Tényleg mérgezőek a PET palackok?
“Láttátok már a PET palackok alján a számokat? Tudjátok mit jelentenek?” - nyit az írás, ami robbanásszerűen terjed a Facebookon, például a szabadonébredők.hu jóvoltából.
A szerző persze azonnal meg is adja a választ: "Az egytől hétig terjedő számok a polimertípusokat jelölik, amiket a műanyag újrahasználhatóságát jelző háromszögben, vagy annak környékén, többnyire a palack alján kell keresni."
1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja
2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai
3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja
4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók
5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai
6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai
7: BPA- Biszfenol-A
"A témával foglalkozó cikkek többsége egyetért abban, hogy a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások viszonylag ártatlanok, ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok szervezetünkbe” - folytatódik a cikk.
"Az 1-es számmal jelölt palackok viszont egyértelműen veszélyesek. Ugyanis ezen, nyers kőolajpárlatból készült palackokból hő hatására különféle, egészségre káros anyagok oldódhatnak ki. Például amikor forró nyári délutánon az autóban felejted a palackot. De hőhatás nélkül is veszélyforrás az 1-es kóddal jelölt palack, mivel ha túl sokáig áll benne a víz, akkor az kioldhat különféle oldó- és lágyító szereket a műanyagból“.
Az 1-es szám mit is takar? "1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja." Vagyis az írás azt állítja: minden üdítős és ásványvizes palack veszélyes.
Hasonló cikk már 2011-ben keringett a neten:
"Egy ismerős ijesztett rám a minap, amikor gyanútlanul a számhoz emeltem egy közönséges ásványvízzel teli PET palackot. Elhűlten nézett rám, mintha egy békát készültem volna elevenen lenyelni. „Megőrültél? Tudod hányas számú ez a PET palack!” 1-es, érted, 1-es” – Még mindig bután néztem, mire felvilágosított: a göngyöleggyártók titkos kódokkal látják el a műanyagokat. A tudatos fogyasztó ezekből tudja, milyen palackból kortyol, és milyen károsodásra számíthat. Utána olvastam..."
Ott is hasonló a sztori: "Az 1-es számmal jelölt PET vagy PETE palackokkal több gond lehet. A nyers kőolajpárlatból származó műanyag flakonból ugyanis a meleg, a napsütés hatására különféle anyagok oldódhatnak ki. Tehát garantált vegyi bomba lehet egy forró napon a kocsiban felejtett ásványvizes palack. Ráadásul a műanyagban lévő oldó- és lágyítószerek egy része is kioldódhat, ha túl sok ideig áll benne a víz."
Tehát minden PET palack "egyértelműen veszélyes" és "garantált vegyi bomba"
MI AZ IGAZSÁG?
Nem mindig igaz, csak azért, mert a neten írják. Olyan oldalt keress, ami HITELES, vagy amit hitelesnek tartasz. Nézd meg, mértékadó hírforrásról van-e szó, vagy szakemberek írják-e. Mi ebben az esetben magyar forrásokat kerestünk, de angolul is kutathatsz, mint azt az Urbanlegends.hu tette. Kezdetnek például megnézheted, mit állít "a másik oldal". Ezt persze nem kell készpénznek venned, hiszen az ásványvízforgalmazók vagy gyártók nyilván abban érdekeltek, hogy megnyugodj. De kiindulásnak jó. Az ásványvizek.hu oldal szerint például "a PET palackra vonatkozóan számos nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóság, valamint az International Life Science Institute is megállapította, hogy ez az anyag nem jelent veszélyt az emberi egészségre, alkalmas vizek palackozására, és számos más élelmiszer csomagolására." Mindezt hosszú tanulmánnyal támasztják alá. Mi azonban inkább a kockázatos.hu oldalt ajánljuk hasonló esetekben. A kockazatos.hu működtetője az Ökotárs Alapítvány, amely a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával koordinálja a projektet. Az anyaggyűjtésben és -feldolgozásban, illetve az információk szakmai ellenőrzésében közreműködnek a Szent István Egyetem MKK KTI Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, a Levegő Munkacsoport, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet szakemberei. Először is, innen kiderül, hogy a PET palackok az antimon miatt lehetnek ártalmasak, ami valóban veszélyes anyag. Manapság a PET palackok 90%-a antimon felhasználásával készül, mivel ez a fém a legmegfelelőbb katalizátor a PET előállítása során. Az antimon mérgező anyag, a mérgezés tünetei hasonlóak az arzénmérgezéshez, de az arzén sokkal toxikusabb. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet. Hosszú időn át történő fogyasztása, vagy belélegzése szív-, és tüdőproblémákat, ízületi-, illetve izomfájdalmat, gyomorfájdalmat, hasmenést, hányást, gyomorfekélyt okozhat. Használatát, és az általa történő szennyezést, ahol csak lehet, vissza kell szorítani. Fokozott antimon szennyezettségnek vannak kitéve a városban lakók, ahol magasabb a levegő antimon koncentrációja, illetve aki rendszeresen fogyaszt italokat, különösen savas italokat PET palackból. "Vizsgálatok igazolták, hogy a pillepalackokból antimon oldódik a benne tárolt vízbe" -írja az oldal. "Dán vizsgálatok szerint az antimon kioldódását a környezeti hatások mellett a tárolt folyadék savtartalma, például citromsavtartalmú gyümölcslevek is elősegítik. A Koppenhágai Egyetem által végzett vizsgálat során 42 gyümölcslé (például földieper, fekete ribizli, málna, meggy) antimontartalmát mérték meg. Az egyik mintában a korábban publikáltnál 17-szer magasabb antimonkoncentrációt találtak. A legmagasabb szennyezettséget – ami meghaladta az EU 5µg/l-es ivóvízre javasolt határértékét – egy feketeribizli-lében találták. Viszont ez a koncentráció sem érte el az élelmiszerek esetén megengedett határértéket." Vagyis: tényleg kioldódhat antimon a PET palackokban, de ez a megengedett érték alatt van. És nemcsak a PET palackok árthatnak. "Az azbeszt korlátozása óta 2-7 százalékban antimon található a gépjárművek fékbetétjeiben. Az elmúlt években ehhez kapcsolódóan 50–100%-kal növekedett az antimon koncentrációja. A fékbetétek elhasználódásának mértéke mintegy 15 mg kilométerenként személygépkocsiknál, a lekopó anyag kb. 30%-a szálló porként a levegőbe kerül." A PET palackok elkerülésével csökkenthetjük az antimon bevitelünket. Fenntarthatósági szempontból javasolt - ahol megfelelő minőségű - a vezetékes víz fogyasztása palackozott víz helyett. Javasolt a gépjárművek fékbetéteit rendszeresen cserélni, bár a fék kopása sajnos folytonos antimon kibocsátást jelent. Az antimonnál jóval ártalmasabb lehet a biszfenol. Az Origo külön cikkben foglalkozott azzal, hogy ne mikrózzatok polikarbonátból, azaz "kemény műanyagból" készült tárolóedényt, és ne melegítsetek ételt konzervdobozokban, mert egy egészségre ártalmas anyag, a biszfenol-A oldódhat ki belőlük. Ez már alacsony koncentrációban is összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, szaporodási rendellenességekkel, cukorbetegségekkel, de az állatkísérletek szerint növeli a daganatos betegségek, a hormonális és idegrendszeri zavarok, az elhízás és a meddőség kockázatát is, valamint összefüggést találtak a BPA és a korai nemi érés között is. Ezt a vegyületet az ásványvizes PET-palackok nem tartalmazzák. Ilyen keményebb műanyagból készülnek viszont a visszaváltható üdítőitalos és ásványvizes flakonok, valamint a sport- és túraboltokban kapható italtárolók, kulacsok. Ezeket hosszabb távú használatra tervezik, ezért keményebbek, ütésállók. Az anyaguk polikarbonát, melynek előállításhoz használják a BPA-t. De a kioldódás, amennyiben megfelelően tisztítják, és nem tárolnak benne forró italt, itt is az egészségügyi határérték alatt van az Országos Kémiai Biztonsági Intézet szerint. Még több infóért KATT IDE Ha hasznos volt a cikk, nyomj egy lájkot! 
