzük, akkor a külső eredmények is megjelennek. Nem látok a környezetemben olyan embert, akinek tíz évi meditáció után ne lenne gazdagabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb élete, mint előtte. Az én személyes életemben ez mindennek az alapja, ez adja meg az egyensúlyt és az inspirációt is az élethez, a jó emberi kapcsolatokkal, nyugodt reggelekkel és estékkel. Rohanunk, rohanunk, nagyon gyors a tempó, nagyon sok a változás körülöttünk.

Tudatosan meg kell tanulnunk azt, hogy megéljük, amiben benne vagyunk, hogy időnként megálljuk, kifújjuk a levegőt, örüljünk annak, hogy süt a nap. Ha ez nincs, minden kiüresedik és az életünk egy öncélú hajszává változik.

Én már az óvodában tanítanám erre a gyerekeket! Nagyon sokfelé dolgozom a világban, szinte nincs olyan ország, ahol fizikailag vagy online ne fordultam volna meg, de mindenhol azt láttam, hogy a sikeres, szakmai ambícióval teli emberek mögött ott van a meditáció, a jóga, ott van valami belső utazás, ami a lazításban, a töltődésben, az összpontosításban segít. Meg kellene tanulniuk ezt a munkaadóknak is, mert szintén a fenntarthatóság része, hogy nem megrágom és 10 év múlva roncsként kiköpöm a munkavállalóimat, hanem hosszú távon hatékony, energikus, kreatív munkára képes emberek legyenek. Fontos eleme az innovációnak, hogy a technológia mellett az emberi vonal is erőteljesen jelen legyen, és azért fejlesszünk, hogy az embernek legyen jó…

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Videón, ahogy először beindítják a Marson a helikopter rotorjait

Szelfit is küldött a vörös bolygóról a Perseverance és az Ingenuity.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 09.

hirdetés

Már csak napok vannak hátra addig, amíg először kísérel meg repülést egy másik bolygó felszínéről indulva az emberiség. A történelmi esemény előtt röviddel közös szelfit küldött a Marsról a Perseverance marsjáró és a repülésre készülődő Ingenuity marshelikopter, írja a Daily Star.

A NASA legújabb felderítője még február 18-án landolt a vörös bolygón. Néhány napja a rover alsó részére erősített 1,8 kilogrammos helikopter már levált a marsjáróról, a Perseverance pedig néhány méterre eltávolodott a másik szerkezettől. Így lehetősége volt egy közös szelfi készítésére az április 12-re, vagyis éppen Gagarin űrrepülésének 60. évfordulójára tervezett első repülési kísérlet előtt.

Amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor az Ingenuity három méteres magasságba emelkedik, és nagyjából 30 másodpercig tartózkodik majd a levegőben, ahonnan nagyfelbontású képeket készít a Mars felszínéről. A marshelikopter felvételei és adatai néhány órával később érnek majd csak el a földi irányítóközpontig.

Közben néhány órával ezelőtt újabb fotókból összeállított rövid videót töltöttek fel a marsjáró Twitter-fiókjába. Ezen már jól látszik, ahogy beindítják a drón rotorjait, vagyis a célegyenesbe érkeztek az előkészületek a két nap múlva esedékes felszállás előtt:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

50 nappal hosszabb a nyár, mint öt évtizeddel ezelőtt

Az éghajlatváltozás az évszakok teljes eltolódását, új, invazív fajok megjelenését, és a számunkra eddig ismert élet teljes változását hozhatja magával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Az egész északi féltekén, így Magyarországon is kitolódott a nyár vége elmúlt öt évtizedben. Hazánkban a hetvenes években még átlagosan június 21-én kezdődött a legmelegebb évszak és augusztus 20-án véget is ért. Az elmúlt tíz év átlagát tekintve viszont már május 29-től szeptember 17-ig tartott, azaz körülbelül ötven nappal lett hosszabb az évszak– írja a Kis Anna meteorológus a Másfélfok honlapján.

Az elmúlt ötven év adataiból kiderül, hogy az ősz jelentősen, a tavasz pedig mérsékelten kevesebb ideig tartott Magyarországon ebben az időszakban, a változás pedig egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.

Sajnos nem örülhetünk előre annak, hogy több időnk lesz nyaralni menni és kevesebbet kell télikabátot hordani, mert

az ökológiai rendszer szerkezete sérül, amire a gyakoribb fagykárok, a vándormadarak számának csökkenése és az új, invazív fajok, például a hazánkban még ismeretlen kórokozókat, egzotikus vírusokat is terjesztő szúnyogfajok megjelenése is rámutat.

A tél esetén csak kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak: az utolsó vizsgált időszakban november vége helyett december elején kezdődött, és hét nappal korábban fejeződött be, mint a hetvenes években. A tavasz is rövidebb lett, de az összes évszak közül az ősz rövidült le legjobban: az kilencvenes évek kezdetéig az átlagos hossza 100 nap körül alakult, viszont az utána következő három évtizedben már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

38 nyelven beszél és a horoszkópot is ismeri a házilag készített indiai robotnő

Gyártója, egy informatikatanár elsősorban a diákokat segítené vele.
Fotó: Northfoto - Tahir Ibn Manzoor/SWNS - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Felismeri a különböző tárgyakat, matematikai problémákat old meg és 38 nyelven beszél az a robotnő, amit házilag készített egy indiai informatikatanár - írja a Daily Star.

Dinesh Patel saját otthonában rakta össze a mesterséges intelligenciával ellátott Shalut, aki “a diákok jó barátja és mentora lehet”.

A mindössze 500 fontból, azaz 207 ezer forintból készített gép anyaga nagyrészt műanyag, alumínium és kartonpapír. Shalu mégis számos képességgel rendelkezik: tud újságot olvasni, beszámol az időjárásról, horoszkópokat és recepteket olvas fel.

A robotnő “agya” egy számítógép, teste egyelőre kezdetleges. Az alkotó hamarosan 3D nyomtatással állít majd elő neki új testrészeket.

“A szabadidőmben hoztam létre, eldobott anyagokat és helyben gyártott komponenseket használtam hozzá. Ez mutatja, hogy helyileg is képesek vagyunk olyan eszközöket létrehozni, mint a sokkal több erőforrással rendelkező laboratóriumok” - árulta el Dinesh.

hirdetés

A férfi három évig dolgozott Shalun, akinek azért adott női arcot, hogy könnyebben elfogadhatóvá tegye.

"Még rengeteg dolgom van vele, de remélem, sikerül befejeznem a közeljövőben. Szeretném, ha diákoknak segítene az iskolai tanulmányokban, és bevezetné őket a robotika alapjaiba is. India-szerte többezer gyerek marad ki az oktatásból. Elsősorban nekik szánom Shalut: azoknak, akik szeretnének tanulni, de nincsen rá lehetőségük"

- mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: