JÖVŐ
A Rovatból

Tengeri bajnokok, amik még az esőerdőknél is hatékonyabban távolítják el a légköri szén-dioxidot

A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak évente átlagosan közel 200 milliárd USD gazdasági értéket teremtenek szénelnyelésüknek köszönhetően, mégis rohamos ütemben pusztítjuk őket.
Lehoczky Annamária - Másfélfok; Címkép: Sean Phillips/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. február 02.



Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul az óceáni természetes rendszerekre, melyek egységnyi területen akár 35-ször gyorsabban és 10-szer több szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből, és azt sokkal hosszabb ideig, akár évezredekig meg tudják őrizni, mint népszerűbb szárazföldi társaik, az erdők. A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak évente átlagosan közel 200 milliárd USD gazdasági értéket teremtenek szénelnyelésüknek köszönhetően, mégis rohamos ütemben pusztítjuk őket. Ezen ökoszisztémák védelmével és helyreállításával 2050-re akár évi 1,4 milliárd tonna szén-dioxidot is ki lehetne vonni a légkörből, ami megfelel az egész afrikai kontinens jelenlegi kibocsátásának.

A mangrove-erdők, a tengerifű-mezők és az árapály járta sós mocsarak a „három nagy” eddig legtöbbet tanulmányozott óceáni, vagyis „kék ökoszisztéma”. Bár területük mindössze csak 1,5%-a a Föld teljes erdőborításának, a klímaváltozás mérséklésében óriási szerepet játszanak, ugyanis egységnyi területen akár 10-szer annyi szenet képesek tárolni, mint a trópusi esőerdők.

Az Egyesült Királyság partjai mentén levő tengerifüvek és sós mocsarak az ország éves szén-dioxid kibocsátásának akár 2%-át is képesek elnyelni. Sőt, csak a skót partok kék ökoszisztémái 3-szor annyi szenet nyelnek el évente, mint a Skóciában található összes erdő együttesen.

Mivel ezek a természetes rendszerek még az erdőknél is hatékonyabban távolítják el a légkörből a szén-dioxidot, gazdasági szempontból is egyre inkább felértékelődnek. Egy friss tanulmány szerint

évente átlagosan közel 200 milliárd USD gazdasági értéket teremtenek ezek a természet-alkotta szénelnyelő technológiák.

Ehhez az ún. „kék vagyonhoz” Ausztrália, Indonézia és Kuba kék ökoszisztémái járulnak hozzá a legnagyobb mértékben óriási szénmegkötő és -tároló kapacitásuk révén. Mivel egyre több ország keres megoldásokat kibocsátásainak kompenzálására, a népszerű erdősítési intézkedések mellett egyre nagyobb figyelem irányul az – eddig méltatlanul elhanyagolt – óceáni szénraktárakra.

A World Resources Institute jelentése szerint

ezek védelmével és helyreállításával 2050-re akár évi 1,4 milliárd tonna szén-dioxidot is ki lehetne vonni a légkörből. Ez megfelel az egész afrikai kontinens jelenlegi kibocsátásának.

Víz alatt rejtőző évezredes szénraktárak

Bár a parti zónák a világóceán csupán 2%-át teszik ki, az óceáni üledékekben megkötött összes szén fele ezekben az ökoszisztémákban található. Óriási szénraktározó képességük titka az, hogy ezek a kék ökoszisztémák javarészt vízzel telített talajban, illetve víz alatti üledékekben tárolják az elnyelt szén (ún. „blue carbon” – „kék szén”) nagy részét, így az akár évszázadokig, évezredekig halmozódhat, elzárva a légkörtől.

Ezzel szemben az esőerdők nagyrészt a növényzetben, vagyis „zöld” biomassza formájában raktározzák el a szenet, így amikor egy fa elpusztul – általában néhány évtized, esetleg évszázad után –, a testébe épült szén egy része visszakerül a légkörbe.

A tengerifű-mezők a trópusi esőerdőknél akár 35-ször gyorsabban képesek elnyelni a légköri szén-dioxidot, majd üledék formájában – háborítatlan körülmények között – akár több ezer évig raktározni azt.

A legnagyobb szénraktárak közé tartoznak például a spanyolországi Portlligat-öbölben található Posidonia oceanica tengerifű-mezők, ahol a szénben gazdag üledékek vastagsága néhol meghaladja az 1 métert és közel 6000 évre becsülik korukat. A közép-amerikai Belize partjait szegélyező mangrove-erdők hasonló vastagságú és korú üledékeket rejtenek a felszín alatt. Új-Anglia egyes árapály járta sós mocsaraiban 3–5 méter vastag, 3000–4000 éves széndús üledékek halmozódtak fel.

Ha azonban ezek az ökoszisztémák sérülnek, akkor a felhalmozódott üledékek is labilissá válhatnak, és az elraktározott szén visszajuthat a légkörbe, ezzel tovább fokozva a klímaváltozást.

Ha nem vigyázunk rájuk, környezeti-társadalmi értékük mellett dollármilliárdok is veszhetnek

Óriási értékük ellenére a kék ökoszisztémák a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak. A part menti építkezések, a mezőgazdaság és akvakultúra terjeszkedése, a szennyezés, az erőforrásaik kizsigerelése és a klímaváltozás mind hozzájárulnak ezen természetes rendszerek lepusztulásához és kimerüléséhez.

Sokszor a nem megfelelő halászati technológiák alkalmazása is problémás, a tengerifűre különösen ártalmas a fenékvonóhálós halászat (ami egyébként a parti vizeken túl a mélytengeri üledékből is felszabadítja a megkötött szenet).

Bár a „három nagy” kék ökoszisztéma történelmi kiterjedését nehéz meghatározni – drámai veszteségek már azelőtt bekövetkeztek, hogy pontosan feltérképezték volna őket –, becslések szerint mindhárom ökoszisztéma globális területének 25-50%-át elvesztette az elmúlt 50-100 évben. Ha ezek a tendenciák a jelenlegi ütemben folytatódnak (évente kb. 0,5–7% veszteség), akkor

a következő 100 évben az árapály mocsarak és tengerifű-mezők további 30–40%-a, valamint szinte az összes védett státusz nélküli mangrove-erdő eltűnhet.

Ezeknek a part menti ökoszisztémáknak a lepusztítása miatt becslések szerint évente 0,2–1 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, ami a trópusi erdőirtásból származó globális kibocsátás kb. 3-19%-ának felel meg. Ugyanakkor ezek a számítások csak a szénelnyelő kapacitás elvesztését veszik figyelembe, ha az elraktározott szén felszabadulásával is számolunk, akkor az Egyesült Királyság éves kibocsátásához hasonló nagyságrendet kapunk.

Az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) 2020-as jelentése szerint a világóceán körülbelül 0,1%-át borítja tengerifű, mégis a széndioxid-tározás 18%-át adja, és területe évente 7%-kal zsugorodik – ez olyan, mintha félóránként egy futballpályányi tengerifű-mező tűnne el. Egy 2012-es tanulmány szerint (41 USD/tonna szén-dioxid árral számolva)

a tengerifű lepusztítása miatti gazdasági veszteség évi 2-14 milliárd USD-ra rúghat.

Ráadásul ebben még csak a szén-dioxid megkötésével és tározásával járó jótékony hatás van számszerűsítve. Ezen kívül számos más szolgáltatást is nyújtanak a tengerifű-mezők, pl. élőhelyet biztosítanak az élelmezés és kereskedelem szempontjából nélkülözhetetlen halaknak és más élőlényeknek, fontos szerepet játszanak a tápanyag-áramlásban és stabilizálják a partokat – mindezeknek jelentős gazdasági haszna is van.

Hasonlóan a tengerifűhöz, a mangrove mocsarak nemcsak a szénelnyelés szempontjából fontosak, de hatalmas gyökérrendszerük segítségével védik a partokat a hurrikánok, vihardagály és tengerszint-emelkedés miatti erősebb eróziótól, eközben pedig tisztítják a vizet és élőhelyként is szolgálnak.

Ha a mangove-erdők egészségesek és fenntartható módon gazdálkodnak velük, több mint 15 millió ember lakhelyét óvják az áradásoktól világszerte, és évente összesen 65 milliárd USD árvízkárt spórolnak meg.

Mindezek ellenére a mangrove-erdők gyorsabban tűnnek el, mint bármely más erdő a Földön. Bár pusztulásuk lassult az elmúlt években, 2000 és 2016 között közel 6 balatonnyi területük veszett el (a globális összterületük 2,1%-a). Jelenleg nagyjából 42%-uk áll védelem alatt.

Az árapály járta mocsarakkal sem jobb a helyzet. Mára a világ sós mocsarainak kevesebb mint fele maradt fenn, és továbbra is évente közel 2%-kal zsugorodik területük a mezőgazdasági és fejlesztési célú beruházások miatt. A legeltetés és az inváziós fajok sem tesznek jót ennek az egyedülálló élőhelynek.

Segítsük őket, hogy segíthessenek bennünket

Ahhoz, hogy fenntartsuk a kék ökoszisztémák pótolhatatlan szénelnyelő képességét (és számos más jótékony hatásukat), egyrészt meg kell óvni azokat a területeket, amik veszélyben vannak, másrészt segíteni kell a természetes regenerálódást és helyreállítást, ahol arra van szükség.

A meglévő élőhelyek védelmével átlagosan évi 0,3 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátása lenne elkerülhető, a nagy-skálájú helyreállítással pedig további 0,8 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne évente eltávolítani a légkörből 2030-ra, ami együttesen az éves globális kibocsátás kb. 3%-át jelenti.

A „három nagy” ökoszisztémán túl az akvakultúrában tenyésztett tengeri moszat (hínár, seaweed) is jelentős mértékben hozzájárulhat a légköri többlet szén-dioxid eltávolításához. Azonban a tenyészetek létrehozása nagy körültekintést igényel és helyi hatástanulmányokat kíván, ugyanis a „rossz hínár rossz helyen” a helyi ökoszisztéma sérüléséhez (akár az átgondolatlan faültetés), és a szénelnyelés erősítése helyett akár többlet szénkibocsátáshoz vezethet.

A „kék szén” vagyon megóvásának első lépéseként a nemzetközi közösség elismerte ezen rendszerek fontosságát az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és az erdők mellett ma már ezek az óceáni rendszerek is szerepelnek az országok klímavédelmi terveiben (NDC).

Már létezik nemzetközi szabvány a szénelnyelési potenciál felmérésére, amit később szigorúan ellenőrzött karbonkreditek formájában értékesíteni tudnak a jogok tulajdonosai (pl. helyi közösségek, az állam). Az ebből származó jövedelmet pedig az ökoszisztémák védelmére, helyreállításra és a helyi közösségeket támogató programokra tudják fordítani.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Kiderült, meddig marad élhető a Föld – szuperszámítógépekkel számolta ki a NASA
Nem villámcsapás-szerű összeomlásra, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlásra kell készülnünk a kutatás eredménye szerint.


A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.

A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.

A becslés alapján a földi élet nagyjából az 1 000 002 021-es évben érhet véget, amikor a felszíni viszonyok már a legellenállóbb élőlényeknek is túl szélsőségesek lesznek.

A lejtmenet azonban sokkal korábban elindul. Ahogy a Nap forrósodik, a Föld légköre jelentősen átalakul: csökken az oxigénszint, meredeken nő a hőmérséklet, és romlik a levegő minősége. A részletes éghajlati és napsugárzási modellek szerint

ez nem villámcsapás-szerű összeomlás, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlás.

Ennek jelei már most látszanak. Erősödnek a napviharok és a koronakidobódások, nemrég az elmúlt 20 év legerősebb viharát rögzítették. Ezek hatnak a Föld mágneses mezejére és csökkentik a légköri oxigént.

Közben az ember okozta klímaváltozás is tovább növeli a terhelést:

a globális felmelegedés és a sarki jég olvadása a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban halad, ami arra utal, hogy a környezet már jóval az egymilliárd éves időtáv előtt is ellehetetleníti az életet az emberek számára.

A kutatók a felkészülés és az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Egyesek zárt életfenntartó rendszereket és mesterséges élőhelyeket javasolnak, mások pedig a Földön túli lehetőségeket vizsgálják: a NASA és a SpaceX hosszú távú Mars-missziói az emberi élet fennmaradásának lehetséges útjait keresik, ha bolygónk lakhatatlanná válik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Annyira élethűen mozgott az új kínai robot, hogy a színpadon kellett felvágni, hogy elhiggyék, nem ember van benne
Az IRON névre keresztelt gép bionikus izmokkal és emberi gerinccel mozog. A cég szerint hamarosan a kollégánk is lehet, de a házimunkát egyelőre nem bízzák rá.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 08.



A kínai Xpeng elektromosautó-gyártó a kantoni AI Day rendezvényen leplezte le IRON nevű humanoid robotját, amelynek mozgása annyira élethű volt, hogy a cég képviselői a színpadon kénytelenek voltak felnyitni a burkolatát, hogy bizonyítsák, nem egy ember rejtőzik benne – írta a Live Science. A bemutató után a vállalat közölte, hogy a robot első példányai 2026-tól jelenhetnek meg kereskedelmi környezetben, például a cég saját bemutatótermeiben.

Az IRON természetesnek ható, „modell-szerű” mozgását egy rugalmas, emberhez hasonló gerinc, sok ponton mozgó ízületek és bionikus izomzat teszi lehetővé. Összesen 82 szabadsági fokkal rendelkezik, ebből 22-22 a két kézben található. A gép agyát három egyedi MI-chip adja, amelyek együttesen 2250 billió műveletet végeznek el másodpercenként. Az Xpeng saját fejlesztésű robotikai architektúrája révén a robot a vizuális ingereket közvetlenül fizikai cselekvéssé alakítja, anélkül, hogy előbb nyelvi formára kellene fordítania azokat. A „belülről született” dizájnkoncepció jegyében

a robot egy belső vázra épül, testalkata pedig a vékonyabbtól a zömökebbig személyre szabható, külsejét pedig teljes fedésű szintetikus bőr borítja.

A vállalat szerint az IRON az első humanoid robot a világon, amely teljesen szilárdtest-akkumulátort használ. Ez a technológia a hagyományos lítiumion-akkumulátorokban lévő gyúlékony folyadékok helyett kerámiát vagy polimereket alkalmaz, így biztonságosabbá teszi a robot működését zárt terekben. A cég a közeljövőben kizárta a házimunka-alkalmazásokat, mert egy kiszámíthatatlan háztartási környezet biztonsági kockázatokat rejtene.

„A következő generációnak nagyon rugalmasak a csontjai, erős bionikus izmai és puha bőre van. Reméljük, hogy magasságban és arányokban is hasonló lehet az emberhez” – mondta He Hsziao-peng, az Xpeng elnök-vezérigazgatója. Hozzátette:

„A jövőben a robotok életünk társai és kollégái lesznek. Gyanítom, hogy ahogy autóvásárláskor is lehet különböző színeket, külső-belső kialakítást választani, úgy a jövőben, amikor robotot veszel, kiválaszthatod a nemét, a haj hosszát vagy az öltözékét az adott célhoz.”

A humanoid robotok piacán az utóbbi időben nagy a mozgás. A szintén kínai Unitree startup nemrég mutatta be piruettező, karate-rúgásokat bemutató H2 modelljét, de annak még nincs hivatalos megjelenési dátuma, így az Xpeng jó eséllyel előbb juttathatja el robotját a boltokba vagy irodákba. Az IRON bejelentése a cég szélesebb körű „fizikai MI” stratégiájának része, amely a robotikát, az önvezető járműveket és az MI-fejlesztést egységes platform alá vonja. A vállalat korábban egy repülő autó prototípusát is bemutatta.

A bemutatót követően a nemzetközi és a kínai sajtó is sokat foglalkozott a színpadi demonstrációval és a kétkedőknek szánt „felnyitásos” bizonyítással. He Hsziao-peng a Douyin nevű kínai közösségi oldalon egy videót is közzétett, amelyben olyan részletekről beszélt, mint a robot hűtéséből adódó zaj, a kezek mérete vagy a fej „fülszerű” mikrofonnyílásai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Jön a vaskorszak az akkumulátoriparban? Meglepő áttörés előtt állhat az ágazat
Laborban finomhangolt kristályszerkezet adja a varázslatot. Ha a gyártás bírja a tempót, az MRI-től a mágnesvasútig sok minden megváltozhat.


Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.

A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.

Az elején nem ment zökkenőmentesen: a minták a töltési ciklusok alatt többször is szétestek. A megoldás az extrém lekicsinyítés lett: 300–400 nanométeres szemcsenagyságnál stabil állapotot értek el. „A részecskék lekicsinyítése óriási kihívás volt, de ez tette lehetővé, hogy a kristály stabil maradjon” – mondta az egyik kutató.

Ha ez a megközelítés beválik, a drága és környezeti szempontból vitatott kobalt- és nikkeltartalmú akkuk helyett olcsóbb, vasalapú megoldások is jöhetnek.

A felfedezés hatása túlmutathat az energiatároláson: a vas új elektronikus és mágneses tulajdonságai hatással lehetnek MRI-berendezésekre, mágnesvasúti technológiára, sőt akár a szupravezetők fejlődésére is.

A fordulatot egy 2018-as elmélet indította el: William Gent vetette fel, hogy a vas magasabb oxidációs állapotba kényszeríthető, ha a szomszédos atomok távolsága megfelelő. A következő lépés a nagyobb méretű prototípusok gyártása és a hosszú távú ciklustesztelés. A kutatók szerint néhány éven belül ipari fejlesztések indulhatnak az új technológiára építve, és megkezdődhet az akkumulátorok „új vaskorszaka”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: