JÖVŐ

Testközelből tapasztalhattam meg, hogy a klímaváltozás már most élet-halál kérdése – Döbrösi Laura a kenyai útjáról mesélt

Döbrösi Laura 9 napot töltött Kenyában egy Climate of Change című klímavédelmi program magyar nagyköveteként. Az út során olyan helyekre vitték őket, ahol a leginkább látni lehet a klímaváltozás hatásait.

Fartek Patrícia - szmo.hu
2022. május 31.

Döbrösi Laurát a legtöbben színésznőként ismerik, több magyar sikersorozatban és színházi darabban is láthattuk már. Nemrég mutatták be A te anyád című darabot a PopUp Produkcióval. Mindemellett viszont Laura lelkes környezetvédő, klímaaktivista, aki nemcsak azért dolgozik, hogy a saját ökológiai lábnyomát csökkentse, hanem azért is, hogy az emberek figyelmét felhívja a klímaváltozásra. Áprilisban pedig egy Climate of Change című klímavédelmi program magyar nagyköveteként kilenc napot töltött Afrikában különböző országokból érkezett diákokkal. Most az élményeiről, tapasztalatairól mesélt nekünk.

– Nemrég kilenc napot töltöttél Kenyában egy klímavédelmi program keretein belül. Először is mesélnél erről a programról?

– Ez egy európai uniós DEAR program (fejlesztés, edukáció és figyelemfelkeltés céljából szervezetett program), amiben 13 ország vesz részt és 3 évig tart. Magyarországról a Baptista Szeretetszolgálat bonyolítja le, én pedig kommunikációs nagykövetként veszek részt benne. A program középiskolás és egyetemista diákoknak szól, olyanoknak, akik például politikai, jogi pályára készülnek, tehát potenciálisan a jövő döntéshozói lehetnek. Ezek a diákok érzékenyítő workshopokon, vitaversenyeken és egyéb programokon vehetnek részt, és olyan országokba juthatnak el, ahol központi kérdés a klímamigráció. Tehát, ahol a klímaváltozás már olyan mértékű, hogy az ott élő embereknek akár az otthonukat is el kell hagyniuk, mert például nincs víz, óriási a szárazság stb. Ilyen például Kenya is, ahová a program keretei között eljutottunk. Ketten voltunk Magyarország képviseletében Kiss Fannival, aki a Közszolgálati Egyetemre jár, és magyar oldalról ő szerepelt a legjobban az ősszel, Brüsszelben megrendezett vitaversenyen.

– Miről szólt a kenyai utazásotok, milyen programokon vettetek részt?

– Kilenc napot töltöttünk Kenyában. Az ország különböző pontjaira utaztunk, és többek között olyan közösségeket látogattunk meg, akik teljesen hagyományos módon élnek. Egy helyi utazási iroda segített nekünk, akik fenntartható turizmussal foglalkoznak, és direkt olyan helyekre vittek minket, ahol a leginkább látni lehet a klímaváltozás hatásait. Voltunk például az ogiek közösségnél, akik az őserdőben élnek, de meglátogattuk a maszájokat is, akik elképesztő ellenállóképességről tesznek tanúbizonyságot, a legszárazabb pusztákon élnek, ahol szinte növények sincsenek és napi több kilométert sétálnak ivóvízért. Olyan emberekkel találkoztunk, akik nagyon minimális modernizációval élnek. A minimális modernizációt nem úgy értem, hogy teljesen el vannak szigetelve, okostelefonja például mindenkinek van. Ugyanakkor hagyományos módon élnek: kis faházakban, sokszor áram nélkül, tűzön főzve, saját magukat látják el, pont, mint száz évvel ezelőtt. Emellett több helyi kis vállalkozást is meglátogattunk.

Voltunk például egy mézfinomítóban, amit két 25 éves nő álmodott és valósított meg, ami kenyai viszonylatban egy valódi feminista sikertörténet. De ültettünk őshonos fát is a Mau erdőben, az ogiek törzs otthonában.

