Tovább gyűrűzik a botrány: betegek millióinak adatai kerültek a Google birtokába
A Google egyébként nemcsak az Ascension-nal kötött szerződést egészségügyi adatok felhasználásáról. Szeptemberben jelentették be, hogy 10 éves megállapodást írtak alá a rochesteri központú Mayo Clinic hálózattal is, a cég genetikai, orvosi és pénzügyi adatainak tárolásáról. Igaz, a Mayo illetékesei akkor maguk is a nyilvánosság elé álltak, és közölték, hogy minden olyan adatból, amelyet az új szoftver fejlesztésére használnak fel, törlik azokat az információkat, amelyekből az egyes betegeket azonosítani lehetne.
A mostani bírálatok egy másik óriási üzlet miatt is rosszkor jönnek a Google anyacégének, az Alphabetnek. Ugyanis nemrég jelentették be, hogy 2,1 milliárd dollárért meg akarják vásárolni az okoskarkötőiről és más viselhető eszközeiről ismert FitBitet.
Ezek a karkötők mérik viselőik szívműködését, fizikai aktivitását és alvásfunkcóit is. Vagyis az, aki megveszi a céget, hozzájut 27 millió ember egészségügyi- és fitnesz-adataihoz.
A FitBit maga is egyre fontosabb szereplőjévé válik az egészségügyi piacnak. Októberben például a Pfizer és a a Bristol-Myers Squibb gyógyszercégekkel állapodtak meg abban, hogy együttműködnek egy olyan rendszer létrehozásában, ami segít bizonyos szívritmuszavarok korai felismerésében.
A Google a színfalak mögött hatalmas csatát vívott a Facebook-kal a FitBit megszerzéséért, és a Nightingale-botrány most ezt a sikert veszélyezteti.
David Cicilline, az amerikai képviselőház antitröszt bizottságának elnöke például máris kijelentette, hogy a FitBit megvásárlásával a Google-nek újabb eszköz kerülne a kezébe felhasználóinak ellenőrzésére, és bebetonozná online monopóliumát. Jogvédő csoportok pedig a szövetségi kereskedelmi bizottsághoz fordultak, hogy akadályozza meg az üzletet.
A Google hasonlóan reagált, mint a Nightingale esetében, Rick Osterloh alelnök blogposztban ígérte meg, hogy senkinek nem adnak el semmilyen személyes információt, és a FitBit egészségi és wellness-adatait nem használják fel reklámcélokra.
Ezek a nyilatkozatok azonban aligha nyugtatják meg a kritikusokat, akik azzal érvelnek, hogy az adat a 21. század legértékesebb árucikke, és a fogyasztók egyelőre a jelek szerint még a legérzékenyebb adataik fölött sem rendelkezhetnek szabadon.
