Tovább tart az olaj-láz, hiába van a nyakunkon a globális felmelegedés
November elején nagy árverést rendeztek Rio de Janeiróban az ország tengeri olajmezőinek kiaknázási jogaiért, amelyek tartalékait 15 milliárd hordónyira becsülik, de csupán két kínai állami cég indult.
Kanadában az 1500 km-es Line 3 olajvezeték, amely az albertai olajmezőkről szállít olajat az amerikai Wisconsin államba, már csaknem elkészült és csak a végső engedélyre vár. Energiaszakértők szerint mintegy 10%-kal, napi félmillió hordóval növelheti meg az ország termelését.
A legélesebb változás Guyanában következik be, ahol az elmúlt négy évben az Exxon Mobil nagy olajmezőket fedezett fel. A jövő évtől a kis dél-amerikai országban már napi 120 ezer hordónyi olajat termelnek, és ez a mennyiség 2025-re elérheti a 750 ezret.
Ugyanakkor Guyana jövője a legbizonytalanabb a négy ország közül. Egyfelől komoly etnikai feszültségek sújtják, másfelől pedig Venezuela magának követeli területének jelentős részét.
Olajmezői viszont jóval túl vannak partjain, így a termelés, amelyben a Hess és egy kínai állami vállalat is részt vesz, biztonságosnak tűnik, annál is inkább, mert a nagy szomszédot vélhetően még jó ideig lefoglalja belső válsága.
Ehhez az árudömpinghez hozzájárulnak még az új texasi olajvezetékek is, amelyek jövőre várhatóan 3,3 millió hordó olajat exportálnak naponta, a jelenlegi 2,8 millióval szemben.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!