Az 1900-as években, a nagy vasútépítéskor a kormány elkezdte kivágni az őshonos fákat, hogy helyette invazív, gyorsan növő fajokat ültessenek, ezzel elpusztítva az erdőt. Örülök, hogy egy apró fácskával részt vehettem az erdő helyreállításában.

– Milyen volt európai fiatalként belecsöppenni ebbe a világba?

– Kenya gyönyörű és barátságos ország, felemelő ott lenni. Ugyanakkor nagyon sokkoló volt látni, mennyire máshogyan is élnek emberek, mint mi itt, Európában. Gondoltam persze, hogy durva lesz, hiszen kulturálisan tekintve még soha nem voltam ennyire messze az otthonomtól. De ez az utazás minden elképzelésemet felülmúlta. Elképesztő élmény volt, a szervezésnek hála olykor egész napokat el tudtunk tölteni olyan emberekkel, akik tényleg szorosan együtt élnek a természettel, kiszolgáltatva az éghajlat szeszélyeinek, de élvezve az állatok, növények barátságát.

– Mi volt a legnagyobb hatással rád?

– Két fontos dolgot fogalmaztam meg.

Az egyik, hogy felelősnek éreztem magam, mikor láttam, hogy mi történik Afrikában. Ezek az emberek úgy élnek, ami számunkra elképzelhetetlen. A vidéki, sivatagos területeken nincs vezetékes víz, a folyók és a tavak a vízforrás az emberek számára. Kenyában egy évben normális esetben is csak háromszor esik az eső, és ebből az elmúlt 3 évben kettő kimarad a klímaváltozás miatt.

Idén a tavaszi eső is elkésett vagy másfél hónapot.

Ha ez így megy tovább, az ott élő emberek szomjan halnak. Tehát testközelből tapasztalhattam meg, hogy a klímaváltozás ott konkrétan már most élet-halál kérdése.

Nálunk is aszály van, tudom, de számunkra ez egy megoldandó probléma, a megoldás pedig pénz és infrastruktúra kérdése, ami Kenyával ellentétben Európában rendelkezésre állhat.

A másik, ami nagyon meghatározó volt számomra, hogy elgondolkodtam, mi is az élet, mit nevezünk életnek? Azt, amit mi itt csinálunk, ahogyan mi itt élünk, pazarlóan és odafigyelés nélkül? Vagy azt, ahogy ők élnek? Egyszerűen, összhangban a természettel, minden felesleges dolog nélkül. Ismerik a növényeket, a világot, ami körülveszi őket.

Igen, az aszály óriási probléma, láttam, hogy mennyire várják az esőt, de nem pánikolnak, nem panaszkodnak és nem adják fel! Mindenből kihozzák a maximumot, megtanultak alkalmazkodni. Egyik nap az ember őserdővel felépített szimbiózisába tekinthettem be, másnap azt láttam, hogyan lehet 47 fokban árnyék és releváns növénytakaró nélkül, sivatagos helyen állatokat tartani. Mindeközben mi itt Európában elképesztő komfortban élünk, elszigetelve a természeti körülményektől, háztartásunk Svédországban és Olaszországban, két teljesen másik klímában szinte ugyanolyan, és mindezt civilizációnak hívjuk.

Magunk köré építettünk egy világot, és elfelejtettük, hogy egyébként az emberi fajnak az a legjobb tulajdonsága, hogy rendkívül ellenálló és képes alkalmazkodni a természethez.

– Azt tudom, hogy a hétköznapokban már a kenyai utazásod előtt is nagyon odafigyeltél a környezetvédelemre. Változtattál valamin azóta?

– Korábban azt hittem, hogy a környezetvédelem arról szól, hogy a természetet meg kell védeni az emberektől. Most már úgy látom, hogy a környezetvédelem igazából az élet védelme.

Nem a bolygó fog meghalni, hanem emberek, akik a klímaváltozásnak kitett területeken élnek. Ezért már azt gondolom, hogy a környezetvédelemmel nem a bolygónkat védjük meg, hanem az embertársainkat, akiknek tényleg az életük múlik azon, hogy hány Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet a következő években.

Sokkal fontosabbnak látom továbbá az erdők szerepét. Afrikában eleve nagyon kevés van, a legtöbbet fakitermelés céljából kivágták, viszont az erdők klímaszabályozó szerepe iszonyú fontos. Ezért is szeretnék nagyon rákapcsolni, hogy erre minél több ember figyelmét felhívjam, és hogy a döntéshozókat is arra sarkalljuk, hogy ésszel csináljuk a fakitermelést itt Európában. A kenyai utazásom után sokkal árnyaltabban látom az egyén ökolábnyomáért történő aggodalmaskodás kérdését is.

Komolytalannak tűnik, hogy az a legnagyobb problémám, hogy lehetőleg ne termeljek műanyag szemetet. Nem azt mondom, hogy holnaptól nem érvényes az, hogy ne vegyünk műanyagot, ne dobjunk ki műanyagot. De például találkoztam olyan közösségekkel, akik mézeket, krémeket készítettek és árultak, viszont semmi esélyük nincs ezeket üvegbe csomagolni, mert a műanyag olcsóbb. Innentől kezdve, úgy gondolom, hogy sokkal többet segítek, ha például egy boltban nem a bio, Németországból származó mézet veszem meg, amit üvegben kínálnak, hanem mondjuk az Afrikából, a helyi közösségektől érkezőt, amely vásárlásnak talán nagyobb lesz az ökolábnyoma, de egy fontos ügyet és valóban bajban lévő embereket támogatok, ha azt a terméket választom.

– Azt már az elején említetted, hogy ez az utazás egy uniós program keretein belül valósult meg, amiben főként fiatalok vettek részt. Hogy látod, hogyan állnak a klímaváltozás kérdéséhez a fiatalok most?

– A fiatalokon azt látom, hogy nagyon is érzik ennek a témának a súlyát, és szeretnének tenni a klímaváltozás ellen.

A program keretein belül egyébként elindult egy petíció is, ami a klímaigazságosságról szól. Arról, hogyan hozzunk olyan jogszabályokat, amik által odafigyelőbb, érzékenyebb társadalomban élhetünk. Ennek az egyik pontja például az, hogy be kellene vonni a fiatalokat a klímaváltozással kapcsolatos döntéshozatalba. Szerintem ez egy nagyon jó dolog lenne, már csak azért is, mert az ő jövőjükről van szó, amiről jelenleg olyan emberek döntenek, akik - mire a klímaváltozás igazán beérik - már nem is biztos, hogy élni fognak.

Láttam, hogy a fiatal diákokon milyen mély benyomást hagyott a tanulmányút, ezért is mondom, hogy elképesztően hasznos és tanulságos volt. Persze, lehet kritizálni a repülőjegy ökolábnyomával, viszont szerintem ha minden ember egyszer elutazna egy ilyen útra, és megtapasztalná, ami ott van, akkor utána teljesen más lenne a klímaváltozáshoz való hozzáállásunk. Aki viszont ezt hirtelen nem teheti meg, az is tud segíteni azzal, ha aláírja a program petícióját. 2022 novemberében lesz a következő ENSZ klímacsúcs, ott szeretnénk átadni a dokumentumot a világ vezetőinek, hogy lássák: az európai polgárok a klímaigazságosságra szavaznak.

Ha szeretnéd aláírni a petíciót, IDE KATTINTVA megteheted.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

A Squid Game és az Élősködők zeneszerzője Magyarországra érkezik – Jung Jaeil a Müpában lép fel

A Müpa színpadán hallhatjuk először Magyarországon a dél-koreai filmzeneszerzőt, aki világszerte milliók szívébe lopta be magát.

KULT

Amatőrbe ejtve, avagy Keira Knightley fárasztó luxusjachtos krimije, A nő a tízes kabinból gyorsan megfeneklik

Lehetett volna belőle egy modern Halál a Níluson is, de ahhoz nem ártott volna egy körmönfont eset és néhány izgalmas karakter… Kritika.

KÉK HÍREK

Súlyos vaskerítés zuhant rá egy ötéves kisfiúra Csepelen

A gyereket a szülők vitték a kórházba, ahol egy napra megfigyelésre bent tartották. A szülők szerint az önkormányzat a hibás, a hivatal azonban azt közölte, hogy rongálás történhetett.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz

A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Jason Briscoe - szmo.hu
2025. szeptember 17.

A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy hibás fajáték dőlt a kislányra az óvodában, 70 millió forint sérelemdíjat kér a család a tragédia miatt

A bíróság szerint az óvoda felelős a csányi tragédiáért, mert a mászóka lábazata korhadt volt.

KÉK HÍREK

Ellökhették, agysérülése lett egy kétéves kislánynak, állapota most is válságos

A hatgyerekes anya azonnal hívta a mentőket, mikor a gyerek rohamot kapott. Elmondta, hogyan próbálta megmenteni a kicsit, amíg megérkezett a segítség.

KÉK HÍREK

A BRFK reagált a gyermekotthonból elszökött kisfiúról megjelent hírre: Megtalálták a Boráros téren, és gyermekvédelmi intézetbe vitték

A gyerekotthon egyik vezetője is megerősítette, hogy a korábban bántalmazott gyerek náluk van azóta.

JÖVŐ

Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában

A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.

A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy 150 ezres kölcsön után hétmilliót fizettettek vissza egy nővel, bíróság előtt a borsodi pár

A házaspár éveken át havonta szedte a pénzt a kiszolgáltatott asszonytól. A kölcsön sokszorosát követelték tőle, és fenyegetéssel próbálták tovább sarcolni.

KULT

Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét

Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.

KÉK HÍREK

Szabadulna a börtönből a nő, aki odaadta a babáját a most meggyilkolt pedofil énekesnek

A nőt 2013-ban ítélték el, 17 évnyi börtönbüntetést kapott. Egyszer már szabadlábra helyezték, de pár hónap múlva újra rács mögé került, azóta sem szabadulhatott.

JÖVŐ

Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól

Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Szerző: Gábor János - szmo.hu
2025. október 13.

A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

Sora 2 Remix → Mario's Escape.
The remix feature is underrated.
PROCESS:
1. Generate an intial video
2. Post it.
3. Select Remix.
4. Describe next scene / repeat.
Initial Prompt:
Realistic body cam footage of a police officer pulling over Super Mario in his mario cart. It was… pic.twitter.com/Sn3VwuiGSM
— Rory Flynn (@Ror_Fly) October 3, 2025

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.

Kapcsolódó

Irodából egy tengerparti kávézóba - kitört a Nano Banana-láz, egyre népszerűbb a Google új képgeneráló AI-ja

Fél perc alat készítette el ezt a képet a Nano Banana. A Google rendhagyó képalkotó eszköze hetek alatt az egyik leggyorsabban terjedő mesterséges intelligencia-alkalmazássá vált. De vajon mit esznek ennyire a felhasználók ezen fotóátalakító AI-n?

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Michael Schumacher otthonában erőszakolhatták meg az egyik ápolónőjét – hamarosan bíróság elé kerül az ügy

A vádlott egy motorsportos ismerős, aki vendégként tartózkodott a villában. Az ügyben most, évekkel később indul bírósági tárgyalás.

KULT

Ez a sorozat annyira kényelmetlen, mint egy törött szék! Tim Robinson új őrülete az HBO-n támad!

Tim Robinson visszatért! Most az HBO Max engedte szabadjára a kényelmetlenség zsenijét. A Szék alatt a világ egy groteszk krimi-thriller, ahol egy törött székből összeesküvés születik, és egy abszurd kálvária szemtanúi lehetünk. Egyszerre kellemetlen, zavarba ejtő, fájdalmas és zseniális.

KULT

A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot

Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.

JÖVŐ

Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak

Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.

F. O. Fotó: Youtube - szmo.hu
2025. október 01.

Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.