News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Soha nem volt ilyen magas a szén-dioxid koncentrációja a légkörben, mintha egy meteorit zuhant volna a Földre

A globális kibocsátás ideiglenesen csökkent 2020-ban a közlekedés és szállítás mérséklődésével és a gazdasági aktivitás visszaesésével a koronavírus-járvány miatt. De hiába.

Link másolása

hirdetés

A Hawaiin lévő Mauna Loa Obszervatórium hosszú távon üzemelő állomásának legutóbbi mérései szerint a globális szén-dioxid-szint 50 százalékkal van feljebb az iparosodás előtti korhoz képest.

A San Diegó-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézete által bemutatott adatok szerint az üvegházhatású gáz légköri koncentrációja márciusban rekordmagas, 417,14 ppm (az egész egymilliomod része) volt.

A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) becslései szerint a szén-dioxid havi koncentrációja várhatóan 2021-ben nagyjából 419,5 ppm-nél fog csúcsosodni.

A szén-dioxid a hőmérséklet emelkedését és a klímaválságot leginkább előmozdító üvegházhatású gáz.

A korábbi rekordot a Mauna Loa mérései szerint 2020 májusában érték el, ekkor a légköri koncentráció 417,10 ppm volt. A tavalyi év átlaga 413,94 ppm volt, az előrejelzések szerint 2021-ben 416,3 ppm lesz - írja a The Guardian.

A szén-dioxid koncentrációjának növekedését az emberi tevékenység okozza, főként a fosszilis üzemanyagok égetése és a fakitermelés - közölte a Met Office. A globális kibocsátás ideiglenesen csökkent 2020-ban a közlekedés és szállítás mérséklődésével és a gazdasági aktivitás visszaesésével a koronavírus-járvány miatt.

hirdetés

Ez a csökkenés azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy tartósan hatással legyen a szén-dioxid légköri beépülésére. A koncentráció növekedésének lassításához vagy leállításához jóval nagyobb, hosszú távú emissziócsökkentésre van szükség.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change) arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való korlátozásához legkésőbb 2050-re el kell érni a nettó nulla kibocsátást.

Ehhez a károsanyag-kibocsátást a nullához lehető legközelebbi értékre kell csökkenteni, és lépéseket kell tenni a fennmaradó szennyezés elnyelése érdekében. Ilyen például a fák ültetése.

Könnyű elfelejteni, hogy a fosszilis üzemanyagok milyen mértékben és milyen gyorsan hatnak a bolygónkra

- mondta Simon Lewis, a University College London munkatársa.

"Több mint 200 évbe telt, hogy a légköri szén-dioxid koncentrációja 25 százalékkal emelkedjen, és csupán 30 évbe, hogy 50 százalékkal az iparosodás előtti kor szintje fölé kerüljön. Ez a drámai változás olyan, mintha egy emberi meteorit zuhant volna a Földre" - véli a kutató.

Ha az országok terveket készítenek a társadalom fenntartható útra tereléséhez és látványosan lecsökkentik mától fogva a károsanyag-kibocsátást, elkerülhetjük az emisszió növekedését és a klímaváltozás veszélyesen növekvő hatásait

- tette hozzá a szakértő.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szomorú képek: folyamatosan apad, a tavalyinál is alacsonyabb a Velencei-tó vízszintje
Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 13 centiméterrel alacsonyabb a tóban a vízszint, és naponta 1-1 centinyi víz tűnik el a mederből.

Link másolása

hirdetés

Tavaly ezen a napon 90 centiméter volt a tó vízállása, most 77. Jelentősebb utánpótlás sajnos nem jön - írja az Időkép.

Tavaly szeptember végén már kritikus szintre apadt Velencei-tó. Télen némileg javult a helyzet, tavasszal volt olyan nap, amikor elérte a 100 centimétert a tó vízállása Agárdnál, azóta viszont ismét jelentősen romlott a helyzet.

A tartós szárazságnak és a meleg miatti párolgásnak köszönhetően újra több centimétert apadt a vízszint, szerda reggel Agárdnál 77 centimétert mutatott a vízmérce.

Összehasonlításképpen tavaly ugyanezen a napon 90 centiméter volt a vízszint, vagyis most 13 centiméterrel kevesebb. Mivel jelentős csapadék a következő időszakban sem jön, inkább csak szórványos záporok, zivatarok lehetnek, így pár héten belül a tavaly szeptemberi szint alá csökkenhet a vízállás a Velencei-tavon.

Annamucskai szerda reggel készült fotói Gárdonyból, az Időkép oldaláról:

A Vízügy napi adatai szerint naponta 1-1 centinyit veszít a tó a vízéből.

hirdetés

A halpusztulás megelőzése érdekében oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat. A vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt azonban szükség van a beavatkozásra. A napokban négy helyre telepítenek különböző szerkezeteket és egy mobil jármű is segíti majd a tó oxigén ellátását.

A területi vízügyi igazgatóság vezetője szerint rendkívül alacsony a vízszint, közel 50 centivel alacsonyabb most a tó, mint a minimális üzemi vízszint.

VIDEÓ: Levegőztetik a Velencei-tavat


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: