JÖVŐ
A Rovatból

Van még mit tanulnunk az elefántoktól – beszélgetés Paula Kahumbu etológus-természetvédővel, a National Geographic új sorozatának írójával

Harc a túlélésért, az ökoszisztémák megmentéséért

Link másolása

Az elefántnak, Földünk egyik legősibb, 6 millió éves emlősének kikezdhetetlen legendája van szerte a világon, ott is, ahol csak állatkertekben látható. Afrikai, ázsiai országok már-már szentként tisztelt szimbóluma, népmesék hősei, ereje, bölcsessége, hűsége, memóriája egyaránt fogalom. Valójában mégis keveset tudunk erről a roppant, már megjelenésében is tiszteletet parancsoló állatról. Éppen ezért ígérkezik nagyon izgalmasnak a National Geographicon április 22-től látható négy részes sorozat, Az elefántok titkai, amelynek producer-rendezője James Cameron, narrátora az Oscar-díjas Natalie Portman, forgatókönyvírója pedig Paula Kahumbu kenyai etológus-természetvédő.

Paula Kahumbu évtizedek óta küzd az elefántok és általában Afrika vadvilágának megmentéséért, és rengeteget tesz azért, hogy a kontinens lakosai magukénak érezzék szülőföldjük természeti csodáit, állat- és növényvilágát és részt vegyenek a védelmében. Nem véletlenül írták róla, hogy ő „Afrika válasza David Attenborough-ra”. tagja a National Geographic Society elnökségének, és tavaly a Financial Times beválasztotta a világ legbefolyásosabb nőinek top 25-ébe.

Hogyan kezdődött nála az életre szóló szerelem az elefántok iránt? Ez volt az első kérdésem Paula Kahumbuhoz, aki zoom-interjút adott a Szeretlek Magyarországnak.

– Főemlősök és ökoszisztémájuk tanulmányozásával kezdtem még főiskolásként, majd a Phd-mhez új kutatási területet kerestem. Az egyik lehetőséget éppen az elefántok kínálták. Több híres elefántkutatóval találkoztam, köztük Iain-Douglas Hamiltonnal és Joyce Poole-lal, de az igazi nagy élményt a terepen töltött idő volt a maszáj őslakosok körében. A Kenya déli részén fekvő  Ambolesi rezervátumban élő valamennyi elefántot sikerült azonosítanom, megfigyeltem táplálkozásukat, útvonalaikat.

Rendkívüli hatást tett rám két nő, akik a nevükön szólították az elefántokat, és amikor együtt mentünk a földjükre autóval, egészen közel engedtek minket magukhoz.

Lenyűgöző volt, ahogyan ez a két iskolázatlan asszony ismerte és értette az elefántokat. Nemcsak a Phd-témámat találtam meg, hanem bele is szerettem az elefántokba.

– Mit jelentenek ezek az ősóriások napjaink ökoszisztémája számára?

– Ázsiában az elefántok nagyon szétszórtan élnek kisebb erdőkben, ezért nincsenek olyan hatással nagy területek élővilágára, mint Afrikában, ahol a legkülönbözőbb tájakon keresztül vándorolnak, akár több ezer kilométeren át. Az erdőkben magvakat szórnak el, utakat törnek bennük, ezáltal más állatoknak is teret biztosítanak. A szavannában egész területeket alakíthatnak át például fák kidöntésével. És közben nagyon közeli kapcsolatban állnak az emberekkel a hagyományok, a kulturális örökségek révén is. Afrikában számos törzsnél szokás a mai napig olyan neveket adni, amelyek valami módon kötődnek az elefántokhoz.

Az ember által is nagyra tartott tulajdonságai vannak: erős, ugyanakkor szelíd, okos, kiváló az emlékezőtehetsége. Egy elpusztult vagy egy tájról eltűnt elefánt űrt hagy maga után.

Számos közösségben láttam, hogy meggyászolnak egy halott elefántot – ilyenre nincsen példa egyetlen más élőlény esetében sem.

A sorozatban az elefántok két kevésbé ismert élőhelyét is bemutatják, a namíbiai sivatagot és kongói esőerdőt. Az itt élők a legveszélyeztetettebbek. Hogyan lehet biztosítani a túlélésüket?

– A sivatagi elefántok próbálnak alkalmazkodtak a kegyetlen körülményekhez, amelyeket a klímaváltozás és az emberi tevékenység tovább súlyosbított. Számuk azonban egyre csökken. Megmentésüknek egyetlen módja, hogy egy biztonságos útvonalat kell nekik teremteni a namíbiai Etosha nemzeti parktól egészen az Atlanti-óceánig. Technikailag nem nehéz ezt megoldani, de nagyon sok pénz kell hozzá. Nagyobb kihívás az esőerdőben élő elefántok helyzete. Ők teljesen mások, külsejükben, életmódjukban, viselkedésükben is, mint a szavannai elefántok, ráadásul több mint száz éven át orvvadászok áldozatai voltak különleges agyaruk miatt. Ha ők kipusztulnának, ez az erdőt is alapjaiban változtatná meg.

Márpedig a kongói esőerdő a második legnagyobb a világon, az amazonasi esőerdőkben véghez vitt pusztítások miatt talán ma már a legfontosabb a Föld jövője szempontjából.

Megóvásukat az is nehezíti, hogy a vadászatok miatt beléjük ivódott védekezési ösztön miatt nagyon vadak, félnek az emberektől. Ráadásul az esőerdő több ország területén húzódik végig, így több kormány érdekegyeztetésére van szükség, nem is szólva a bányászati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági cégekről, amelyek ugyanúgy jelen vannak itt is, mint Amazóniában. Tanulnunk kell az ottani helyzetből, hogy ez ne történhessen meg Afrikában.

– Ön 9 évvel ezelőtt indította el a Hands Off Our Elephants (El a kezekkel az elefántjainktól) mozgalmat, jelenleg pedig a WildlifeDirect természetvédő civil szervezet ügyvezetője. Mivel tudnak az egyszerű emberek hozzájárulni a természet, a vadon élő állatok megóvásához?

– Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy mindannyiunknak van mit tanulnia az elefántoktól. Például a családi közösség megtartó erejét. A legkisebb támogatás is fontos, amit a természetvédő szervezetek kapnak. Segíthet a turizmus is, ha abba beleépítjük a természethez kötődő helyi kulturális hagyományokat, ezzel a látogatókban és a lakosságban is jobban tudatosulhat ezeknek az értékeknek az elszakíthatatlansága.

– Két éve kezdte el a Wildlife Warriors (A vadon harcosai) című tv-sorozatát, amelynek Ön a producere és műsorvezetője. Úgy hirdették mint az Afrika élővilágáról szóló első olyan programot, amelyet afrikaiak készítettek afrikaiak számára.

– Azért fogtunk bele ebbe a sorozatba, mert az eddig készült több ezer afrikai természetfilmet, dokumentumfilmet a nyugati közönség igényeinek megfelelően készítették. Ezekből nemcsak az afrikai narrátorok hiányoztak, hanem a kontinens lakóinak a természettel való együttélését és az ebből fakadó ősi tudást is a legritkább esetben mutatták be. Emiatt a mai afrikaiak tömegei szakadtak el a természettől.

Ezért kell nevelő célzattal is bemutatni saját történeteinket, hogy ne merüljenek feledésbe az egyes közösségek életmodelljei, válaszai a természet kihívásaira, hogy a gyermekek saját gyökereikből merítsenek példákat, amiket aztán tovább vihetnek.

A sorozatot a kenyai állami tévén kívül egész Afrikában vetítik, és most már egyre több fiatal jelentkezik munkára a különböző nemzeti parkokban és vesz részt valamilyen természetvédő tevékenységben, egyre többen tanulnak állatorvosnak, és nő az érdeklődés a hagyományos afrikai orvoslás iránt is. Úgy érzem, nagy változásnak vagyunk tanúi az emberek természettudatosságában…

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Itt a világvége? – Egyre gyorsuló antarktiszi szuperörvény okozhatja majd
A Földön egyedülálló cirkumpoláris áramlat miatt rengeteg tengeri jég olvadhat fel a jövőben. Emiatt jócskán megemelkedhet a tengerek vízszintje.

Link másolása

Rekordsebességgel olvaszthat fel több ezer kilométernyi tengeri jeget az antarktiszi szuperörvény, írja a Daily Star. A cirkumpoláris áramlat a Földön egyedülállónak számít, mivel mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Ezért a tudósok „a bolygó legnagyobb és leggyorsabb áramlatának” is nevezik.

Az örvény most minden eddiginél nagyobb sebességgel halad, és úgy tűnik, hogy több tengeri jeget pusztít el, mint 14 millió éves történelme során bármikor. Egy negyven fős tudóscsoport arra jutott, hogy ez rossz hír az emberiség számára, mert az olvadó jég miatt jelentősen megemelkedhet a tengerek szintje, és a Holnapután című filmben látottakhoz hasonlóan jeges víz áraszthatja el a szárazföld egy részét.

A szuperörvényről néhány hete még azt mondta a lapnak egy időjárási szakértő, hogy februárban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés blokkolhatta az áramlatot, ami így gyakorlatilag leállhatott.

A mostani tanulmány vezető szerzője szerint azonban ez nem így történt. Dr. Frank Lamy a lapnak elmondta, hogy a jelentős mennyiségű tengeri jég elvesztése a dél felé irányuló fokozott hőszállításnak tulajdonítható. Ennek köszönhetően több meleg víz éri el az Antarktisz jégtakarójának peremét, ami gyorsítja az olvadást.

Az áramlat működését ebben az angol nyelvű videóban magyarázzák el részletesen:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk