prcikk: Tom Szaky - az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság világhírű magyar szószólója | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Tom Szaky - az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság világhírű magyar szószólója

A kanadai-magyar üzletember nemcsak beszél róla, cége, a TerraCycle a világ legnagyobb márkáinak segít, hogy zöldebbé válhassanak.


Tom Szaky napjaink egyik legjelentősebb hulladék-újrahasznosítással és reciklálással foglalkozó cégének, a TerryCycle-nak alapítója. Nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének is.

A Magyarországon született, de Kanadában felnőtt üzletember meggyőződése, hogy meg lehet szabadítani a világot a ma már szinte minden képzeletet felülmúló szemétmennyiségtől.

Legújabb célja, hogy a tartós csomagolásokat beveztő LOOP-pal zöldebbé tegye a világon megtermelt szemét jelentős részéért felelős napi fogyasztási cikkeket gyártó óriásokat. A kezdeményezéshez olyan multik csatlakoztak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé. Nemrég a Reuters Responsible Business Summit nevű rendezvény vendége volt, ahol többek közt arról beszélgettek, mit tehet az egyik legtöbb hulladékot termelő szépségipar Földünk fenntarthatóságáért. Itt kiderült, hogy Tom Szaky-ék közreműködnek például abban is, hogy a Procter&Gamble Beauty újratölthető és újrafelhasználható alumínium-flakonokba csomagolja hajápolási termékeit.

– Hogyan született meg a TerraCycle ötlete a gilisztaürülék-komposztból?

– A TerraCycle ötlete 2001-ben született meg bennem a Princeton egyetem elsőéves hallgatójaként, amikor barátaimhoz utaztam Kanadába. Ők felfedezték, hogyha gilisztaürüléket használnak trágyaként, gyorsan és egészségesen nőnek a növényeik.

Ez lett eredeti üzleti modellünk: gilisztakomposzt (a gilisztaürülékké alakított szerves hulladék, amit a princetoni ebédlőből gyűjtöttünk), használt szódáspalackokba töltve, az így készült trágyát adtuk el. Ez volt a világ első terméke, amely teljes egészében hulladékból készült a csomagolásával együtt.

Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű palackunk legyen, országos gyűjtőprogramot szerveztünk, amely elődje volt jelenlegi ingyenes recikláló programunknak.

Trágyát már nem gyártunk, újrahasznosítási megoldásokat keresünk a világ legsúlyosabb hulladékproblémáira, hogy bebizonyítsuk: technikailag minden reciklálható, és megoldásokat fejlesztünk szinte minden elképzelhető szeméttípusra, legyen az papírpohár, használt fogkefe, cigarettacsikk, de még használt pelenka is.

A Procter&Gamble volt egyik első partnerünk, finanszírozta a széles körű szétválogatásokat, amelyekkel korábban senki sem törődött. Gyűjtöttünk műanyag szemetet az óceánokból, hogy samponos flakonok legyenek belőlük a Head&Shouldersnél, elindítottuk a LOOP-ot, amely ma már több mint 500 brandet kínál, elindítottuk Amsterdamban a Pampers pelenkák recikláló rendszerét. Alapítói vagyunk a műanyag hulladék felszámolására létrejött szövetségnek (Alliance to End Plastic Waste), most pedig a Responsible Beauty (Felelős szépség) program újratölthető alumínium samponflakon programjában veszünk részt.

VIDEÓ: Tomy Szaky bemutatja a TerraCycle-t

A TerraCycle olyan hulladékokat gyűjt, amelyek nem újrahasznosíthatók a hagyományos módszerekkel, és ezekből nyersanyagokat készít, amelyeket új termékek gyártására használnak fel a világ 20 országában.

– Hogyan fogadták kezdetben az „Eltörölni a hulladék gondolatát” küldetést, és hogyan találta meg a helyét a TerraCycle a fenntarthatóságért vívott küzdelemben?

– Keményen dolgoztunk azért, hogy újítást vigyünk egy olyan iparágba, amelyre nem ez jellemző. Ezáltal képesek vagyunk olyan megoldásokat nyújtani a fogyasztóknak és a vállalatoknak, amilyeneket más hulladékkezelő cégek nem tudnak. Az évek során a TerraCycle lendületbe jött, de a fenntarthatóság iránt feltámadt érdeklődés-áradat is segített bennünket.

A címlapsztorik a nagy Csendes-óceáni szemétszigetről, Kína bejelentése arról, hogy a jövőben nem fogad el semmilyen, az Egyesült Államokban készült újrafelhasználható anyagot, vagy az, hogy egy átlagember egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el minden héten, mind olyan híradások, amelyek tudatosabbá tették az emberek fogyasztását. Rájöttek arra is, hogy kedvenc termékeik hamarosan nem lesznek többé.

Együttműködésünk olyan óriáscégekkel, mint a Procter&Gamble, amelynek több milliárd fogyasztója van világszerte, alakíthatja a fogyasztók magatartását és felelős fogyasztásra vezethet termékein és az általuk finanszírozott programokon keresztül. Ilyen például a Thaiföldön felállított hulladékkezelési rendszer.

– Az Önök sikerét látva azt gondolhatjuk, hogy a szemétgyűjtés és az újrafelhasználás a jövő új nagy iparága lehet több millió munkalehetőséggel.

– Mint minden más iparágban, a reciklálás jövője is azon múlik, hogy milyen méretekben folyik. A TerraCycle-nál igyekszünk a lehető legtöbb, eldobásra ítélt csomagolást feldolgozni. De mivel nagyon sokféle hulladékkal foglalkozunk mind a végfelhasználói, mind pedig az előfogyasztói szinten, nagyon sok hulladék kiesik a látókörünkből. Éppen ezért beruházásokra van szükség a brandek és más érintettek részéről, hogy egy fenntarthatóbb ellátó hálózatot hozhassunk létre. Ez a befektetés részben a hulladék új, innovatív módon való megközelítése, és olyan kreatív stratégiák kitalálása, amelyekbe be lehet vonni a fogyasztót és a gyártókat egyaránt.

Sajnos a kínai “Nemzeti Kard” politika, az olaj történelmi mélyponton lévő ára, amelytől a szűzműanyag olcsóbb lett, mint valaha, a környezetvédelmi ügynökségek szabályozatlansága, alulfinanszírozása, vagy az olyan előreláthatatlan akadályok, mint a koronavírus az újrafelhasználási ipar visszaesését eredményezték. A hazai és nemzetközi reciklálási rendszerek nem tudnak megbirkózni a jelenlegi globális válsággal.

Bár nincsen csodafegyverünk “a hulladék gondolatának” eltörlésére, hisszük, hogy a megoldás része a fogyasztás csökkentése, a beruházások az újrafelhasználható csomagolástechnikába, és amikor az egyes anyagokat már nem lehet újrahasznosítani, reciklálni kell őket. Igyekszünk szintetizálni ezeket a megközelítéseket egy valódi “körkörös” gazdaság érdekében, amelynek forrásait folyamatosan újrahasznosítják. Amikor a világ elfogadja a körkörös gazdaságot, akkor lehet a hulladékra vezető iparágat építeni. E téren a gyártóké a főszerep, hogy a reciklálás, az újrafelhasználás terén olyan újításokat vezessenek be, hogy azzal példát mutassanak vetélytársaiknak és más iparágaknak.

– A csomagolással és a műanyag-hulladékkal járul talán legjobban hozzá az ember a globális szennyezéshez. A TerraCycle hatalmas munkát végez, de ez csepp a tengerben. Számos nagy cég csatlakozott Önhöz. Vannak-e új ötletei, hogy miként nyerhet meg másokat?

– A P&G-nél már 1956-ban készült egy környezetvédelmi jelentés. Az ilyen szemléletű cégekkel könnyű dolgozni, mert ők útkeresésükben az egész láncolatban gondolkodnak, újításaikat a körkörös gazdaság minden résztvevőjével együtt hajtják végre. Ha a folyamat bármely része hiányzik, velünk hozzák létre. TerraCycle partnerséget vállal vállalatokkal, brandekkel, városokkal, önkormányzatokkal világszerte és megoldásokat javasol az egyes országoknak reciklálhatatlan anyagaik tárolására.

Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit fogyasszanak, de azt sugalljuk, hogy olyan brandeket válasszanak, amelyek erőfeszítéseket tesznek a hulladék felszámolására.

Manapság a fogyasztók egyre inkább hajlandók támogatni a fenntarthatóságra törekvő brandeket, és készek pénzt is áldozni olyan megoldásokra, amelyek közelebb viszik őket egy környezetbarát élethez.

– A TerraCycle számos reciklálási programot működtet a műanyag palackoktól a cigarettacsikkeken át a kozmetikai hulladékig. Mi a következő lépés?

– Az elmúlt évtizedben a TerraCycle négy olyan üzleti ágat fejlesztett ki, amelyek a fogyasztókat és a hétköznapi fogyasztásra szánt árucikkek iparát arra motiválták, hogy vizsgálják felül, mi is az a hulladék. A TerraCycle olyan megoldásokat dolgozott ki számos hulladékfajtára, amelyek korábban elérhetetlenek voltak, és ezek újraértelmezték azt, ami a reciklálás révén kaphat egy második életet és ami valóban szemét. Míg számos reciklálási megoldásunkhoz a fogyasztók és a cégek elküldik hulladékukat, a jövőben a TerraCycle a helybeni aktiválás lehetőségeit kutatja. Ilyen új programunk a Norsdstrommal a szépségápolási termékek csomagolása terén, vagy a LOOP újrafelhasználható új csészéje és a nagy gyorsétterem-láncolatokkal való közös élelmiszercsomagolási programja.

– Tavaly elindította a LOOP házhozszállítási szolgáltatást tartós csomagolással. Bemutatná nekünk, hogyan működik?

– Néhány évvel ezelőtt kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a következő lépés azelőtt megoldani a hulladék-problémát, mielőtt a hulladék létrejön. Így született meg a LOOP, a fogyasztás jövője, amely életre hívja a körkörös gazdaságot. Jelenleg az Egyesült Államok 48 államában, Nagy-Britanniában és Franciaországban működünk, jövőre tervezzük kiterjeszteni hálózatunkat Kanadára, Ausztráliára és Japánra.

Az első fázisban a fogyasztók on-line rendelnek háztartási cikkeket, amelyeket újrafelhasználható táskákban szállítunk házhoz. A táskákat a LOOP összegyűjti, kitisztítja, és újrafelhasználja. A következő fázisban LOOP-termékeket és csomagolásokat szállítunk kiskereskedőknek. Vásárláskor a fogyasztók egy kis összegű letétet fizetnek, amit visszakapnak, amikor visszaadják az újrafelhasználható terméket.

A LOOP abból indult ki, hogy miként oldjuk meg a teljes felhasználhatóságot úgy, hogy közben kényelmes és olcsó legyen. A válasz: vissza kell adni tulajdonjogát a gyártónak. Így a gyártók pénzügyi szempontból is motiváltak lesznek, hogy csomagolásaik minél tartósabbak legyenek.

VIDEÓ: így működik a LOOP

A LOOP abban is egyedülálló, hogy a legkülönbözőbb dizájnú csomagolások születhetnek, míg az egyszer használatosoknál ezt nem bírta volna el a költségvetés. Ennél is fontosabb, hogy az olyan körkörös gazdasági kezdeményezések, mint a LOOP, sokkal jobbak a környezet szempontjából, mint a jelenlegi lineáris modellek. Bár egyes országokban még csak kísérletként működik, egyik elemét már bevezették Európában: a Procter&Gamble újratölthető aluminium samponflakonjai ugyanazok, mint amit a LOOP-ban használunk.

– Úgy vélem, napjaink legnagyobb problémája a fogyasztói társadalom egyetemes agymosása. Ma a reklámipar uralja a világot, de ha megváltozik a gondolkodásmódunk, az összes gazdasági trend meg fog változni..

– A jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia okozta költségvetési megszorítások visszavetették a helyi reciklálási programokat és az olajár-zuhanás következtében tovább csökkent a kereslet a reciklált műanyagok iránt, gyakran tapasztalható mind a gyártók, mind a fogyasztók környezettudatosságának lanyhulása. Mint fogyasztók, egy élhető világra szavazunk. A környezeti hatás enyhítésére törekvő cégek támogatásával közelebb juthatunk a makrotrendek megváltoztatásához.

– A mindennapi életben hogyan valósíthatók meg a TerraCycle elvei?

– Bár a reciklálás a megfelelő és környezetbarát alternatívája a szeméttelepeknek, ne felejtsük el, hogy a régi mantra, amit gyerekkorunkban megtanultunk – csökkents, használd fel újra és reciklálj – ma is igaz. Ez egyszerűen annyit jelent:

vásárolj kevesebbet, mint amennyit megvehetnél, az egyszer használatos eszközök helyett vegyél újrafelhasználhatókat, és tervezd meg azoknak a termékeknek a fenntartható végét (komposztálással vagy reciklálással), amelyeket nem tudsz megsemmisíteni vagy újrafelhasználni.

Ne feledd: amikor veszel valamit, a pénztárcáddal szavazol, és azt üzened a gyártónak, hogy több ilyen terméket akarsz. Aztán tedd fel magadnak a kérdést a vásárlás előtt, hogy valóban szükséged van-e arra, és próbáld támogatni azokat a brandeket, amelyeknek környezetvédő programjaik vannak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: